A helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között a két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett, a vidékfejlesztési programban 279 pályázó több mint hatmilliárd forintot kapott – büszkélkedett az agrárminiszter a napokban Nagykőrösön. Nagy István két nappal azután állt a nyilvánosság elé, hogy a fővárosban, Budán megkongatták a vészharangot, a lapok címoldalon hozták:

nagy bajban van a Fény utcai piac.

Hiába az igyekezet, hogy a helyi kistermelők saját termékeiket tudják árusítani, ezen a piacon az üzlethelyiségek kihasználatlanok, az őstermelők és a vásárlók is elpártoltak. Ez az a hely, ahol 2019 májusában még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is politizált, itt írta alá az ajánlóívet a Fidesznek az európai parlamenti választásra – akkor derülhetett ki a nagyobb nyilvánosság számára is, hogy a csarnok a kerületi önkormányzat tulajdonában van.

Máté Péter

Ez azonban nem feltétlenül áldás a kerület számára: a Fény utcai piac forgalma a harmadával esett vissza 2015 óta, jelenleg 13 üzlethelyiség üres. Ez abból az előterjesztésből derült ki, amelyet a II. kerületi polgármester, Őrsi Gergely tett, még január 23-án. Azt írta,

a Fény Utcai Piac és Kereskedelmi Központra nehezedő környezeti hatások (giga-építkezések) az elmúlt 5 évben jelentős vásárlói létszámvisszaesést eredményeztek. További negatív hatás, hogy a Fény Utcai Piac Kft. bérlői, az üzlethelyiségek üzemeltetői nem találnak megfelelő alkalmazottat, nincs eladó a munkaerőpiacon, ezért az egyes üzlethelyiségek üzemeltetése ellehetetlenül.

A polgármester azt is kiszámolta, hogy egy üres üzlethelyiség havonta 300 ezer forint, tizenhárom pedig havi 3,9 milliós veszteséget okoz az üzemeltetőnek, azaz a Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft.-nek, a száz százalékban önkormányzati társaságnak.

Máté Péter

A cég elérhető mérlegei szerint 2014 és 2018 között stabil, nagyjából 500 millió forintos volt a bevétel, az adózott eredmény pedig ebben az időszakban 65 és 80 millió forint között mozgott. 2017-ben és 2018-ban ez az összeg 30 millióra csökkent, a 2019-es évet pedig veszteséggel zárta a cég. A polgármester szerint, ha semmi sem változik, idén akár 44 millió forint is lehet a mínusz.

Megnéztük, mi az oka annak, hogy elfogytak a boltosok, a termelők és a vásárlók is a több mint húsz éve működő, a kerület tulajdonában lévő Fény utcai piacon, és hasonló sors vár-e más budapesti piacokra is.

Építkezések árnyékában

Nagy a jövés-menés, a hentesnél és a lángossütőnél hosszú a sor igazán. Péntek dél van, közel a hétvége. „Jó minőségű az áru, csak drága” – mondja az egyik vevő, aki másfél éve jár ide vásárolni, szerinte ma több a bezárt üzlet, mint másfél éve volt.

Máté Péter

Eladó, kiadó, üzlethelyiség bérbe adó – sorra lógnak a táblák a lehúzott rolókon. Az egyik bezárt üzlet szomszédos eladóját hiába kérdezem, mióta üres a mellette lévő helyiség, nem emlékszik. „Több mint egy éve, az biztos” – bólogat, azt mondja, ne higgyem, hogy olyan egyszerű boltot nyitni,

nemcsak itt, máshol is döglődik a piac, tönkreteszik a multik.

A Fény utcai piac helyzetét nemcsak az nehezíti meg, hogy szomszédjában van a Mammut, amely elszívja a vásárlókat, hanem az is, hogy a környéken hatalmas építkezések zajlanak, nehéz a parkolás, szállítóknak, vevőknek egyaránt.

A Modern Háziasszonyok Boltja 1972 óta, már a felújítás előtt is működött a Fény utcában, abban a csarnokban, amelyet még 1953-ban nyitottak meg. A tulajdonos savanyúságot, száraztésztát, lekvárt, tisztított zöldségeket árul azóta is. A hvg.hu-nak azt meséli, a kisteherautók fél, a nagyobbak egy órát várakozhatnak ingyen az alagsori parkolóban, „úgy volt, hogy mi is beállhatunk, de azóta se lett a parkoló a piacé”.

A boltosoknak most éves bérletet kell venniük a bevásárlóközpont parkolójában, ha autóval szeretnének megállni. A kereskedő, aki több mint negyven éve áll a pult mögött, azt mondja, csak azért tart még ki, mert kialakult vevőköre van, és nem zárja ki, hogy az unokái egyszer átveszik tőle a boltot. Korábban volt egy másik üzlete is, itt, a földszinten, de évekkel ezelőtt eladta, azóta sem nyitott ki az új tulajdonos, nem tudja, miért.

Miért, miért? A fejétől bűzlik a hal

– feleli neki egy arra járó vásárló.

A második emeleten, hátul, három bolt is kiadó egymás mellett. Az egyik hajdanán zöldséges volt, a másik kettőben húst árultak. „Nincs, akit felvegyen az ember” – indokolja a szomszéd zöldséges, miért maradt egyedül. A munkaerőhiányon kívül sokan panaszkodnak még arra, hogy magas a bérleti díj. „Itt is volt már minden mellettem, egy évig sem bírták, nyáron nagy a pangás, nincs miből kigazdálkodni a bérleti díjat, a rezsit, az alkalmazott fizetését” – panaszolja az egyik halas.

Máté Péter

Úgy tudni, ezen a részen próbálkozott az önkormányzat, hogy bérlőket találjon, kedvezményeket is ajánlott, de nem sok sikerrel, néhány hónapnál tovább senki sem maradt.

Kötik a kereskedőt a piachoz

Az önkormányzat szerint az sem tesz jót a forgalomnak, hogy jelenleg profilkötöttség van érvényben, ez azt jelenti, hogy nem lehet akármit árulni az üzlethelyiségekben. A képviselőtestület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy

a Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaság gazdasági helyzetének ismeretében szükségesnek tartja a profilkötöttség feloldását és az őstermelői asztalok helyzetének rendezését.

Utóbbi azt jelentené, hogy

• az őstermelői asztalokon vállalkozói igazolvánnyal is lehessen asztalt bérelni,
• az ún. őstermelői piac státuszt át kell nevezni „asztali elárusító piacra”,
• az asztalokon ne csak élelmiszert lehessen árusítani, hanem például konyhafelszereléseket, ruházati cikkeket, háztartási, vegyipari termékeket is.

Az erről szóló részletes tervet az önkormányzati cégnek legkésőbb február 24-ig kell előterjesztenie. 2007-ben már tárgyaltak a profilkötöttségről, de akkor a testület elutasította annak feloldását.

Ottjártunkkor tucatnál is több volt a szabad asztal. Megkérdeztük az árusokat, mit szólnak a nagyobb szabadsághoz, azt felelték, „príma”, tőlük ugyan árulhatnak itt bármit, csak végre áruljanak.

Máté Péter

A közeli üzlet ajtajára még 2017 végén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tett lakatot, az üzlet kereskedelmi tevékenységét felfüggesztette, majd az intézkedést másnap feloldotta. Az ok: szabálytalanságokat találtak a raktárban és a tárolóhelyiségben, több mint 3,2 tonna árut, kolbászt, szalonnát, hónapok óta lejárt szalámikat és kacsamelleket foglaltak le. Azóta sem nyithatott ki újra. „Ez volt a legjobb felvágottas, csirkés üzletük is volt, de az is bezárt, ezért olyan rohadt hosszú a sor most a hentesnél” – magyarázza.

Kollárék jöjjenek vissza

– hangzott el azon a lakossági fórumon is, amelyet a piac megújítására, az üzlethelyiségek betöltésére szervezett az önkormányzat.

Pénteken délután valamivel több mint egy tucat ember jött el, és mondta el a véleményét, mi legyen a piaccal. A következő ötletek hangzottak el:

• az őstermelők csökkentsék az árakat, ne éljenek vissza azzal, hogy van, aki meg tudja fizetni a horribilis árakat,
• feldolgozott termékek, például gyalult tök vagy vágott zöldbab ne legyen az asztalokon, az rontaná a már meglévő üzletek forgalmát,
• lehessen árulni vállalkozói igazolvánnyal is, ne kelljen őstermelőnek lenni,
• a földszinti részből hétvégén legyen agóra bábelőadással, gyerekmegőrzővel, bolhapiaccal, kézműves vásárral, felléphetnek amatőr zenekarok, utcai muzsikusok, iskolai énekkarok,
• az üres üzletekben nyissanak adományboltot.

Az önkormányzat az interneten is szavazást indított a hasznosításról. A polgármester, akinek személyes élménye, hogy gyerekként ide járt játék katonát venni, maga is meglepődött, hogy eddig a legtöbben azt kifogásolták, hogy huzatos a piac, kérték, csináljanak ezzel végre valamit.

Őrsi Gergely a hvg.hu-nak azt mondta, ennek megoldására korábban már készültek tervek, ezeket most leporolták. A polgármester bízik abban, hogy az önkormányzat és a piacüzemeltetőség saját hatáskörben képes lesz a Fény utcai piacot megújítani, nem lesz szükség az állam segítségére. Elképzelhetőnek tartják, hogy

• a piac vasárnap is nyitva lesz,
• önkormányzati ügyfélszolgálati irodát nyitnak,
• gyerekprogramokat szerveznek.

Őrsi Gergely szerint „ez egy hosszú folyamat lesz”. Hangsúlyozta, hogy „nincsen tragédia, nincsen krízisben a piac”, azt szeretnék, ha a tendencia megfordulna, és minél többen járnának ide. Ami a bérleti díjat illeti, a polgármester azt mondta, meg kell nézni, hogy a többi piachoz képest itt milyenek a bérleti díjak, ez hogyan hat adott esetben az árszínvonalra, ami a vásárlókat érinti. Hozzátette:

Ha magasak a bérleti díjak, az árszínvonal is magasabb, az nyilván távol tartja az embereket. Ha ez jön ki, akkor el kell gondolkozni, hogy változtatni kell.

Fővárosi helyzet

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat csarnok és piac igazgatóságának oldalára feltöltött lista szerint a kilenc fővárosi piacon összesen ötvennyolc helyiség üres. Ezek a Bosnyák téri, a Fehérvári úti, a Flórián téri, a Kórház utcai, a Liget téri, a Nagykőrösi úti, a Nagysándor József utcai, a Rákóczi téri és a Vámház körúti vásárcsarnokok.)

A Lehel Csarnok – hasonlóan a Fény Utcaihoz – önkormányzati tulajdonban van. Megkeresésünkre Szabó Tamás, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfélszolgálati vezetője azt írta, hogy a Lehelen az üzletek mindössze 10 százaléka van általában forgásban, „mindig van olyan kereskedő, aki visszaadja az üzlethelyiséget és mindig vannak új bérlők is a piacon”. Üzemeltetőként a maximális kihasználtságra törekednek, ezért az üres üzlethelyiségeket folyamatosan hirdetik, és a klasszikus kereskedelmi funkciókon túl például posta, ügyfélszolgálat és szupermarketek is vannak a pesti csarnokban. A Lehel nyereséges, éves szinten jelentős, több százmillió forintos befizetője a XIII. kerületi önkormányzatnak. A 3-as metró felújítását itt is megérezték, de még így is éves szinten milliós nagyságrendben fordulnak meg a vevők, sokan éppen a Fény utcából jönnek.

Az én vevőim azt mondják, télen hideg, nyáron meleg, inkább bemennek a Lehelre vásárolni.

– erősíti meg az egyik árus a Fény utcában, szerinte több lenne a vásárló, ha fedett lenne a csarnok. „Karácsony előtt eljönnek egyszer, utána viszont már nem jönnek vissza, mert hideg van és huzat” – mondja egy másik.

A nyolcadik kerületi Teleki téri piacot öt éve újították fel, az önkormányzat csaknem félmilliárd forintot költött rá. Megkeresésünkre Unger Roland, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. piacvezetője azt közölte, hogy a Teleki téren

• egyetlen üres üzlethelyiség sincs,
• az őstermelők létszáma is változatlan,
• évente átlagosan mindössze két-három üzletnél történik bérlőváltás.

Az óbudai önkormányzat sajátos üzleti modellt alkalmazott az évről évre 10 millió forintos veszteséget felhalmozó Kolosy téri piacon. A csarnok üzemeltetését 2018-ban tíz évre Tiborcz István barátjának és üzlettársának cége, a Redwood Holding Kft. kapta meg. Erdei Bálint, az Elios volt társtulajdonosa a pályázaton indult projektcéget, a Kapu a promenádhoz Kft.-t mindössze két nappal a márciusra tervezett eredményhirdetés előtt hozta össze. A tenderre öt pályázat érkezett, ebből Gerendai Károlyé tűnt esélyesnek, aki kézműves sörcsarnokot tervezett kialakítani, a Redwood is gasztropiaccá alakítja át a piacot, amely azonban – ellentétben a Hold utcai létesítménnyel – egy üzemeltető kezében működik, ha a felújítás után megnyílik.