A csokkal „a támogatottak száma és a támogatás értéke szerint is a nagycsaládok kaptak lényegi segítséget. Ugyanakkor a program a gyermekvállalás ösztönzésében csak részlegesen töltötte be célját, és a jelenlegi sokgyermekesek életkörülményeinek javításában játszott nagyobb szerepet” – olvasható Banai Ádám, Fábián Gergely és Nagy Tamás „Mennyiség vs. minőség – Mit támogat a CSOK? 1. rész” című dolgozatában, mely az MNB honlapján jelent meg.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ben a lakásépítési támogatás („szocpol”) kibővített formájaként jött létre, 2016 februárjában a program fókuszáltabb demográfiai célt kapott, a szabályozáson érdemi változtatások történtek. Ennek egyik elemeként új lakás építésére vagy vásárlására a 3 gyermekes családok megemelt, 10 millió forintos támogatást vehetnek igénybe, amit további 10 millió forint értékben kamattámogatott hitelfelvétel kísérhetett. A kedvezményes hitel maximális összege decemberben a nagycsaládosok számára 15 millió forintra emelkedett, a 10 millió forintos keret pedig elérhetővé vált a kétgyermekesek számára is. A februári kormányzati tájékoztatás kilátásba helyezte, hogy a kedvezményes hitelkonstrukció megemelt összeg mellett használt lakás vásárlása esetén is elérhetővé váljon.

A 2016 eleji módosítástól 2018 végéig 237 milliárd forint értékben összesen 76 ezer támogatásiszerződés-kötés valósult meg a program keretén belül. Ez azt jelenti, hogy a három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás.

„A támogatott felhasználási célok között új lakás építése vagy vásárlása, használt lakás vásárlása és lakásbővítés szerepel, azonban a bővítési célú támogatás mind volumenében, mind szerződésszám tekintetében marginálisnak nevezhető. Az eddig megkötött szerződések kétharmada használt lakás vásárlása céljából jött létre, egyharmada hasznosult új lakásokban. Ugyanakkor a leszerződött támogatási összeg esetében fordítottak az arányok: a 237 milliárd forint kétharmadát fordították új lakásra, mivel az elérhető támogatási összegek magasabbak ezen felhasználási cél esetében, mint használt lakás vásárlásakor” – írják a szakértők.

A Kopp Mária Intézet elemzése szerint – amely a 2018 májusáig megkötött szerződések adatait vizsgálja – a támogatás igénybevevői döntően a 31-40 év közötti korosztályból kerülnek ki: ide esik a szerződők fele, míg a 30 év alattiak a támogatotti kör negyedét teszik ki. Bár a szerződéskötések számában területi alapon kiemelkedik Pest megye és Budapest, a kihasználtság a lakónépesség arányában vidéken lényegesen magasabb volt. A legmagasabb népességarányos kihasználtság Győr-Moson-Sopron, Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket jellemzi.

A támogatási szerződések 16 százalékát egy gyermek, 46 százalékát két gyermek, 38 százalékát három vagy több gyermek után igényelték.

Az új lakásra irányuló szerződéskötések között felülreprezentáltak a nagycsaládosok: ezen felhasználási célok esetében a szerződők mintegy kétharmada három vagy több gyermek után vette igénybe a támogatást, míg a használt lakást vásárlók között ez csak az igénylők negyede.

Szintén a Kopp Mária Intézet tájékoztat arról, hogy azon támogatottak közül, akik három gyermek után járó gyermekre vettek fel csokot, 44 százaléka tartalmazott vállalt gyermeket is – azaz 3 gyermeket vállaló gyermektelenek, 2 gyermeket vállaló egygyermekesek vagy 1 gyermeket vállaló kétgyermekesek –, nem csak meglévőt. Ez – az arány időbeli változatlanságát feltételezve – közel 13 ezer új nagycsaládot jelent.

„Az eddigi adatokból az a kép rajzolódik ki, hogy a csok gyakran a meglévő három- vagy többgyermekes családok támogatását jelentette: hozzájárult a nagycsaládok életkörülményeinek javításához. Emiatt elmondható, hogy a kedvezményes hitel kiterjesztése a kétgyermekesekre szélesebb körben tovább javíthatja a családok jólétét. Demográfiai szempontból ugyanakkor a csok csak részben nevezhető sikeresnek. A további gyermekvállalást a fiatal házasoknak nyújtott támogatás, a negyedik gyermek megszületését a személyi jövedelemadó-mentesség segítheti elő” – olvasható a MNB cikkében.