Nem csak szóvirág az, hogy az államból él a média jelentős része. A reklámpiac teljesen átalakult az elmúlt években: amíg a megmaradt független média egyre inkább a neten hirdetők figyelméért küzd, a nyomtatott lapok egy része már szinte az államból él, a hirdetési bevételek 50-90 százaléka az államtól vagy az államhoz közeli szereplőktől származik. Május 31-én járt le a határidő, amíg be kellett adni a cégek 2017-es beszámolóit, ezekből pedig jól láthatóan kiderült, milyen jól megy azoknak a médiavállalkozásoknak, ahova az állam pumpálja a közpénzt.

Mészáros most legyőzte Vajnát

A kormányhű médiában pénzügyileg a TV2 jelenti a kivételt: míg szinte mindenhol máshol komoly pluszban sikerült zárni 2017-et, Andy Vajna tévéje kétmilliárd forint veszteséget hozott össze. Igaz, még ez is kisebb bukás, mint a 2016-ban elért 7 milliárd forint veszteség. Pedig pénz aztán bőven volt a TV2-nél: az árbevétel majdnem a másfélszeresére nőtt egy év alatt, 34,5 milliárd forintra, de hiába, ha eközben a kiadások is megugrottak. Mészáros Lőrinc közben bemutatta, hogy lehet tévét csinálni nyereségesen is, az Echo TV négyszeresére növelte a bevételét, közel négymilliárd forintra, így 1,2 milliárd forint profitot hozott. Igaz, az összehasonlításnál nem árt az óvatosság, az Echo TV sokkal kevesebb pénzből gazdálkodik, mint a TV2, szinte nem is egy ligában játszik a két médium.

Túry Gergely

Első ránézésre azt hihetnénk, hogy Andy Vajna másik nagy médiabiznisze óriási bukást hozott, de ez tévedés. A Borsot, a Délmagyarországot és a Kisalföldet is kiadó Lapcom – amelyet csak tavaly ősszel vásárolt meg Vajna – 636 millió forint veszteséget hozott 2017-ben. A nagy mínuszt azonban egyetlen fontos tétel magyarázza: a cég elengedte azt a kölcsönt és kamatait, összesen 2,1 milliárd forint értékben, amelyet az előző tulajdonosának nyújtott. Vagyis a cégcsoport egyik zsebéből rakták át a pénzt a másikba, enélkül 1,5 milliárdos profitot mutatna a mérleg.

Az viszont egy pillanatig sem kérdés a beszámolók alapján, hogy Mészáros Lőrinc óriásit kaszált. A Mediaworks, amely Mészáros megyei lapjait, a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot is kiadja, egy évvel korábban még 2,4 milliárd forint mínuszt hozott, most viszont 4,3 milliárd forint lett a profitja. A vállalat csökkentette a tartozásait is, a nyereséget azonban az magyarázza, hogy egyetlen év alatt duplájára nőtt az árbevétel. A 2016-os 11,3 milliárd forint után tavaly már 20,4 milliárd jött össze. A munkának pedig megvan az eredménye is, a tulajdonosok 600 millió forint osztalékot vehetnek ki.

Jó éve volt az Origót kiadó New Wave Media Groupnak is. A Matolcsy Ádámhoz tartozó vállalat 400 millió forinttal növelte az előző évi nyereségét, így már 902 milliós pluszban zárta 2017-et. Az árbevétel majdnem 300 millió forinttal volt magasabb, mint 2016-ban, egyebek mellett az állami hirdetéseknek is köszönhetően. A tavalyi első három negyedévben a New Wave az összes hirdetési bevételének 40-45 százalékát az államtól vagy az állam közvetlen közeléből szerezte.

Lehajolnak az apróért is

A Figyelő 2017-ben nyereségessé vált. Az ottani növekedésre már akkor felfigyeltünk, amikor a reklámbevételeken hízó médiacégeket mutattuk be: a tavalyi első kilenc hónapban 298 százalékkal több pénzt kaptak a hirdetésekért, mint 2016. január-szeptemberében. Az országos médiában ez volt a legnagyobb növekedés, az eredménye pedig nem maradt el: az egy évvel korábbi 19 milliós mínuszt 183 milliós pluszba fordították át. Azt is kibírták, hogy a kiadások megugrottak, az árbevétel ugyanis 800 millió forinttal nőtt.

Ehhez képest már aprópénz az, amit a Magyar Hírlap tulajdonosai szereztek: a lap 82 millió forint profittal zárta az évet. Azért mégsem lehetnek elégedetlenek, ez is azt jelenti, hogy kilencszeresére nőtt a nyereség. A növekedés legnagyobb részét az árbevétel emelkedése okozta, miközben a hirdetési bevételek megduplázódtak.

Érdekes kivétel a Magyar Idők. A lap hiába kapta a reklámbevételei közel 90 százalékát az államtól, a tavalyelőtti 342 millió helyett már csak 82 millió forint profitot termelt.

Fülöp Máté

 A bevétel az egy évvel korábbi háromnegyedére esett vissza, 1,8 milliárdra. Az a tavalyi beszámolóból derült ki, hogy a Mediaworks megveszi a lapot – a kiadó most önálló cég, a terjesztést azonban a Mediaworks végzi.

De a NER ott van a bulvárban is. A Ripost például szárnyal: a 2016-os nyereségét majdnem négyszeresére növelte, így már 208 milliós pluszt hozott Habony Árpádnak és Győri Tibornak. A cég a hirdetési bevételeinek közel felét az államtól kapja, így aztán nem okoz nagy meglepetést, hogy az árbevétele egy év alatt a háromszorosára nőtt. A Lokál és a 888.hu mögött álló Modern Media Group még jobban rá van szorulva az állami hirdetésekre, a reklámbevételeik kétharmada származik onnan, így sikerült a profitot egy év alatt a 12-szeresére növelni, 683 millió forintra. Pedig ennek a cégnek az árbevétele csak a másfélszeresére nőtt 2016 óta.

Puchnak összejött, Simicskának nem

Aki azon gondolkozik, hogy milyen összefonódások vannak a Fidesz és az MSZP között, az hamar észreveszi, hogy a Figyelőnél is nagyobbat fordított a Népszava: a lapot kiadó cég a korábbi 52 milliós mínusza után 289 millió forintos profittal zárta az évet. Az látszik, hogy amióta Puch Lászlóhoz került a lap, a hirdetések száma majdnem megduplázódott, a reklámbevételek 56 százaléka pedig államhoz kötődő forrásból származott. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy a Népszabadság bezárása után ez maradt az egyetlen baloldali napilap.

Puch László

MTI / Szigetváry Zsolt

Az is jól látszik, mi történik, amikor valaki kikerül a NER-ből. Simicska Lajos a Magyar Nemzetet már be is zárta, a pénzhiányra hivatkozva, és a Hír TV-nél sem jó a helyzet. A tévé már egy évvel korábban is 770 milliós veszteséget hozott, mostanra viszont ezt majdnem sikerült megduplázni. A bevétel eközben zuhant, nagyjából 300 millió forinttal. A Magyar Nemzet kiadója pedig 919 millió veszteséggel zárta az utolsó teljes évét.