Teljesíthetőnek tartja a 2019-es költségvetési javaslatban szereplő hiánycélt és elérhetőnek az államadósság csökkentését a Költségvetési Tanács, de a testület a növekedési kockázatokra is felhívta a figyelmet.

Mint írták, akkor bővülhet a GDP a tervezett 4,1 százalékos ütemben, ha megvalósul a keresetek és a foglalkoztatás feltételezett jelentős növekedése, valamint a háztartások fogyasztásának ebből fakadó emelkedése.

A strukturális hiány a kormányzati számítások szerint, 2019-ben 1,7 százalék lehet, ami alacsonyabb az idei évre várható értéknél, de továbbra is meghaladja a 2016–2020-as konvergenciaprogramban rögzített értéket és a középtávú, 1,5 százalékos célt – olvasható a KT véleményében. Márpedig éppen azért indított az Európai Bizottság eljárást Magyarország ellen, mert a 1,5 százalékos cél fölött járunk, és 2020 helyett csak 2022-re lenne teljesíthető a hiánycsökkentés.

A jövő évi, uniós módszertan szerint számított 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél megalapozott szerintük, ahogy az is, hogy a GDP-arányos államadósság-mutató az idei 72,9 százalékról 70,3 százalékra csökkenne.

A KT megállapította: a központi költségvetés az előre nem várt kockázatok kivédésére ismételten többféle tartalékot tartalmaz. Tekintettel a kockázatokra, a költségvetési hiánycél biztonságos teljesítése érdekében a tanács szükségesnek tartja az országvédelmi alap tervezett összegét.

A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 19 474,2 milliárd forint, amely az előző évi előirányzat 103,8 százaléka, a kiadások előirányzata pedig 20 472,6 milliárd forint, az előző évi előirányzat 101,8 százaléka.