Még senkit nem hallgatott ki az ügyészség a Microsoft-botrány ügyében – közölte Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter. A legfőbb ügyész emlékeztetett: a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztus 8-án feljelentéskiegészítést, majd augusztus 23-án nyomozást rendelt el csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.

A nyomozás még folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt – írta a Párbeszéd politikusának Polt, a nyomozás érdekeire való tekintettel pedig nem árult el több részletet.

A Belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy ők nem indítottak vizsgálatot a Microsoft szoftverlicenc-beszerzések miatt.

A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és egy Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. A SEC jelentésében konkrétan a rendőrség egyik beszerzését írta le a korrupciós séma példájaként. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyolc beszerzést rögzített a közbeszerzési rendszerben a jelentésekben szereplő két év alatt, együtt kevés híján kétmilliárd forint értékben – derült ki a hvg.hu által kikért adatokból. A DoJ nem nevezte meg az ORFK-t a saját beszámolójában, de dátumokat és összegeket írt, azokat a licencbeszerzések adataival összevetve szinte biztosra vehető, hogy ugyanazzal az esettel példálóztak, mint a SEC.

Nem csak a rendőrség, az ügyészség is érintett a Microsoft-botrányban, 2013-2014-ben 237 millióért vásároltak szoftverlicenceket. Sőt az Igazságügyi Minisztérium is, bár sokkal kisebb összegben. E két év öt legnagyobb beszerzése közül háromról jelentettek szabálytalanságokat az amerikai hatóságok a beszerzések teljes listája alapján. Az ügyészség (egész pontosan a Központi Nyomozó Főügyészség) augusztus 23-án nyomozást rendelt el, bár addig a pontig nem éppen egyszerűen jutott el. Korábban érkezett már feljelentés a magyar ügyészségre, erről Polt Péter legfőbb ügyész még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy „bűncselekmény gyanújának hiányában” elutasították. Az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után sem kapkodtak, azt állították, hivatalosan kell információkat kérniük a DoJ-től, feljelentés híján nyilvános dokumentumok alapján nem intézkedhetnek csak úgy, utána pedig a dokumentumok elemzéséhez szükséges időre hivatkozva késlekedtek.

Ebben a két évben a KEF-es keretszerződés alatt az ORFK érintett beszerzése volt a második legértékesebb a maga bruttó 1,5 milliárd forintjával. Az első helyen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 1,8 milliárdos beszerzése áll. A SEC a NAV-ot is megnevezte, ráadásul a jelentésben szereplő számokat a beszerzések adataival összevetve épp ezt a beszerzését hozták példaként. Nem volt belső vizsgálat a NAV a szervezet 2014-es szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban – közölte a szervezet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére.

Arról, hogy pontosan hogyan zajlottak ezek az ügyek, itt írtunk részletesen.