A megszokottnál jó egy-másfél órával korábban el kell indulniuk otthonról azoknak, akik Csepelről vagy valamelyik környező településről szeretnének eljutni Budapest belső részeire munkakezdésre. A Magyar Közút Zrt. ugyanis éppen akkor zárta le Szigetszentmiklóson az M1-es autópálya felhajtójára vezető, és az M5-ösről lehajtókat Budapest felé irányító utat, amikor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egy tizenkét kilométeres szakaszt felújít az M0-s autóúton. Az Indexnek az ott közlekedő 38-as busz sofőrje azt mondta: a normál esetben másfél óráig tartó Csepel–Szigetszentmiklós–Csepel utat nem egyszer négy óra alatt tudta megtenni. Egy olvasónk röviden úgy foglalta össze a helyzetet:

Szigetszentmiklóst és Halásztelket sikerült teljesen elzárni a külvilágtól közúton.

Nem csak ez a két vállalat végezhet felújításokat, az önkormányzatok is dönthetnek úgy, hogy lezáratnak utakat. Szigetszentmiklóson ez is megtörtént, Csepelen viszont már nem fog. Ehhez az is kellett, hogy a kerületi polgármester maga is beragadjon a dugóba: Borbély Lénárd az autójából facebookozva jelentette be, hogy elhalasztanak egy útfelújítást – ekkor épp ő is egy helyben álldogált, el is késett a Fővárosi Közgyűlés üléséről.

Három kilométer másfél óra alatt

Alaposan megjárta munkatársunk is, aki azt vette a fejébe, hogy Érdről elmegy Soroksárra a késő délutáni csúcsforgalomban. Az út első fele simán ment, utána viszont felhajtott az M0-s útra, és ezt a tíz kilométert több mint két óra alatt tudta megtenni. Ennek hatására kitalálta azt, hogy az úti céljával totálisan ellenkező irányban inkább autózik a Rákóczi hídig 12 kilométert, majd a Duna túloldalán ugyanannyit – ez az ötlete néhány napig működött, azóta viszont még többen jöttek rá, hogy ezzel kell megpróbálkozni, így már ez az út is csigalassú. Nemrég Kelenföld és a Rákóczi híd előtt három kilométert másfél óra alatt lehetett megtenni.

Facebook / Borbély Lénárd

A káosz azért különösen furcsa, mert a Magyar Közút és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is 100 százalékban állami tulajdonú cég. Logikusan adja magát a kérdés: hogy lehet az, hogy a két társaság egymástól három kilométerre építkezik, és nem tesznek semmit, hogy ne okozzanak teljes közlekedési káoszt? Egyeztetnek-e egyáltalán egymással, és ha olyan helyzetet tapasztalnak, mint a mostani, mit tudnak lépni?

Magyar Közút: "Nincs valódi mozgástér"

Feltettük ezeket a kérdéseket mindkét cégnek, a Magyar Közút pedig alapos választ küldött. A közlekedők türelmét és megértését kérték, de sok jóra így sem számíthatnak azok, akik az érintett térségből megpróbálnának bejutni a fővárosba. A Magyar Közút azt írta ugyanis, hogy minden egyes beruházásnál előzetesen egyeztetnek a NIF-fel, ha pedig van rá lehetőség, akkor úgy ütemezik projektjeiket, hogy azok egymásra épüljenek. "Egyes projektek elhalasztására ugyanakkor nem minden esetben van lehetőségünk, a Csepel környékén zajló munkálatok mind időszerűek és szükségesek a biztonságos közlekedés érdekében, a beruházások a közlekedők érdekeit szolgálják" – írta a cég.

Egy évben nagyjából 4-6 hónap alkalmas arra, hogy elvégezzék a munkákat – magyarázta a Magyar Közút. – A szigetszentmiklósi térségben három, részben egymásra épülő beruházás zajlik, mindháromnak nagyjából ennyi lenne az átfutási ideje,

eltérő ütemezésben történő megvalósításukra ezért nincs valódi mozgástér.

Azon kívül, hogy a lehető leggyorsabban próbálnak haladni a munkával, már tervezik, hogy miként tudnák módosítani az M0-s út forgalmi rendjét. A BKK pedig azt ígérte, hogy kerülőútvonalakra küldi a buszait, ha kell.

"Mi nem azt vonjuk kétségbe, hogy ezek a felújítások kellenek, de azt már igen, hogy egyszerre" – így fogalmaz egy szigetszentmiklósi blog szerzője. A Buckai Szövetség (a név az egyik helyi városrészre utal) lapján arról írnak: elképzelni sem tudják, mi fog történni, amikor a jövő héten elkezdődik az iskola is. De Dunaharasztiból és a többi, a Duna keleti partján fekvő településről is alig lehet már bejutni Budapestre. A Csepel-szigetről logikus választás volna a HÉV, de ez már heringjárat a helyiek elmondása szerint, pedig akkor még fel sem próbáltak szállni a csepeliek, egyszerűen nem ekkora forgalomra tervezték a kötött pályás közlekedést.

Kiemelt képünk illusztráció.