Rég nem látott helyzetbe került Budapest: 1998 és 2002 között fordult elő utoljára, hogy éveken át nem kormánypárti főpolgármester irányítja a várost. 2010-ben volt néhány hónap, amikor Orbán Viktor már, Demszky Gábor pedig még hivatalban volt, és már az előtte lévő években sem volt felhőtlen a főpolgármester kapcsolata a kormánnyal, de most csaknem három év tartós ellenzékiségre rendezkedhet be Budapest. A következő hetek, hónapok izgalmas kérdése lesz, hogyan próbál kijönni egymással a kormány, a főváros, valamint egyes kerületek – mi most azt tekintjük át, melyikőjük mibe szólhat bele a budapestiek mindennapjaiban.

Fontos persze rögtön azzal kezdeni: minden változhat. Amit most bemutatunk, az a jelenlegi helyzet, a kormány bármikor dönthet úgy, egy kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött, hogy elvon hatásköröket és természetesen pénzt a fővárostól. De az, hogy keménykedni kezd-e a Fidesz Karácsony Gergellyel, vagy úgy látják, hogy ezzel csak maguk ellen fordítanák a budapesti jobboldaliakat, még nehezen belátható, ezért ezzel nem ebben a cikkben foglalkozunk.

Reviczky Zsolt

Az is biztos, hogy Karácsonynak egy szempontból nagy szerencséje van: a Fővárosi Közgyűlés többsége is ellenzéki lett. Így legalább azt kihagyhatjuk a képletből, hogy mi van, ha a közgyűlés és a főpolgármester nem jut dűlőre. Elég bonyolult a helyzet enélkül is.

Mit tehet a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés?

Az utak kezelése, valamint az, hogy a nagyobb közterületek hogyan néznek ki, nagyrészt a főváros hatásköre. Legalábbis a nagyobb utaké: egy 1273 útszakaszt felsoroló kormányrendelet határozza meg, hogy mely területek tartoznak a fővároshoz – ezt itt kerületi bontásban lehet tanulmányozni. Nagy vonalakban úgy lehet ezt összegezni, hogy a nagyobb forgalmú utak karbantartása a főváros feladata, a mellékutcák a kerületekhez tartoznak. Ugyanez áll az utak alatt átvezető aluljárókra is – viszont mivel gyakorlatilag minden aluljáró nagyobb, fővárosi hatáskörbe tartozó út alatt van, ezeknek az állapotát a fővároson lehet számonkérni.

MTI / Máthé Zoltán

 Ha pedig valakinek a közvilágítással van baja, annak akkor is a fővárosnál kell reklamálnia, ha maga az utca kerületi fenntartású.

Bonyolult a helyzet a tömegközlekedéssel, pedig pusztán a jogszabályok alapján egyszerűnek tűnhet: a szolgáltatást a fővárosi tulajdonú BKK rendeli meg, többnyire a BKV-tól – kivéve a HÉV esetében, amit a MÁV-hoz csatoltak, és működtetése állami feladat. Csakhogy a BKK-nak az állam is ad pénzt, az pedig izgalmas kérdés lesz, hogy mennyire tud majd Karácsony és a kormány együttműködni a közlekedési cég finanszírozásában.

A lakásügyben most nincsenek nagy lehetőségei a fővárosnak, de itt ki tudják bővíteni a saját mozgásterüket. Ez most elsősorban azért kerületi feladat, mert a kerületeknek 38 ezer önkormányzati lakásuk van, a fővárosnak pedig mindössze 1 244. Azt azonban semmi nem tiltja meg a fővárosnak, hogy további lakásokat szerezzen.

Máté Péter

 A hajléktalanellátás elvileg közös fővárosi és kerületi feladat, ami sokszor arra vezetett, hogy mindenki próbálta átdobálni a problémát valaki másnak – ha fővárosi tulajdonú területen van egy hajléktalan ember, akkor ott a főváros tud valamit tenni.

Mit tehet a kormány?

Elsősorban magához vehet területeket és ingatlanokat. Ez történt például a Városligettel: hoztak egy törvényt, amellyel az addig fővárosi, illetve kerületi fenntartású terület 99 évre egy állami vállalathoz került. Vagy épp a Margitszigetet is átadták Angyalföld önkormányzata helyett a fővárosnak. Ebben bőven van zsarolási potenciál – aztán majd meglátjuk, hogy élnek-e vele.

De sok más olyan budapesti ügy van, amelyre az államnak kell pénzt adnia. Ilyen például a már sokat emlegetett tömegközlekedés, amely gyakorlatilag összeomlana, ha nem utalna a kormány pénzt a BKK-ra. A járműbeszerzés sem működik a főváros és a kormány pénzügyi együttműködése nélkül, a 3-as metróra például azért nem vásárolhatott a főváros új szerelvényeket, mert a kormány csak felújításra engedett hitelt felvenni.

Fülöp Máté

Azt pedig hiába ígérte meg Karácsony, hogy fejleszteni fogja a Budapesten belüli vasúti közlekedést (és hiába érvényes a BKK-bérlet a személy- és zónázó vonatok fővároson belüli szakaszaira), ez az állami tulajdonú MÁV dolga. A MÁV-on keresztül az államé a HÉV is, sőt, minden, vasútvonal melletti útszakasz is hozzájuk tartozik.

A kampány emlékezetes pillanata volt, amikor Tarlós István megígérte, hogy éjszakánként repülési tilalom lesz Ferihegynél, amikor pedig megírtuk, hogy a szabályozás valójában nem is teljes tilalomról szólt, Karácsony Gergely a mi cikkünket megosztva ígérte meg a Facebookon, hogy tényleg nem lehet majd repülni éjjelente Budapest felett. A helyzet az, hogy egyikük sem tehette volna ezt saját hatáskörében: a repülés szabályait az Innovációs és Technológiai Minisztérium hozza meg a kormány alá tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalával közösen.

A szemétszállítást is abba a körbe sorolhatjuk, amely papíron fővárosi feladat, ám nem működik az állam nélkül. A hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyűjtés ugyan a fővárosi tulajdonú FKF feladata, ez a vállalat viszont az állami kukaholdinggal szerződött, a szemétdíjat az állami cég szedi.

Fülöp Máté

Ami pedig a szociális ügyeket és az oktatást illeti: az iskolák működése az államhoz tartozik, az épületek viszont lehetnek más tulajdonában is. Így eshetett meg, hogy tavaly egy angyalföldi iskola két homlokzatát a kerületi önkormányzat felújíttatta, a harmadikat az állam nem. A kórházak is állami tulajdonban vannak, itt nagy mozgástere nincs a fővárosnak.

Mit tehetnek a kerületek?

Papíron az ottani hatáskörökbe a helyi jelentőségű ügyek tartoznak. Ahogy már arról szó volt, a mellékutcák tipikusan ilyenek, de a szociális ügyek jelentős része is ide sorolható. Az óvodákat a kerületek tartják fenn, és az egészségügyi alapellátás is kerületi feladat. Rendkívül fontos kerületi hatáskör a lakásgazdálkodás, hiszen az önkormányzati lakások elsöprő többsége a kerületeké – itt az is jelent problémát, hogy a legtöbb kerület érthető módon a saját lakosainak ügyeivel foglalkozik, vagyis lakásokra hirdethet meg pályázatokat, de ha már valaki hajléktalanná vált, akkor általában csak a saját egykori lakcíme szerinti kerületre számíthat.

A szórakozóhelyek és éttermek nyitvatartását a kerületek szabályozzák. Azt is kerületenként dönthetik el, hogy a boltok késő este meddig és kora reggel mikortól lehetnek nyitva – annyi megkötéssel, hogy a reggel 6 és este 10 óra közötti nyitvatartásba nem szólhatnak bele. A zajrendeleteknél hasonló a helyzet: a kormány megírta az alapszabályokat, a kerületek ennél szigorúbb rendelkezéseket hozhatnak. De hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet: hogy a szórakozóhelyről vagy a lakásból kilépve, az utcán mikor lehet zajongani, az már attól függ, hogy az adott közterület fővárosi vagy kerületi fenntartású.

Sokkal egyszerűbb a helyzet az idei kampány egyik fontos ügyével, a parkolással: az szinte teljes egészében kerületi hatáskör. Ugyan a „parkolás feltételrendszerének kialakítása” a főváros dolga, minden más kerületi ügy.