szerző:
Tetszett a cikk?

Az UNESCO-nak nagyon nem tetszik, amit a kormány a világörökségi helyszínekkel, például a Budai Várral csinál, így kérdés az, hogy mire készülnek a szintén annak számító Andrássy úton, ahol szerzett már ingatlant a Miniszterelnökség, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is.

Az Andrássy út felújítása, gyalogosbarát átalakítása és forgalomcsillapítása is része volt Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester tavaly november 18-án kötött megállapodásának – vette észre a hvg.hu a fővárosi önkormányzat honlapjára feltöltött projektlistában.

Arról a megállapodásról van szó, amelynek keretében Tarlós István vállalta, hogy újraindul a főpolgármesteri címért, cserébe a kormány forrásokat ígért több fejlesztésre (például a 3-as metró felújításának befejezésére), illetve létrehozták a Közfejlesztések Tanácsát, ahol a kabinet és a városvezetés együtt készíti elő a jövőbeli nagyberuházásokat.

Valamiért nem beszélnek róla

Az Andrássy út felbukkanása a listán több okból meglepő. A megállapodás után és azóta sem jelentették be, hogy bármire készülnének ott, ez pedig szokatlan, hiszen például a kisföldalatti kocsijainak cseréjét 2011 óta újra és újra bejelentették, 2019 közepére jutottunk el oda, hogy kiírták a közbeszerzést a prototípusok tervezésének előkészítésére. Hogy ennyire hallgattak az Andrássy útról, az szokatlan azért is, mert Tarlós István választás előtt áll, a kampányban nyilván az összes, akármilyen fázisban lévő beruházás jól jön. Kivéve persze, ha valami komolyabb forgalomcsillapítást terveznek, amivel nem akarják borzolni az autósoknak a nyári útfelújítások miatt amúgy is megtépázott idegeit az önkormányzati választások előtt.

A felújításról/átalakításról a tavaly novemberi megállapodás előtt sem esett egy szó sem, a nemrég véleményezésre kiadott 2030-ig szóló Mobilitási Tervben (leánykori nevén: Balázs Mór-terv) sem említették.

A projekt részleteiről az unszolásunkra sem nyilatkoznak, a Miniszterelnökség egyáltalán nem válaszolt a hvg.hu kérdéseire, az önkormányzattól annyit közöltek, hogy az ügyben „nincs új fejlemény”, de ha lesz, adnak tájékoztatást. Azt sem árulták el, az Andrássy út a miniszterelnök vagy a főpolgármester kezdeményezésére került fel a listára.

Több mint 20 éve volt az utolsó felújítás

A projektlistában az Andrássy út a Lánchíd, a Váralagút és a környező közterületek fejlesztésével együtt szerepel, ezek már folyamatban vannak, kiírták a közbeszerzéseket a tervezési munkákra. Az út fejlesztése amúgy illeszkedne a Lánchíd körüli átalakításokhoz, azoknak ugyanis része a József Attila utca felújítása (bár a Clark Ádám térrel és a Széchenyi térrel szemben egyelőre csak megvalósíthatósági tanulmány készül), ennek folytatása az Andrássy.

Máté Péter

A sugárút a kormány új keletű turizmusfejlesztési nekibuzdulásába is illeszkedne, önmagában véve patinás, turistacsalogató közterület, amely a Hősök terét és az épp múzeumosítás és rendezés alatt álló Városligetet kapcsolja össze az Erzsébet térrel. A József Attila utcával és a Lánchíddal együtt a Ligettől a Budai Várig tartó korridort alkot.

Az Andrássy jelenleg a legélhetőbb része ennek a folyosónak, az Erzsébet tértől az Oktogonig szélesnek mondható járdával és kerékpársávval, az Oktogontól kifelé irányonként két járdával, köztük a minimális forgalmú szervizúttal. Mondjuk a szervizutak gyakorlatilag parkolóként funkcionálnak, illetve 2014 óta kerékpárútként, elválasztva egymástól az úttest melletti sétányt és az utat szegélyező házak menti járdát, ehhez a felosztáshoz nem feltétlenül lenne ördögtől való hozzányúlni. Sőt az sem egyértelmű, az Oktogontól befelé futó útszakaszon szükség van-e a parkolósávra, vagy lehetne-e azt a felületet jobban hasznosítani.

Az Andrássyn az utolsó felújítás a földalatti felújításával együtt több körben 1987 és 1996 között zajlott, különösebb forgalmi beavatkozások se akkor, se azóta nem történtek. 2012-ben az Oktogonon belüli részen megcserélték a kerékpársávot és a parkolósávot, a parkoló autók jobb oldalán vezetett sáv ugyanis veszélyes volt, 2014-ben pedig az Oktogontól kifelé lekerült a kerékpárút a sétányról.

MTI / Máthé Zoltán

 2019. július 15-19. között az Oktogon belüli szakaszon 8 balesetveszélyes, beteg fát cserél le a Főkert.

Világörökségi helyszín

Kérdés persze, pontosan mihez akarnak kezdeni az Andrássyval, az út ugyanis 2002 óta világörökségi helyszín, ahogy a Budai Vár és a Duna-partok. A kormány viszonya pedig enyhén szólva nem felhőtlen a besorolásért felelős UNESCO-val.

HVG

A szervezet jelentése aggasztónak találta a Várban zajló beruházásokat és a városligeti építkezéseket is (a Liget épp az Andrássy történelmi környezeteként élvez védettséget). Az UNESCO Világörökség Bizottsága július elején hagyta jóvá a Magyarországra vonatkozó szigorú határozatot. Az anyagban belengetik a budapesti helyszínek világörökségi veszélyeztetettségi listára helyezését, ez után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet.

Az elfogadott tervezet alapján fél évet kapott a magyar kormány, hogy valamennyire rendet csináljon a budapesti világörökségi helyszínek kapcsán. Ha ez nem sikerül, és a jövő év február 1-ig leadandó beszámolót nem találja kielégítőnek a nemzetközi szervezet, akkor a budapesti helyszín felkerül a veszélyeztetett örökségi listára.

A kormány egyelőre sem a Liget-projektet, sem pedig a Budai Várban folyó építkezéseket nem állítja le az UNESCO kifogásai miatt. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy szerintük tárgyalás útján rendezni lehet a kritikákat.

Az MSZP-s ingatlanmutyitól a NER-lovagokig

Nem mellékes kérdés az sem, hogy az Andrássy út a főpolgármester vagy a miniszterelnök kezdeményezésére került-e bele a megállapodásba: az elmúlt hónapok és évek számos új beköltözőt láttak az Andrássyn, közülük sokan kötődnek a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, miközben természetesen van rá esély, hogy a két dolognak a világon semmi köze egymáshoz. Mindenesetre 2019 tavaszán került ki az Andrássy út 70-es számra a „Miniszterelnökség” tábla – írta meg az Átlátszó. Az ingatlan megvásárlására a kormány 2018-ban 4 milliárd forintot csoportosított át, előző tulajdonosa 1,7 milliárdos értéken tartotta nyilván a könyveiben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, „egy minisztériumi osztály számára” kerestek helyet.

Andrássy út 43
Reviczky Zsolt

Orbán Viktor veje, Tiborcz István 2017 nyarán az Andrássy 43.-ban vásárolt meg egy majdnem teljes emeletet. A hely eredetileg a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cég központja lett volna, de a két megvásárolt lakás egy másik Tibocz-cég, a Downtown Development Kft. tulajdonába került 2017 őszén.

Az Andrássy 59. az Appeninn Holdingon keresztül került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid-ház a Plaza House Kft. közel 2,2 milliárd forintos felvásárlásával váltott gazdát. Az ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 622 millió forint kölcsönt adott, majd maga is beköltöztette székhelyét az épületbe. 2018. augusztusban aztán Tiborcz István bevásárolta magát az Appeninn Holdingba, így lényegében ötödrészben a Dávid-háznak is tulajdonosa lett.

Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját, a 116-os szám alattit Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. vette meg 2017. februárban. Ez ugyanaz a társaság, amelyik az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét. Tiborcz BDPST-je októberben jelentette be, hogy az alapfalakig lebontja, majd butikhotellé alakítja át az Andrássy út 116-ot.

A lista hosszan folytatható, van ingatlanprojektje az Andrássyn Garancsi Istvánnak, Csányi Sándornak, Hernádi Zsoltnak és Schmidt Máriának is – ezeket a 24.hu gyűjtötte csokorba.

Az Andrássy utat persze nem a NER fedezte fel magának először. A terézvárosi önkormányzat még a kétezres évek elején gyanús körülmények közt (mármint gyanúsan olcsón) adott túl több ingatlanon, köztük az Andrássy út 21., 23., 35 és 45. szám alatti palotákon. Az ügyben a rendőrség nyomozott, aztán a nyomozást leállították, majd részben újraindították. Az Andrássy út 3. és 47. alatti épületek ügyében Fürst György MSZP-s alpolgármester első fokon két év felfüggesztett börtönt és 70 millió forint pénzbüntetést kapott, a pénzbüntetést másodfokon elengedte a bíróság.

Az ingatlanmutyival kapcsolatos eljárások mind a mai napig nem értek véget, 2018 őszén Fővárosi Főügyészség a két értékbecslővel mint bűnsegédekkel szemben különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyújtott be vádiratot a fővárosi törvényszékre.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!