A korábban vártnál sokkal jobb, majdnem 5 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság 2019-ben. Amikor elkészítették a 2019-es költségvetést, a kormány még úgy számolt, hogy 4,1 százalékkal fog növekedni a GDP. Az év közepén Varga Mihály már 4,3-4,4 százalékos emelkedésről beszélt, a Pénzügyminisztérium év végi prognózisában viszont minden korábbinál optimistább adat szerepelt: 4,9 százalékos növekedést vártak. Egy nappal a GDP-adatközlés előtt az Európai Bizottság is 4,9 százalékosra javította a saját előrejelzését.

Ez a prognózis jött be végül: 2019 egészében 4,9, az utolsó negyedévben pedig 4,6 százalékkal nőtt a GDP.

Az optimizmusra meg is volt minden ok, az első félévben 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság 2018. január-júniusához képest, és a harmadik negyedévben is 5 százalékos volt a növekedés.

Annak, hogy az elemzők magas GDP-növekedést vártak, a fő oka az, hogy

a részben uniós pénzből finanszírozott állami beruházások és az autóipar még mindig pörgeti a gazdaságot.

Nagy éve volt az építőiparnak is – a lendület ugyan már kifulladni látszik, de az év eleje annyira jó volt, hogy legfeljebb a 2020-as adatokban lesz majd igazi gyengülés. (Erre magyarázat az is, hogy tavaly kedvezményes áfával lehetett értékesíteni az új építésű lakásokat.) Ezen kívül alig van munkanélküliség, a bérek pedig nőnek, emiatt a lakosság egyre többet mer és tud fogyasztani, ami egyre fontosabb belső motorja a növekedésnek.

CWM

Arról, hogy pontosan hogyan állt össze a GDP-növekedés, a KSH két hét múlva közöl csak részletes adatokat. Több más adatot viszont már közzétettek a statisztikusok, így azt lehetett sejteni, hogy a korábbiaknál rosszabb év végi teljesítménnyel, de éves átlagban erősen zárta a magyar gazdaság 2019-et:

• az építőipar termelése 21,7 százalékkal nőtt (az év első négy hónapjában volt egész brutális, 40-67 százalékos a növekedés, november-decemberre már lefékezett a szektor),
• az ipari termelés hiába esett vissza decemberben látványosan, éves szinten 5,4 százalékkal nőtt,
• a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent a 2018 végi 3,6-ról, éves átlagban 3,7-ről 3,4-re esett a mutató,
• a fizetésekről még csak január és november közötti adatok vannak, ebben a 11 hónapban 11,2 százalékos növekedést mértek,
• így aztán volt miből költeni, a kiskereskedelem 6 százalékkal nőtt (ez már éves mutató, innen megvan a decemberi szám is),
• az infláció pedig 3,4 százalékos volt 2019-ben.

A statisztikai hivatal most annyit közölt, hogy a növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá.

Abban teljes az egyetértés a gazdasági elemzők, a nemzetközi szervezetek és még a magyar kormány között is, hogy 2018 és 2019 volt a két csúcséve a gazdaságunknak, 2020-ban már jelentősen lassulni fog a növekedés.

Vita csak abban van, hogy mennyire. A kormány a legoptimistább, az ő prognózisuk szerint csak 4 százalékosra lassul le 2020-ban a gazdasági növekedésünk. Ehhez a legközelebb az MNB várakozása áll, a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében 3,3-ról 3,7 százalékosra növelte a 2020-as előrejelzését. Az IMF pesszimistább, ők maradtak a 3,3 százalékos számnál, az Európai Bizottság szerint pedig 3,2 százalékosra lassulhat idén a GDP-növekedés.

Varga Mihály és Orbán Viktor

MTI / Kovács Tamás

Ezzel egyébként még mindig Európa élmezőnyében lennénk: Máltán 4,0, Romániában 3,8, Írországban 3,6, Lengyelországban 3,3 százalékos növekedést vár az Európai Bizottság 2020-ra, mögöttük áll az uniós lista ötödik helyén a magyar prognózis.

Az exportorientált magyar gazdaság esetében a növekedést nagyban befolyásolja a külső környezet és az itt gyártott termékek külső kereslete. Ebből a szempontból rossz hír a kereskedelmi háborúskodás, de a koronavírus is. Fontos mutató a német gazdaság növekedése: Európa első számú gazdasága a negyedik negyedévben stagnált, az év egészében 0,6 százalékos növekedést tudott felmutatni. Ez jobb eredményt a vártnál, korábban 0,2 százalékos éves bővülésre számítottak.

Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta az adatokat: annak fényében számít különösen meglepőnek a friss magyar mutató, hogy a havi adatok alapján mind az ipar, mind az építőipar jelentősen lassult 2019 negyedik negyedévében. Vélhetően a hozzáadott érték – főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására – gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás. Ezen kívül a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést az elemző szerint.

Az adat egyben azt is jelenti, hogy egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot az idei első negyedév első globális sokkja, a koronavírus. Ezek alapján talán egyelőre nem kell számítani a gazdasági növekedés igen drasztikus lassulására. Azt azonban aligha lehet tagadni az elemző szerint, hogy a gazdasági növekedés lassú, de fokozatos mérséklődése már 2019-ben megkezdődött és 2020-ban is folytatódik majd.