A világon évente körülbelül 600 millióan, minden 10. ember betegszik meg nem biztonságos ételtől az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, ez pedig több mint 420 ezer ember halálát okozza, harmaduk öt év alatti gyerek. A szám pedig egyre nő – ráadásul nem is csak a szegényebb országokban probléma az élelmiszerbiztonság, Magyarországon is szinte hetente hallani termékvisszahívásokról. 

„Egy megbetegedés esetén akár 4-5 nap is eltelhet, mire megtalálják, hova kerülhetett egy fertőzést okozó szállítmányból, miközben egy friss húst ennyi idő alatt már mind el is adnak" – mondja Árokszállási Erik, a 2018-ban alapított magyar tulajdonú német cég, a TE-FOOD International GmBH ügyvezetője. A teljes körű, farmtól az asztalig tartó nyomon követést biztosító blockchain technológiával foglalkozó cég már a világ minden pontján jelen van, rendszerük csirke, sertés, marha, tojás, zöldség és gyümölcs nyomon követésére alkalmas, de már folyik a fejlesztés a rák, hal, szántóföldi növények és bor élelmiszerláncok átláthatóságának biztosítására. Több mint 6000 szervezet használja a szolgáltatásukat világszerte, köztük az Auchan, amelynél 14 országban (köztük Oroszország, Szenegál és EU-tagállamok) vagy a svájci Migros-lánc, ahol 400 beszállítónál biztosítják az élelmiszerek nyomon követését. 

Árokszállási Erik

Fazekas István

Élénken él még a köztudatban a 2009-es H1N1 sertésinfluenza és az idei, világméretű járványt okozó koronavírus is sokkolja a társadalmat: „komoly probléma, hogy nem látjuk tisztán a dolgokat, a technológia, a nyomon követés pedig segíthet. A zoonózis okozza a legnagyobb félelmet: hogy állatról emberre terjednek vírusok, bakteriális megbetegedések és hogy a háztáji állatok is megfertőzhetnek majd minket. Az élőállatok esetében ezért is nagyon kritikus, hogy a járványokat nyomon kövessük” – mondja.

A TE-FOOD rendszert először Dél-Vietnamban, egy 35 millió lakosú régióban alkalmazták 2016-ban: a sertés-nyomonkövetés kötelező kormányzati bevezetését az ottani hatóság többek között az úgynevezett „vízpumpálás” gyakorlatának a visszaszorításával indokolta. Ennek során az élő állatok testébe 8-10 liter vizet fecskendeztek, ennyivel nőtt a vágóállat súlya. Ez viszont nem csak csalás, de állatkínzás is, és súlyos egészségügyi kockázatot rejt magában. „A sertéshúsnak magas a víztartalma és ha ez tovább nő, akkor túlszaporodnak a húsban lévő baktériumok, és adott esetben toxikussá válik. Ráadásul, ha élő húsba pumpálnak vizet, az nagyon fáj az állatnak, ezért benyugtatózzák őket, a vágásig viszont ez sok esetben nem ürül ki: így az eladott hús nemcsak toxikus, de sok esetben tartalmaz nyugtatószer-maradványokat is” – mondja az ügyvezető.

Árokszállási Erik

Kezdetben még a hús 85 százaléka ilyen volt, a gyanús szállítmányokról leadott jelzések, illetve az állatorvosoknak átadott szürke- és feketelisták hatására meginduló intézkedések nyomán a legújabb statisztikák már csak 20-25 százalékra teszik a vízzel pumpált sertéshús arányát. Ennek pedig az egészségügyben is látják már az eredményét: ez idő alatt, különösen a gyerekeknél jelentősen kevesebb emésztőrendszeri megbetegedés fordult elő az országban. 

Minden csak bizalom kérdése

A fejlett országokban a blockhain bevezetése elsősorban a kiskereskedelmi oldal törekvése: „sokszor egy kiskereskedő már nem lát a nagykereskedő mögé, ebben segítené ez a fajta átláthatóság. De sok cég lát ebben a marketingelőnyt: így elmondhatják a vevőiknek, hogy számukra nyitott könyvként működnek. És mellesleg a fogyasztásról is adatot gyűjthetnek, és törzsvásárlói programokat integrálhatnak – mondja a cégvezető.

Fazekas István

Van egy másfajta törekvés is, amelyet segíthet ez a transzparensebb működés: ez a növényvédő szerek és az antibiotikumok kontrollált használata. „Azt is látjuk, hogy itt az EU előbb-utóbb szigorúbb szabványokat fog kialakítani. Jelenleg bizonylatalapú a nyomon követés, például meg kell őrizni a szállítóleveleket. Nincs viszont online, valós idejű nyomon követés, ami kritikus egy-egy termékvisszahívás esetén. Így a blockchaint bevezetők az érkező, szigorúbb szabályokra is felkészülnek.”

Hiába vagyunk az EU-ban, a magyar cégek többsége egyelőre kivár, persze vannak kivételek. Néhány hete indult el az együttműködésük a Pölöskei szörpök gyártójával, őket hamarosan az angus marha tenyésztők követik, ezeket a projekteket közösen a magyar partnerünkkel, a Laurel Kft.-vel végzik. „A legtöbb hazai cég viszont azt mondta, hogy nem érdekli őket a megoldás, várnak, amíg ezt kötelezővé nem teszik.”

A fejlődő országokban a kormányok, hatóságok szorgalmazzák az átláthatóságot: „Délkelet-Ázsiában és Afrikában is erős a szürkegazdaság, a korrupció a gazdasági rendszer része. Ezért a hatósággal szemben nagyfokú a bizalmatlanság. Míg a felsővezetés szintjén van igény ezekben a fejlődő országokban is az átláthatóságra, addig a megvalósítás során, az operatív vezetés sok akadályt gördít az ilyen jellegű projektek elé, hiszen ez a réteg bizonyos esetekben egzisztenciálisan függ a szürkegazdaságtól. A bevezetés során a munkánk gyakorlatilag alacsony arányban technológiai kérdés” – mondja az ügyvezető.

A fejlődő országokban jelentős probléma az élelmiszerhamisítás, ami nemcsak egészségügyi kérdés, de komoly anyagi hátrányt okozhat a cégeknek is, hiszen a vetőmagoktól elkezdve nagy értékű kávé, tea és méz, valamint alkoholtermékek esetében is előfordul. Ám Európa sem mentes ettől, 3-4 éve egy holland áruházban átszínezett sertéshúst adtak el marhahúsként. Bár a blockchain nyomon követési technológia sem tudja 100 százalékban megoldani az élelmiszeriparban előforduló problémákat, de egy sikeres bevezetés mégis jelentősen csökkentheti a számukat – mondja az ügyvezető.

Képünk illusztráció

AFP / Jens Kalaene

A tapasztalatok szerint két terület van, amely az egész világon megoldandó kérdés: az egyik a biotermékek hitelességének biztosítása, a másik pedig az antibiotikum túlhasználatának a csökkentése a mezőgazdaságban, különösen az állattenyésztésben. A tanúsítók számára nagy segítség lehet, hogy két audit között is pontos képet kapnak a tanúsítandó szervezetek belső működéséről a folyamatos nyomon követés segítségével, igazán csak így tudnák az előállított termékek tisztaságát biztosítani.

Az antibiotikum túlhasználatának csökkentése világszerte fontos cél, mivel sok helyen nem csak betegségek kezelésére használják az antibiotikus szereket, hanem takarmányhoz keverve is, mert mellékhatásként gyorsabban nő az állat és zsírmentesebb lesz a húsa. Ez a gyakorlat ismert a sertés-, baromfi- és a szarvasmarha ágazatban is, illetve az akvakultúrás tenyésztésű rákok 80 százalékának esetében is kimutatható antibiotikum maradványokat találtak a laborvizsgálatok során. Hogy ez miért baj ránk nézve? „Még ha mi nem is fogyasztunk közvetlenül antibiotikumot, az élelmiszerekkel a szervezetünkbe kerül és kialakulhat a rezisztencia" – hívja fel a figyelmet a hatásra az ügyvezető. Az antibiotikumhasználat visszaszorítása azonban gazdasági kiesést jelent a másik oldalon és egy kitörő járvány esetén jelentős veszteség érheti a tenyésztőket, amire ezzel párhuzamosan megoldást kell találni.

Ki fizeti ki mindezt?

Világszerte kihívás – és nem csak ezen a téren, hanem például a klímaváltozás kezelése miatt is –, hogy ki fizeti ki a költségeket. Rendkívül széttagolt és komplex láncok alakultak ki az élelmiszeriparban, a blockchain alapú nyomon követés egyik nagy kihívása pedig, hogy minden szereplőnek együtt kell dolgoznia a megvalósítás érdekében. Több, nyomon követésre irányuló projekt pont a költségelosztás egyenlőtlensége miatt nem volt hosszú távon fenntartható: jellemzően a nyomon követési költségek 60 százaléka a gazdálkodókra terhelődik, míg a legalacsonyabb arány a kiskereskedelemre, holott a legnagyobb, jellemzően marketing jellegű előnye a kiskereskedelmi ágazatnak van.