Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
„Hova tegyem a kisfiamat, ha dolgozom?”
Ezt a problémát nem tudta megoldani a 34 éves Gemma, aki pénztárosként dolgozott Nagy-Britanniában. Hiába a pszichológusdiploma, mert csak ilyen állást tudott magának találni, mint gyermekét egyedül nevelő anya. Havonta nem egészen 400 fontot vitt haza. Ehhez jött még a családi pótlék. De így sem tudott kijönni, nem volt képes fizetni a számlákat. Eladósodott.
A hetvenes évek óta nem voltak ilyen jók a foglalkoztatottsági adatok Nagy-Britanniában, ezzel büszkélkedik a kormány a friss jelentésben. Csakhogy feltűntek azok a szegények, akik hiába dolgoznak, mert nem tudnak megélni. A már idézett, 34 éves Gemma is csak részmunkaidőben dolgozott, mert egyedül nevelte a kisfiát. Édesanyjára nem számíthatott, mert az idős nő mentális problémákkal küszködik.
Tisztában van a helyzettel a kormány is. Philip Hammond pénzügyminiszter elmondta: fontolgatják, hogy a minimálbért a mediánbér kétharmadára emelik. Ezzel az érintettek oda jutnak, ahol a part szakad. Olyan gyorsan emelkednek az ingatlanárak és a bérleti díjak, valamint a megélhetési költségek, hogy pár fontos béremelés nem oldja meg a problémát – nyilatkozták a szakértők a Guardian tudósítójának.
Egyébként ugyanez a helyzet más fejlett országokban is: Trump elnök legutóbbi sajtóértekezletén is eldicsekedett azzal, hogy majdnem 160 millióan dolgoznak az Egyesült Államokban, de azt nem tette hozzá, hogy mennyiért. Azt sem részletezte, hogy meg lehet-e élni azokból a fizetésekből, melyeket a Wal-Mart áruházlánc vagy épp az Amazon fizet a dolgozóinak.
Franciaországban a sárgamellényes pedagógusok mozgalma mutatta ki: vidéken meg lehet élni tisztességesen a tanári fizetésekből, de Párizsban már nem. Ugyanez a helyzet Londonban vagy New Yorkban is, ahol a megélhetési költségek messze az országos átlag felett vannak.
Mi lett Gemmával, a kisfiát egyedül nevelő pszichológusdiplomással, aki pénztárosként dolgozott részmunkaidőben Nagy-Britanniában havi 400 fontért? Elkezdte törleszteni az adósságát – 20 fontonként havonta. De a fő gondját nem tudta megoldani: mihez kezdjen a kisfiával, amíg a kasszában üldögél? Kénytelen volt bébiszittert keresni, de ez megint vitte a pénzt. Újra nőni kezdtek az adósságok.
A csapdahelyzetből úgy akart szabadulni, hogy kilépett a munkahelyéről
Miből él egy gyerekét egyedül nevelő anya Nagy-Britanniában, ha nincs állása? Gemma előre felvette a szociális segély egy részét, ezért az államra nem számíthat. Maradt egy jótékony szervezet: Christians against Poverty (Keresztények a szegénység ellen). Náluk dolgozik önkéntesként. Átmenetileg talán megoldást jelent, de a gyerek nő, és ez egyre nagyobb kiadásokat jelent. A dolgozói szegénység olyan probléma, mint a nyugdíjasszegénység. Vannak rá megoldások, de a kormány nemigen érdeklődik utánuk, pedig 4 millió emberről van szó Nagy-Britanniában mondják azok a szakértők, akiket a Guardian megkérdezett arról, hogy vajon mihez kezdjen manapság valaki, ha nem tud kijönni a havi fizetéséből az Egyesült Királyságban.
