Pénteken magához tért a New York-i tőzsde az előző nap összeszedett 33 éves mélypont után. Csütörtökön több mint 10%-ot zuhant a Dow Jones index. Az ok egyértelműen a koronavírus-járványt övező piaci pánik, amelynek hátterében az egyre szigorúbb korlátozások állnak. Így szinte mindenki biztosra veszi a világméretű recessziót.

A tőzsdei visszapattanásban annak is része volt, hogy a Federal Reserve Board mindent megtett a válság enyhítésére: az amerikai jegybank szerepét betöltő testület döntésének értelmében 1500 milliárd dolláros mentőcsomagot kap a piac.

Igaz, van is mit kompenzálni: az elmúlt néhány napban a New York-i tőzsde mindent elveszített, amit Trump elnöksége idején felhalmozott. Pontosan, amikor Trump az újraválasztásért küzd.

Európában sem rossz a helyzet, köszönhetően annak, hogy az Európai Bizottság 37 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be, és ez igen kedvező hatással volt az európai részvényekre. Volt persze honnan felkapaszkodniuk, hiszen csütörtökön borzasztó mélyre jutottak a részvények mindenütt. Trump minden idők legdrágább beszédét mondta el, és ezzel katasztrófa lett a lejtmenetből. Emelkedni tudott a BUX is, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe az előző napi, 1998 óta a legnagyobb napon belüli, 11 százalékot meghaladó esés után 4 százalék fölötti pluszban járt a zárás előtt.

Az EU-ban azonban nem olyan egyértelmű az irány, mint Amerikában. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a szervezet csütörtöki kamatdöntő ülése után felszólította az uniós kormányokat, hogy tegyenek meg mindent a koronavírus-válság leküzdésére. Ez mindenekelőtt Németországra vonatkozik, ahol Merkel kancellár már korábban jelezte: a pénzügyi szigor a múlté. (Sőt, a berlini kormány pénteken pénzügyi élénkítőcsomagot fogadott el, ami a németeknél ritka, mint a fehér holló.)

Az EU-ban van egy másik gond is: az Európai Központi Bank kamatlába már így is a negatív tartományban van. A Reutersnek nyilatkozó szakértő szerint most mindenki attól tart a piacon, hogy jön a második menet, amely elhúzódó recessziót eredményez az egész világon. "Azért lesz nagyon nehéz ez elől elmenekülni, mert a pénzügyi pedált már így is padlóig nyomták a legtöbb helyen"- mondta Philip Shaw, az Investec szakértője.

A csütörtök katasztrofális volt az olasz állampapírok szempontjából is: a tízéves államkötvény hozama 55 bázisponttal emelkedett. Péntek reggel ez további 20 bázisponttal emelkedett, igaz utána csökkenésnek indult – ami nagy könnyebbség, hiszen a GDP majdnem 140 százalékát kitevő olasz szuverén államadósság esetében nem mindegy, hogy mekkora kamat terheli. A csökkenés annak hatására indult el, hogy a római nemzeti bank elnöke, Ignazio Visco bejelentette: az Európai Központi Bank jelezte, hogy felvásárolja az olasz államkötvényeket, ha szükséges.

Az EKB lépése nem mindenkit töltött el lelkesedéssel. "Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője nem ismeri a piacokat, ez napnál világosabban kiderült csütörtökön"- mondta a Commerzbank szakértője a Reutersnek. Christoph Rieger arra célzott, hogy Christine Lagarde, aki csak nemrég lett az Európai Központi Bank első embere, az uniós kormányokat buzdította cselekvésre, ahelyett, hogy maga állt volna a válságkezelő akció élére – akárcsak elődje, Mario Draghi, aki hivatalba lépése után azzal mentette meg az eurót a válságtól, hogy annyit közölt: Az EKB bármire kész, hogy megmentse az eurót. És higgyék el, ez elég.

Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza ugyanakkor azt mondta a Financial Timesnak: készen állnak arra, hogy többet is tegyenek a pénzügyi válságkezelésben, amelynek a 2008 óta a legrosszabb helyzetből kell kiutat találnia.