Egyetlen feladata maradt az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülése után Mario Draghinak: összepakolni. Az EKB most leköszönő elnöke volt az, aki gyakorlatilag megmentette az eurót, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász nem véletlenül nevezte a modern idők egyik legnagyobb jegybankárának.

2011 októberében, amikor Draghi elfoglalta az EKB elnöki székét, az euró élet és halál között lebegett. Az olasz jegybankár csodaszere a folyamatos kamatcsökkentés mellett az eszközvásárlási program lett, amellyel elérte, hogy ha egy ország bajba kerül, akkor az ne fenyegesse az egész eurózóna bedőlését. Ez után jött a 2015-ben indult mennyiségi lazítási programcsomag. Draghi most úgy emlékezett vissza a saját elmúlt nyolc évére: a sajnálkozás a múlton legyen a történészek dolga, ő maga arra a legbüszkébb, hogy soha nem adta fel.

Mario Draghi

AFP / FDPA / Arne Dedert

Egyre több helyen találkozhatunk azzal, hogy mekkora bajt okoz a munkaerőhiány, ráadásul egyre váratlanabb helyzetekben jönnek elő a problémák. Az már szinte közhelyes, mekkora a baj az egészségügyben vagy az oktatásban, az sem újdonság, hogy a lakásfelújításokra milyen nehéz munkásokat találni. Az már annál meglepőbb volt, amikor nyáron a tököli kompot kellett leállítani hetekre, és az is meglepte a vendégeket, amikor egy uszoda nem tudott időben kinyitni, mert a kettő helyett már csak egy pénztáros volt, akinek viszont késett a vonata.

És ha már vasút: a MÁV állítja, hogy nem a munkaerőhiány volt az oka annak, hogy egy nap négy vonat nem tudott elindulni, hanem az, hogy rossz munkaszervezés miatt nem volt elég mozdonyvezető. Azt elismerték, hogy a Nyugati pályaudvar belföldi pénztárai szeptemberben a munkaerőhiány miatt zártak be, de aztán ez a kommunikációs irány is változott, most már az utasok átalakuló jegyvásárlási szokásaival indokolják ugyanezt.

Túry Gergely

Debrecen Nagymacs városrészében jártunk, megnéztük, hol tart a BMW-gyár építése. 2019 őszéig kell végeznie a beruházás első, 2020 áprilisáig pedig a második ütemével. Debrecen eddigi legnagyobb iparterületén két ütemben csaknem 400 ezer köbméter nyílt medrű árkot és 145 ezer méter hosszú zárt vízelvezető rendszert kell megépíteni.

Ötszázhatvan focipályának megfelelő területről van szó, ahonnan csaknem egymillió köbméter földet szednek le. Magyarországon még soha nem végeztek egybefüggően ekkora területen talajmunkát. A gyárat olasz rendszámú autókkal is építik – a Market Építő Zrt. egyik alvállalkozója csak így győzi a munkát, de biztosítottak minket, a sofőr magyar.

A hét képe: így változtak az ingatlanárak a magyar megyékben.

Több mint hárommillió menekültet küldene vissza a Szíriában létrehozandó biztonsági övezetbe Recep Tayyip Erdogan török elnök, ezt pedig a világ ellenzi ugyan, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint helyesen cselekszik. Ankarában és a török-szír határon beszélgettünk a létrehozandó biztonsági zónáról törökökkel, szírekkel és az őket támogatókkal.

A menekültek visszaküldése nem csak a háború miatt nehéz feladat: legtöbbjük nem menekülttáborokban, hanem a városokban él és dolgozik – a táborokban a menekülteknek nagyjából 3 százaléka ragadt. Ráadásul az elmúlt hét évben több, mint félmillió gyerek született szíriai menekült családokba Törökországban, akik már a török iskolarendszerben tanulnak. Nekik segélyt és gyereknevelési támogatást is az EU biztosít, ám a török elnök így is arról beszél, 40 milliárd dollárnak megfelelő összeget költött már az országban élő 3,6 millió szíriai ellátására.

Felfüggesztette az MNB a CIG Pannónia biztosítójának olaszországi kezesi és garanciatermékeinek forgalmazását, a tiltás egy átfogó vizsgálat lezárultáig, de legfeljebb egy évig tart – közölte a jegybank. A bonyolult megfogalmazás hátterében ez áll: milliárdos kárt okoztak csalók a Mészáros Lőrinchez köthető biztosítónak.

A biztosító több mint 300 millió euró erejéig rendelkezett viszontbiztosítási szerződéssel az Africa Revel, amelyről kiderült: hamisítvány. Az afrikai ügyletből eredő második és harmadik negyedévi vesztesége a cégnek összesen 1,36 milliárd forint, a kár miatt tőkeemelésre szorul a társaság.

Az inflációnál nagyobb mértékben akarja emelni az üdülési jogaihoz kapcsolódó, tízezer forintos sávban mozgó éves díjait az Abbázia szállodacsoport, holott a szerződésekben inflációkövető emelés szerepel – értesültünk több érintett ügyféltől. A hvg.hu birtokába jutott levél szerint az Abbázia azzal érvel, hogy az üdülőhelyek fenntartási költsége alaposan elszakadt az inflációtól, az infláció mértékével emelt éves díj így már nem fedezi a kiadásokat.

Az elmúlt években valóban drasztikusan nőttek a bérek, így könnyen elképzelhető, hogy az inflációkövető díjak mára valóban nem fedezik a költségeket. És ez csak romlani fog, tényleg nagy a munkaerőhiány, a szektor érdekvédelmi szervezetei, például a szállodaszövetség évek óta kongatják a vészharangot. A szerződések pedig nem ritkán több mint 90 évre szólnak, módosítani nehéz azokat, kilépni belőlük pedig szinte lehetetlen, viszont még öröklődnek is. Így gyakorta hiába került az ügyfél olyan helyzetbe, hogy már nem tud élni az üdülési jogával, esetleg nem tudja fizetni az éves díjat.

AFP / Samuel Aranda

Megnéztük, miből él egy békéscsabai állatmenhely, amelyet civilek tartanak fönn. A menhely az önkormányzattól havi 660 ezer forintot kap, az adó egy százalékából 9 millió folyt be, így aztán a bevétel 45 százalékát német állatvédő egyesületeknek köszönhetik. Egy kutyára így is mindössze évi 133 forint jut.

A vidéki menhelyeket működtető civil szervezetek léte függ attól, hogy az adó egy százalékából mennyi bevételük lesz, sokszor mire megkapják a pénzt, már el is költötték, sokuknak akkora az orvosi tartozása, hogy ha nem fizetik ki, a doktor nem lát el több kutyát – magyarázta Schwartz Noémi, a Hangya Közösség alelnöke. Ahhoz, hogy a menhelyek működése kiszámítható legyen, jelenlegi éves bevételük duplája kellene.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: