A Global Times a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja, amely meglehetősen hűen tükrözi azt, amit a Tiltott városban a vezetők gondolnak a világról. Pontosabban szólva azt tudatja a világgal, amit a legfelső pekingi vezetés tudatni akar. Most a Reform és Tervbizottság egy magát megnevezni nem kívánó képviselője, aki elkísérte Hszi Csin-ping elnököt Csianghszi tartományba, közölte, a ritkaföldfém-piacon a hazai megrendeléseké az elsőbbség. Az újságíró megkérdezte tőle, hogy az üzenet felfogható-e az Egyesült Államoknak címzett fenyegetéssel, mire az illetékes elvtárs” annyit közölt: nem szívesen látnánk, ha kínaiak által exportált eszközökkel lépnének fel mások Kína ellen.

Mire jók a ritkaföldfémek?

A tudományos technika forradalomban szinte minden területen felhasználható az a 17 elem, melyet idesorolnak. A lézerektől a kohászatig számtalan helyen felhasználhatóak (az amerikai ipar számára is nélkülözhetetlenek a kínai szállítások), mert ahogy a kínaiak mondják, „képesek a kőből aranyat csinálni”. Némi problémát jelent, hogy a ritkaföldfémek bányászata nem éppen környezetkímélő. A Global Times is céloz rá, hogy a fenntartható fejlődés ezen a területen még megvalósításra vár. Vagyis a bányászat hihetetlen mértékben egészség- és környezetkárosító körülmények között folyik. A helyiek mégiscsak örülnek neki, mert az elmaradott tartományban legalább van munka. A sors iróniája, hogy itt alakult meg a vörös hadsereg Kínában, miután a kommunista pártot elűzték Sanghajból, de Csianghszi továbbra is rendkívül elmaradott tartománya Kínának. Ezt a Global Times sem titkolja, amikor a reformok felgyorsítását sürgeti a ritkaföldfémek legfőbb lelőhelyén, ahol látogatást tett Kína első embere.

Az óceán túloldalán is számolgatnak: 600 milliárd dollár mínuszt jelenthet a kereskedelmi háború 

A globális gazdaság egésze megérezheti a kereskedelmi háború elfajulását – hangsúlyozza a Bloomberg hírügynökség. A legnagyobb vesztesek természetesen Kínában és az USA-ban vannak, de Európa és a világ többi része is megérzi, ha tartós lesz a szembenállás Peking és Washington között. Márpedig Hszi Csin-ping elnök hosszú menetelésről beszélt. Az a harmincas években azt jelentette, hogy a kommunisták a fejlettebb keleti vidékről kénytelenek voltak elvonulni nyugatra, ahol végül is egy barlangvárosban, Jenanban vészelték át a nehéz időket. A párhuzam több mint kínos figyelmeztetés a kádereknek és a népnek: ínséges idők következhetnek a fellendülés évtizedei után.

Kína csakis az egyenjogúság alapján állapodhat meg

Ezt üzenték a pekingi China Dailynek nyilatkozó mandarinok és szakértők. Ez is finom utalás a múltra. A tizenkilencedik században a császárok egyenlőtlen szerződéseket kötöttek a brit világ birodalommal és Japánnal. A Mennyei Birodalom összecsuklott és a XX. század elején megbukott. Hszi Csin-ping elnök és társai nem kívánnak így járni. Bár a japán Nikkei hírügynökség szerint Kína első embere és az őt képviselő Liu Ho miniszterelnök helyettes hajlandó lett volna megállapodni az amerikaiakkal, de akkora volt a belső ellenállás a kommunista pártban, hogy kénytelenek voltak visszalépni. Ezért Hszi Csin-ping elnök, ahelyett, hogy a Fehér Házban parolázna Trump elnökkel, inkább a ritkaföldfémek bányászatát tanulmányozta a helyszínen. Finoman értésére adva Amerikának: neki is megvannak a saját fegyverei.