Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, magánokirathamisítás és számvitel rendjének megsértése miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A nyomozást az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatójának igazságügyi ajánlása alapján rendelték el.

Az OLAF a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, közbeszerzési, jogi és műszaki-szakmai szakértői tanácsadás beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárással, illetve annak megvalósításával kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat.

A vádirat szerint a közbeszerzésen nyertes konzorcium egyik alvállalkozó cégének ügyvezetője – annak érdekében, hogy bevételei után az általános forgalmi adó, valamint társasági adó befizetési kötelezettségét jogellenesen csökkentse – 2011 és 2013 között három gazdasági társaság ügyvezetőjétől valótlan tartalmú költségszámlákat szerzett be, és állított a könyvelésébe, amelyek mögött tényleges gazdasági események nem álltak. Ezzel közel 84 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Az ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság az ügyvezetőt és egy társát – aki több mint 70 millió forint adótartalommal állított ki valótlan számlákat – végrehajtandó szabadságvesztésre, és közügyektől eltiltásra, a másik két vádlottat pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. A nyomozó ügyészség ezen túlmenően azt is indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakat tiltsa el gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától és ítélje őket pénzbüntetésre.

A múlt héten írtuk meg, hogy öt eljárást zárt le Magyarország esetében az EU Csalás Elleni Hivatala 2019-ben. Az OLAF az EU-pénzek nem megfelelő felhasználást vizsgálta, ilyen esetekben ajánlást tehet az Európai Bizottságnak a támogatások visszafizettetésére, a nemzeti hatóságoknak pedig nyomozás lefolytatására.

Az OLAF összesítése alapján 2015–2019 között a strukturális és beruházási alapokból kifizetett EU-támogatások összegének 3,93 százalékánál tettek ajánlást büntetésre. Ezzel toronymagasan Magyarország az első ezen a listán, a második helyen szereplő Szlovákia esetében 0,53 százalék ez az arány. Az uniós átlag pedig 0,36 százalék – a magyar eredmény tizede.