szerző:
Sztojcsev Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Fővárosi, kerületi és állami feladatok kavarodnak össze, amikor arról van szó, hogyan működik Budapest. Ennek most lehet különös jelentősége, amikor ellenzékivé válik a főváros. Összegyűjtöttük, kin mit lehet számonkérni, és milyen ügyekben kell egyezkedniük a szereplőknek.

Önkormányzati választás 2019
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Friss cikkek a témában

Rég nem látott helyzetbe került Budapest: 1998 és 2002 között fordult elő utoljára, hogy éveken át nem kormánypárti főpolgármester irányítja a várost. 2010-ben volt néhány hónap, amikor Orbán Viktor már, Demszky Gábor pedig még hivatalban volt, és már az előtte lévő években sem volt felhőtlen a főpolgármester kapcsolata a kormánnyal, de most csaknem három év tartós ellenzékiségre rendezkedhet be Budapest. A következő hetek, hónapok izgalmas kérdése lesz, hogyan próbál kijönni egymással a kormány, a főváros, valamint egyes kerületek – mi most azt tekintjük át, melyikőjük mibe szólhat bele a budapestiek mindennapjaiban.

Fontos persze rögtön azzal kezdeni: minden változhat. Amit most bemutatunk, az a jelenlegi helyzet, a kormány bármikor dönthet úgy, egy kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött, hogy elvon hatásköröket és természetesen pénzt a fővárostól. De az, hogy keménykedni kezd-e a Fidesz Karácsony Gergellyel, vagy úgy látják, hogy ezzel csak maguk ellen fordítanák a budapesti jobboldaliakat, még nehezen belátható, ezért ezzel nem ebben a cikkben foglalkozunk.

©

Az is biztos, hogy Karácsonynak egy szempontból nagy szerencséje van: a Fővárosi Közgyűlés többsége is ellenzéki lett. Így legalább azt kihagyhatjuk a képletből, hogy mi van, ha a közgyűlés és a főpolgármester nem jut dűlőre. Elég bonyolult a helyzet enélkül is.

Mit tehet a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés?

Az utak kezelése, valamint az, hogy a nagyobb közterületek hogyan néznek ki, nagyrészt a főváros hatásköre. Legalábbis a nagyobb utaké: egy 1273 útszakaszt felsoroló kormányrendelet határozza meg, hogy mely területek tartoznak a fővároshoz – ezt itt kerületi bontásban lehet tanulmányozni. Nagy vonalakban úgy lehet ezt összegezni, hogy a nagyobb forgalmú utak karbantartása a főváros feladata, a mellékutcák a kerületekhez tartoznak. Ugyanez áll az utak alatt átvezető aluljárókra is – viszont mivel gyakorlatilag minden aluljáró nagyobb, fővárosi hatáskörbe tartozó út alatt van, ezeknek az állapotát a fővároson lehet számonkérni.

©

 Ha pedig valakinek a közvilágítással van baja, annak akkor is a fővárosnál kell reklamálnia, ha maga az utca kerületi fenntartású.

Bonyolult a helyzet a tömegközlekedéssel, pedig pusztán a jogszabályok alapján egyszerűnek tűnhet: a szolgáltatást a fővárosi tulajdonú BKK rendeli meg, többnyire a BKV-tól – kivéve a HÉV esetében, amit a MÁV-hoz csatoltak, és működtetése állami feladat. Csakhogy a BKK-nak az állam is ad pénzt, az pedig izgalmas kérdés lesz, hogy mennyire tud majd Karácsony és a kormány együttműködni a közlekedési cég finanszírozásában.

A lakásügyben most nincsenek nagy lehetőségei a fővárosnak, de itt ki tudják bővíteni a saját mozgásterüket. Ez most elsősorban azért kerületi feladat, mert a kerületeknek 38 ezer önkormányzati lakásuk van, a fővárosnak pedig mindössze 1 244. Azt azonban semmi nem tiltja meg a fővárosnak, hogy további lakásokat szerezzen.

©

 A hajléktalanellátás elvileg közös fővárosi és kerületi feladat, ami sokszor arra vezetett, hogy mindenki próbálta átdobálni a problémát valaki másnak – ha fővárosi tulajdonú területen van egy hajléktalan ember, akkor ott a főváros tud valamit tenni.

Mit tehet a kormány?

Elsősorban magához vehet területeket és ingatlanokat. Ez történt például a Városligettel: hoztak egy törvényt, amellyel az addig fővárosi, illetve kerületi fenntartású terület 99 évre egy állami vállalathoz került. Vagy épp a Margitszigetet is átadták Angyalföld önkormányzata helyett a fővárosnak. Ebben bőven van zsarolási potenciál – aztán majd meglátjuk, hogy élnek-e vele.

De sok más olyan budapesti ügy van, amelyre az államnak kell pénzt adnia. Ilyen például a már sokat emlegetett tömegközlekedés, amely gyakorlatilag összeomlana, ha nem utalna a kormány pénzt a BKK-ra. A járműbeszerzés sem működik a főváros és a kormány pénzügyi együttműködése nélkül, a 3-as metróra például azért nem vásárolhatott a főváros új szerelvényeket, mert a kormány csak felújításra engedett hitelt felvenni.

©

Azt pedig hiába ígérte meg Karácsony, hogy fejleszteni fogja a Budapesten belüli vasúti közlekedést (és hiába érvényes a BKK-bérlet a személy- és zónázó vonatok fővároson belüli szakaszaira), ez az állami tulajdonú MÁV dolga. A MÁV-on keresztül az államé a HÉV is, sőt, minden, vasútvonal melletti útszakasz is hozzájuk tartozik.

A kampány emlékezetes pillanata volt, amikor Tarlós István megígérte, hogy éjszakánként repülési tilalom lesz Ferihegynél, amikor pedig megírtuk, hogy a szabályozás valójában nem is teljes tilalomról szólt, Karácsony Gergely a mi cikkünket megosztva ígérte meg a Facebookon, hogy tényleg nem lehet majd repülni éjjelente Budapest felett. A helyzet az, hogy egyikük sem tehette volna ezt saját hatáskörében: a repülés szabályait az Innovációs és Technológiai Minisztérium hozza meg a kormány alá tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával közösen.

A szemétszállítást is abba a körbe sorolhatjuk, amely papíron fővárosi feladat, ám nem működik az állam nélkül. A hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyűjtés ugyan a fővárosi tulajdonú FKF feladata, ez a vállalat viszont az állami kukaholdinggal szerződött, a szemétdíjat az állami cég szedi.

©

Ami pedig a szociális ügyeket és az oktatást illeti: az iskolák működése az államhoz tartozik, az épületek viszont lehetnek más tulajdonában is. Így eshetett meg, hogy tavaly egy angyalföldi iskola két homlokzatát a kerületi önkormányzat felújíttatta, a harmadikat az állam nem. A kórházak is állami tulajdonban vannak, itt nagy mozgástere nincs a fővárosnak.

Mit tehetnek a kerületek?

Papíron az ottani hatáskörökbe a helyi jelentőségű ügyek tartoznak. Ahogy már arról szó volt, a mellékutcák tipikusan ilyenek, de a szociális ügyek jelentős része is ide sorolható. Az óvodákat a kerületek tartják fenn, és az egészségügyi alapellátás is kerületi feladat. Rendkívül fontos kerületi hatáskör a lakásgazdálkodás, hiszen az önkormányzati lakások elsöprő többsége a kerületeké – itt az is jelent problémát, hogy a legtöbb kerület érthető módon a saját lakosainak ügyeivel foglalkozik, vagyis lakásokra hirdethet meg pályázatokat, de ha már valaki hajléktalanná vált, akkor általában csak a saját egykori lakcíme szerinti kerületre számíthat.

A szórakozóhelyek és éttermek nyitvatartását a kerületek szabályozzák. Azt is kerületenként dönthetik el, hogy a boltok késő este meddig és kora reggel mikortól lehetnek nyitva – annyi megkötéssel, hogy a reggel 6 és este 10 óra közötti nyitvatartásba nem szólhatnak bele. A zajrendeleteknél hasonló a helyzet: a kormány megírta az alapszabályokat, a kerületek ennél szigorúbb rendelkezéseket hozhatnak. De hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet: hogy a szórakozóhelyről vagy a lakásból kilépve, az utcán mikor lehet zajongani, az már attól függ, hogy az adott közterület fővárosi vagy kerületi fenntartású.

Sokkal egyszerűbb a helyzet az idei kampány egyik fontos ügyével, a parkolással: az szinte teljes egészében kerületi hatáskör. Ugyan a „parkolás feltételrendszerének kialakítása” a főváros dolga, minden más kerületi ügy.

Amikor métereken múlik, melyik terület kinek a hatásköre

Budapest egyik legnagyobb köztere, a II. János Pál pápa tér ugyan teljes egészében fővárosi tulajdonban van, ám a négyes metró megépítése után a helyi, józsefvárosi önkormányzat is kivette a részét a felújításából. Azt azonban nem nehéz megkülönböztetni, melyik részt ki renoválta. Amíg a metróhoz közelebbi területen kőjárdák, új padok és világítótestek kerültek fel (nyilván köthetően a metróberuházáshoz), a tér másik felének közel egy évvel később – a metró átadása előtti hetekben – álltak neki, ám a járdákat akkor is jórészt kaviccsal szórták fel, és sokáig váratott magára az itt található játszóterek felújítása is.

A „sokáig” épp a mostani önkormányzati választás lett: most készült el több sportlétesítmény mellett egy futókör is, ám ez is követve a régi módszert. Amíg a metróhoz közel kőjárda mellé tették, a másik oldalon csak újabb kavics került mellé – és idővel a rekortán borítású futókörre is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hrutka a válogatottról: Évtizedek óta nem tudunk szembenézni a magyar foci problémáival

Hrutka a válogatottról: Évtizedek óta nem tudunk szembenézni a magyar foci problémáival

A kormány kitiltotta a Kossuth térről az egyszerű közlekedési eszközöket

A kormány kitiltotta a Kossuth térről az egyszerű közlekedési eszközöket

Állami gondozott vagy? Kapsz 1,6 milliót, és sok sikert az önálló élethez!

Állami gondozott vagy? Kapsz 1,6 milliót, és sok sikert az önálló élethez!

Az Üllői út közepén szállt le a mentőhelikopter a Csobánkán megsérült hároméves gyerekkel

Az Üllői út közepén szállt le a mentőhelikopter a Csobánkán megsérült hároméves gyerekkel

A Kúria is kimondta, a kormánynak 30 napon át kell az oldalán bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól

A Kúria is kimondta, a kormánynak 30 napon át kell az oldalán bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól

Budapestre jön a The Dead South

Budapestre jön a The Dead South