Ráadásul az ő tevékenységük a nagyközönségnek láthatatlan, de legalább akkora hasznot, sőt, relatíve nagyobbat hoz, mint Ronaldo, Messi vagy Neymar pályán mutatott zsenialitása. 

 Az AFP hírügynökség a foci vb kapcsán összeállította a saját szuper foci biznisz tizenegyét, amelyben egyetlen játékos sincs, hanem csupán üzletemberek, befektetők, klubelnökök, a közvetítési jogokkal ügyeskedők és játékosügynökök. A teljesség igénye nélkül ebből a szuper teamből mutatunk be néhány érdekes figurát. Kezdjük a befektetőkkel, a klubokat felvásárlókkal. Ők, lehet, hogy szeretik a focit, de ez egyáltalán nem biztos. Nem szurkolói romantikából, hanem haszonszerzési céllal nyomnak néha elképesztő összegeket egy foci klubba.

 Mansour Bin Zayed al-Nahyan, az Egyesült Arab Emirátusok egyik dúsgazdag üzletembere és prominens politikai vezetője 2008-ban megvette a Manchester City-t. Nem jótékonysági akcióról volt szó, hiszen szorosan együttműködött a Premier League főszponzorával, a Barclays bankkal. 360 millióért vette meg a klubot, aztán, micsoda véletlen, egy szerencsés részvényeladás folytán 3 milliárd eurós bevételt könyvelhetett el.

 Florentino Perez a Real Madrid elnöke, de neki a foci szinte csak hobbi, hiszen több százmilliós vagyonát hatalmas építőipari cégével szerezte. De a mezek ügyes eladásából még akkor is jól jött ki pénzügyileg, amikor a csapat foci szinten gyakorlatilag semmit nem produkált. Most viszont zsinórban harmadszor nyerték meg a Bajnokok Ligáját, ebből a mannából Pereznek is jutott, jócskán.

A másik emblematikus európai klub a Manchester United, amelynek élén tulajdonosként az amerikai Glazer család áll. Viszonyuk a törzsszurkolókkal olykor problematikus, de a klub megvétele, 2005 óta, 40 millió euróval gazdagodtak. Megjelentek már a dúsgazdag kínaiak is az európai focipiacon, például az egykor Berlusconi birtokolta Milan is kínai tulajdonban van, akárcsak a másik nagy milánói klub, az Inter. Az ázsiaiaknak nem a gyors haszonszerzés a céljuk, hanem az, hogy gyökeret verjenek egy inkább imázst, mint gyors jövedelmet hozó európai bizniszben.

 A fociból a legnagyobb jövedelmet, legalábbis a betett pénzhez képest, nem a befektetők, hanem a biznisz körül ügyeskedő és monopolhelyzetben lévő un. játékos ügynökök kaszálják. Az ő valós szerepük szinte mindenki számára titok, de tény például, hogy Pini Zahavi, Neymar ügynöke, 35 millió eurót kaszált a Barcelonából a PSG-hez való átigazoláson, amelynek összköltsége 222 millió euró volt. Vagy itt van Jorge Mendes, a realos Ronaldo ügynöke. Ő más játékosok menedzselésével együtt 65 milliós jövedelmet könyvelhetett el 2017-ben. Mino Raiola, aki összehozta Pogba átigazolását a Juventustól a Manchester United-be, 50 milliós éves jövedelmet mondhat a magáénak, igaz közben például Ibrahimovics és Balotelli játékjogával is rendelkezik. És akkor most itt nem részleteztük a tv közvetítések, vagy a játékosok tulajdonjogával bizniszelő, sokszor gyanús hátterű csúcs üzletemberek jövedelmeit.

 Például Nelio Lucasét, aki török és ex-szovjetköztársaságok oligarcháinak a pénzét mozgatja a foci show bizniszben. Továbbá nem beszéltünk a szuper korrupt Sepp Blatter, minden futballal kapcsolatos tevékenységtől eltiltott, de Putyin által szívesen fogadott volt FIFA elnök unokaöccséről, Phileppe-ről, aki még mindig a homályos nemzetközi foci bizniszek egyik kulcsfigurája. Jelenleg az Infront nevű, foci közvetítési jogokat áruló cég főnöke. És e vállalkozás mögött nagyhatalmú és hatalmas pénzekkel rendelkező kínai cégek állnak.