A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártóját is érdekli a ferihegyi gyorsvasút – derül ki a hvg.hu birtokába került dokumentumból. A 2017-es keltezésű tervben az áll, hogy a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.

A Liszt Ferenc repülőtérre vezető vasúti kapcsolat terve nem új, végül 2016 novemberében született döntés arról, hogy a MÁV által üzemeltetett Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonalról épüljön egy kiágazás a reptér felé. A projektet már elő is készítették, uniós forrás bevonását is tervezték, engedélyeket is kapott, mégsem történt azóta semmi, és erre magyarázat sem volt.

Részben magaslaton futna a kínai vasút

A hvg.hu birtokába került CRRC-dokumentum címe szó szerint az, hogy: Repülőtéri Gyorsvasút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, és Budapest városközpont között létesítendő.

A benne leírt nyomvonal, amelyet maga a cég építene és üzemeltetne, a jelenleg is létező MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A szakaszon 13 híd épülne összesen 5,5 km hosszan, azaz

a pálya egyharmadán át magaslaton menne.

A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, amelyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, de egész éjszaka is járnának, a legkevésbé frekventált időszakban is félórás gyakorisággal.

Magaslaton menő reptéri vasút, Busan, Dél-Korea

Zelki Benjámin

Teljesen kínai pénzből épülne

A megvalósításban két kínai társaság konzorciuma venne részt: a CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó. A dokumentumban az áll:

a konzorciumi partnerek a magyar állam pénzügyi szerepvállalására nem tartanak igényt.

A reptéri vasút tervezett jegyára egy utazásra nettó 2500, azaz áfával 3175 forint lenne – utóbbi összeget fizetné tehát az utas egy útért.

A CRRC saját maga üzemeltetné a vasutat várhatóan 30 évig, majd öt évig az infrastruktúra üzemeltetésében még közvetve részt venne. A befektető 35 év alatt várja a beruházás megtérülését és a hitel visszafizetését, ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar államnak adná.

A CRRC maga gyártaná a járművet is, 6 db 300 férőhelyes elektromos motorvonatot,

az infrastruktúrával együtt 180 milliárd forintos beruházási költséggel számol.

A dokumentumban leírtak szerint a közvetlen reptéri expressz előnye a tervezett MÁV-os reptéri vasúttal szemben az lenne, hogy külön pályán haladna, így gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb lenne, mivel más vonatok késése nem akadályozná. Erre hivatkozva is ígérik, hogy a MÁV-énál magasabb minőségű szolgáltatást nyújtanának.

A CRRC 2017-es dokumentuma, részlet (Kattintson a nagyobb méretért!)

hvg.hu

A CRRC mert nagyot álmodni, és arra kéri a dokumentumban a magyar hatóságokat és a kormányzati szerveket, hogy

• segítsenek abban, hogy a gördülőállomány a magyarországi futási engedélyeket mielőbb beszerezhesse,
• hatalmazzák fel az (akkor még) Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy tárgyalhasson velük,
• a projekt legyen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás.

A dokumentumban azt írják, hogy az uniós versenyjogi szabályok értelmében a beruházás megvalósításához nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra.

A szakma a MÁV-os verziót támogatja

Amíg a kínai verzió végállomása a reptér lenne, addig az eredetileg tervezett hazai változatban a meglévő MÁV-vonalról kiágaztatott vonal továbbmenne Szolnok felé, és Monor előtt visszatérne a 100-as vasútvonalra.

Ennek köszönhetően minden mostani Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét és Szeged felől érkező vonat is be tudna már térni a reptérre, de Győr és Székesfehérvár felől is átszállás nélkül elérhető lenne a budapesti reptér vasúton, ami nem kis haszon lenne.

Pirossal a MÁV-os, türkizkékkel a kínai verzió terve (Kattintson a nagyobb méretért!)

Google Maps

Éppen ezért az általunk megkérdezett szakmai szervezetek, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), és a Közlekedő Tömeg Egyesület is a MÁV-os verziót látnák jövedelmezőbbnek, utóbbi korábbi Facebook-posztjában részletesen is elmagyarázza, hogy miért.

Azzal érvelnek, hogy a leágazással a repteret be lehetne kötni a vasúthálózatba, emellett azt is kiemelik, hogy a kiépülő többlet-pályakapacitás lehetővé tenné a távolsági és nemzetközi vonatok gyorsabb útvonalon közlekedését és az elővárosi vonatok sűrűbb indítását.

A kormánynak kell döntenie

Homolya Róbert MÁV-os elnök-vezérigazgató a január 16-i Demokratának adott interjúban is megemlítette, hogy noha a kész tervek szerint a Budapest–Cegléd-vasútvonalból ágazott volna ki a ferihegyi reptéri vasút,

a kormány nem hozott még döntést arról, hogy ezt a koncepciót támogatja-e, vagy egy adott esetben a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc repülőtér közötti, külön erre a célra definiált vonalat hoz létre.

A kínai vasút végállomását üthette az új parkoló

Nemrégiben jelent meg a hír, hogy leállították a ferihegyi terminálépület elé tervezett parkolóház építését. Az eset után felmerült, hogy talán azért, mert útban lett volna a MÁV által tervezett reptéri vasútnak.

Csakhogy a kiágaztatott szolnoki vonal állomása a legutóbbi ismeretes tervek szerint éppen a mostani Holiday Parkoló helyére kerülne, azaz a terminálépület mellé, ez a reptérről a médiában megjelent jövőbeli látványterveken is jól látszik.

A reptér által megkezdett parkolóház éppen a kínai vasút végállomásának a helyét ütné, amely a hvg.hu tudomására jutott tervek szerint a legértékesebb területen, a terminálépület előtt lenne.

A MÁV-os (piros) és a kínai (türkizkék) vasút állomásának tervezett helye

Google Maps

Kurucz László, a Budapest Airport helyettes szóvivője lapunk kérdésére ezt cáfolta, mondván csupán egy hiányzó szakhatósági engedély miatt állították le a parkolóház építését. És hozzátette: a Budapest Airport nem tud a kínai vasúttal kapcsolatos tervről, csak a hivatalos, elkészült engedélyekkel rendelkező változatról (a 100-as vasútvonal kiágaztatásáról) vannak ismereteik.