szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Hat utasból ötnek fogalma sincs, mit tehet, ha késik a repülője, otthon hagyják a csomagját, vagy ha kártérítést kérne, de a légitársaság nem fizet. Márpedig az elmúlt hetekben több ilyen eset történt, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Jár-e kártérítés, ha késik a csomag?

Az egyértelmű, hogy kártérítés jár, ha a poggyász megsérül az utazás alatt, vagy ha eltűnik. Kevesebben tudják, de akkor is jó eséllyel kérhet az utas kártérítést, ha a csomagja késik – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy az utas lépjen: onnantól kezdve, hogy visszakapta a csomagját, három hete van írásban bejelenteni a kártérítési igényét. A fogyasztóvédők azonban figyelmeztettek: a Ryanair esetében nehéz dolguk lehet a magyar utasoknak, mert sem fióktelepe, sem kézbesítési címe nincs a cégnek az országban. A légitársaság holnapján elérhető online chat, hivatalos panaszt azonban egy letölthető űrlapon lehet tenni. A poggyászokkal kapcsolatban elküldhető űrlapot szerkesztőségünknek nem sikerült megtalálnia a honlapon, így marad a hagyományos levél, ám ez sem egyszerű: azt ugyanis a cég központjába, Dublinba kell címezni.

Túry Gergely

Mekkora lehet a kártérítés?

A Montreali Egyezmény, amely a nemzetközi légi fuvarozás egységes szabályait meghatározza, az SDR, azaz különleges lehívási jog alapján számol. Egy SDR nagyjából 390 forintot ér, a szabály pedig az, hogy a légitársaság felelőssége utasonként 1000 SDR, ha késik vagy megsérül a csomag, azaz körülbelül 390 ezer forint a kártérítés maximuma. De naiv, aki azt hiszi, hogy valóban kaphat is ennyi pénzt. Azt ugyanis már az utas dolga bebizonyítani, hogy pontosan mekkora kár érte. Így aztán jobbat nem tudnak tanácsolni a fogyasztóvédők, mint hogy ha valakinek a csomagja késése miatt bármit is vásárolnia kell, akkor arról kérjen számlát, ennek az árát visszakaphatja. Ha valaki azonban biztosra akar menni, jobban jár ebben az esetben is, ha utasbiztosítást köt, mielőtt elindulna külföldre.

Miben más a helyzet, ha elvész a csomag?

Ekkor már sokkal több kártérítést kérhet az utas: 4150 SDR, vagyis körülbelül 1,6 millió forint is visszajárhat – persze megint csak akkor, ha az utas tudja bizonyítani, hogy ekkora kár érte. Elveszettnek egy csomag akkor számít, ha már három hete meg kellett volna érkeznie, és még mindig nem kapta meg a tulajdonosa – ettől az időponttól számítva van az utasnak egy hete, hogy panaszt tegyen.

Érdemes-e elindulni, ha a csomagot késve fogják megkapni?

A Ryanair Budapestről a Kanári-szigetekre tartó utasai a gép útját is elállták, amikor kiderült, hogy a bőröndjeik nem férnek fel a gépre, de ilyesmivel nem nagyon érdemes próbálkozni. Különösen akkor nem, ha kiderül, hogy a probléma az: a légitársaság nem készült fel arra, hogy a nyaralni induló utasok több csomagot adnának fel a szokásosnál. Ez nyilván idegesítő, de ha az utasok tiltakoznak, attól még nem lesz több hely a gépen. Legfeljebb a kártérítésben lehet bízni.

Képünk illusztráció!
MTI / Kovács Tamás

Mi a helyzet, ha késik a repülő?

Másfél évtizede van érvényben az egész EU-ban egy jogszabály, amely első ránézésre egyértelműen rendezi a helyzetet: ha egy repülő legalább háromórás késéssel érkezik meg (vagy ha törlik a járatot), akkor az útvonal hosszától függően 250, 400, vagy 600 euró kártalanítás jár az utasoknak. Európán belül a leggyakoribb a 250 eurós kártérítés, az 1500 kilométernél rövidebb utaknál ez jár. Fontos, hogy pénzről van szó, nem később jegyre beváltható utalványról, és ez akkor is jár, ha törölték a járatot, és akkor is, ha túlfoglalás miatt egy későbbi gépre kapunk jegyet.

A légitársaság, ha fizet, akkor nem vizsgálja, hogy ez a fix összeg mekkora mértékben fedezi az utasok késés miatti költségeit. Ha viszont már az indulás is legalább öt órát csúszik, akkor az utas kérheti, hogy fizessék vissza neki a jegy árát – már persze ha vállalja, hogy otthon marad vagy új gépet keres. A járattörléskor pedig a pénzen kívül jár az ingyenes étkezés, frissítő, továbbá két telefonhívás, faxüzenet vagy e-mail-küldés lehetőségének biztosítása.

A problémák ott kezdődnek, hogy ez az uniós irányelv csak azokra a légitársaságokra vonatkozik, amelyeknek a központja az EU-ban van, illetve azokra a gépekre, amelyek az EU-ból indultak, függetlenül attól, hogy európai-e a cég. Tehát például ha az American Airlines gépe Budapestről az Egyesült Államokba tartva késne három órát, akkor lehetne kártérítést kérni, de ha a Magyarországra érkező gép késik ugyanennyit, akkor az uniós rendelet alapján nem.

MTI / EPA / Lukas Barth-Tuttas

Még nagyobb gond, hogy a légitársaságok gyakran bújnak amögé: rajtuk kívül álló ok miatt késett a gép. Ha például kitör a vihar, akkor szinte esélytelen, hogy kártérítést kapjon az utas. Eddig ezt még meg is szokták érteni a pórul járt utasok – de sokkal idegesebb lehet az, aki egy esti gépre vesz jegyet, majd a repülője azért késik, mert reggel a vihar miatt késve tud elindulni egy útjára, így a teljes napi menetrendje borul. Márpedig ez előfordulhat, pláne, hogy a gépek nem is feltétlenül oda-vissza közlekednek, egy moszkvai vihar akár egy Párizs–Budapest-járat indulását is ellehetetlenítheti. Erről egységes állásfoglalás még nincsen, a bíróság véleményén múlik a döntés, ha az utas perre viszi az ügyet.

Gyakori trükk, hogy a légitársaság valamelyik alkatrész meghibásodását rendkívüli körülménynek nevezi. Ilyenkor a bíróság már szigorúbb szokott lenni, és gyakrabban ítél kártérítést. A problémás ebben a helyzetben is az, ha a repülő egy későbbi útja csúszik egy ilyen hiba miatt.

Mi történik, ha az átszállást bukja az utas?

Nem véletlen mondják, hogy az ember hagyjon bőven időt az átszállásra: nagyon nehéz kártérítést kérni, ha egy járat késése miatt az utas lekési a csatlakozást. A kivétel az, ha ugyanannak a légitársaságnak (vagy légiszövetségnek) a gépére szállna át, olyankor joggal kérheti, hogy találjanak neki helyet egy másik járaton. Baj akkor van, ha a következő járatokra már minden hely betelt, ilyenkor jöhet a végeláthatatlan várakozás. Jó hír, hogy ebben az esetben a légitársaságok biztosítanak szállást.

Túl sok jegyet adtak el?

Elvileg ez meg sem történhetne, de a gyakorlatban sok mindent láttunk már. A jobb eset az, ha más osztályra átterelik az utast, aki már nem férne fel oda, ahova jegyet vett. Ha magasabb osztályon találnak neki üres széket, akkor a többletszolgáltatás ingyenes, ha pedig alacsonyabb osztályra küldik át, akkor az út hosszától függően a jegyár 30-75 százalékát visszakérheti. Ha viszont emiatt nem találnak neki helyet – esetleg arra kérik, hogy egy későbbi járattal utazzon csak el –, akkor ugyanúgy jár a kártérítés (esetleg a szállás és az étkezés), mint késés vagy járattörlés esetén.

Mi történik, ha sztrájkolnak?

Ha szabályosan bejelentett sztrájkot tartanak, akkor nincs sok esély kártalanítást követelni. Kivételek azért itt is lehetnek: ha a légitársaság saját dolgozói sztrájkolnak, akkor ott még akár dönthet is a bíróság az utas javára, bár ez sem gyakori eset. Ha a légiirányítók szüntetik be a munkát, akkor viszont esélytelen az utas. Árnyalta a képet az Európai Bíróság egy idén tavaszi döntése: eszerint ugyanis ha vadsztrájkba lépnek a dolgozók, akkor már jár a kártérítés, ez ugyanis nem minősül vis maiornak.

MTI / EPA / Friedemann Vogel

Az elmélet szép, de mi történik a gyakorlatban?

Nem sok jó. Az AirHelp nemzetközi szolgáltató úgy számolt: hat utasból csak egy ismeri a lehetőségeit, ha kártérítést kérne, így csak Európa légitársaságai megspórolnak évente 5 milliárd eurót. Az pedig egyértelmű, hogy a cégek nem szívesen fizetnek önként, főleg akkor nem, ha egyedi utaspanasz érkezik. Ebben sokan meg is látták az üzletet: sorra alakulnak a cégek, amelyek vállalják, hogy a kártérítés egy részéért cserébe ellátják az utasok jogi képviseletét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!