Akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra a hallgató, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatja a tanulmányait. Így értelemszerűen nem illeti meg a (volt) hallgatót az egészségügyi szolgáltatás, ha:

• passziváltatja magát (tehát nem folytatja, szünetelteti a tanulmányait)
• esti vagy levelező tagozaton tanul tovább, illetve
• külföldi egyetemen, nem a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben folytatja a tanulmányait.

A jogosultság nem a hallgatói jogviszony megszűnésével, módosításával vagy szüneteltetésével egy időben szűnik meg: a hallgatók addig jogosultak egészségügyi ellátásra, amíg a diákigazolványra – írja az Adózóna.

Az okmány az első félévben március 31-ig érvényes, az egészségügyi jogosultság pedig az azt követő 45 napig áll fenn, így május 15-ig jogosultak ellátásra az érintettek.

Ha más jogviszony révén nem szereznek újabb jogosultságot (nem dolgoznak és nem vállalkoznak), akkor május 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, aminek összege napi 257, tehát havi 7710 forint.

Nem csak az egészségügyi szolgáltatást érintheti a változás a hallgatói jogviszonyban. Az a munka, amit a diákszövetkezetek nappali tagozatos hallgató tagjai a szövetkezetben végeznek, mentes a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség a hallgatói jogviszony megszűnése esetén szintén a diákigazolvány érvényességig tart, illetve, ha 25 év alatti hallgatóról van szó, akkor a mentesség a tanulmányok szünetelése alatt további 3 hónapig fennáll.

Mit kell fizetniük azoknak, akik vállalkoznak?

Vannak hallgatók, akik egyéni vagy társas vállalkozói, illetve kisadózói tevékenységet folytatnak. Esetükben a diák státusz mentesít a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, illetve, ha kisadózóról van szó, akkor őt nem kell főállásúnak tekinteni, és csak havi 25 ezer forint kata terheli.

Az egyéni és társas vállalkozók esetében „diákstátusznak” a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép-, illetve felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat lehet figyelembe venni. Tehát, ha megszűnik a nappali tagozatos hallgatói jogviszony, annak megszűnésével, szüneteltetésével azonnal belép a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.

A katásoknál megengedőbb a jogszabály. A katatörvény előzőekben említett rendelkezése alapján nem főállású az az egyetemi hallgató kisadózó, aki felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat az előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Az általános forgalmi adó és más adószabályok gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújt a HVG Adó 2020 adószakértők közreműködésével készített különszáma.

A HVG Adó 2020 kiadványát ide kattintva is megrendelheti.