A januári pusztítás után megint kivágtak egy közel százéves erdőrészt Tiszaugnál

A januári pusztítás után megint kivágtak egy közel százéves erdőrészt Tiszaugnál

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nem ez az első, hogy illegális tarvágást követnek el az állami tulajdonú erdőben.

Augusztusban újabb illegális tarvágás történt a védett, állami tulajdonú erdőterületen Tiszaugnál – közölte a WWF Magyarország, amely szerint a tarvágás során most is egy közel 100 éves erdőrészlet esett áldozatul.

A természetvédő szervezet szerint ez a második súlyos természetkárosítás a környéken, miután januárban is hasonló cselekmény történt a területen.

A WWF Magyarország szerint a januári ügyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal mindössze 187 500 forintra bírságolta az erdőt kivágó alvállalkozót, miközben egyetlen kivágott fekete nyár (elsősorban ilyen fák tűntek el) piaci értéke ennek a sokszorosa.

A társaság most arra hívta fel a figyelmet, hogy a januári bírságolás ellenére augusztusban ismét dolgoztak a motorfűrészek, és most is egy olyan területen történt fakitermelés, ahol a környezetvédelmi engedély szerint ez tilos volt.

Nem csupán az idős fák, de védett növények és állatok sokasága pusztulhatott el a WWF Magyarország szerint.

"Ártéri erdeink kiterjedése a folyószabályozások előtti korhoz képest egy százalékára csökkent. A most elpusztított erdőrészlet 80-90 éves fekete nyárfáival az ilyen élőhelyek között is ritkaságnak számított. Döbbenetes látványt nyújtanak az egymásra halmozott, esetenként egy méter átmérőjű, kivágott farönkök” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. "Láthatóan sem a környezetvédelmi engedély előírásai, sem a minimális összegű bírság nem képes megakadályozni a természetkárosítást. Természeti kincseink elherdálása azonban olyan, mintha Munkácsy-képeket árusítanánk ki anyagárban, tüzelőnek" – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Tisza programjának szakértője.

A szervezet szerint a hasonló esetek megelőzése érdekében felül kellene vizsgálni a jelenlegi árvízi védekezés gyakorlatot. Emellett olyan árvízi védekezésre van szükség szerintük, ami a vízparti élőhelyek megóvásával biztosít több teret a folyóknak a töltéseken belül és új, természetes élőhelyek kialakulását segíti a töltéseken kívül. „A természetközeli módszerekkel nem utolsó ártéri erdeinket sodornánk veszélybe, hanem új élőhelyeket hozhatnánk létre.

Gazdálkodhatnánk végre a vízzel, ahelyett, hogy igyekszünk minél hamarabb kivezetni az országból, hiszen ennek kárát nemcsak a természet, de a kiszáradó mezőgazdasági területek is megszenvedik” – mondta erről Kajner Péter.

Hozzászólások