Az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen a lex CEU-ként elhíresült 2017-es törvénymódosítás ügyében, amely most zárul majd le uniós döntéshozatali fórum előtt. Az Európai Bizottság érveit korábban a bíróság főtanácsnoka is elfogadta és a mostani ítélet is ezeket a megállapításokat tartalmazza. Az Európai Bíróság a következő területeken állapított meg jogsértést:

• a lex CEU sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt,
• sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet,
• a kifogásolt rendelkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.

A döntés értelmében tehát a vitatott részeket a magyar parlamentnek hatályon kívül kell helyeznie. Közben azonban a bizonytalan helyzet miatt a Közép-Európai Egyetem Bécsbe helyezte át a székhelyét és itt kezdte meg hétszáz hallgatóval ezt a tanévet.

Kaufmann Balázs

Egyetlen magyar érvet sem fogadtak el

A bíróság az ítélet indokolásában egyenként és részletesen elutasította a magyar kormány ellenvetéseit. Így például azt, hogy a kormány kifogásolta, hogy a kötelezettségszegési eljárás során nagyon rövid határidőket kaptak a válaszadásra: egy hónapot az általánosan szokásos kettő helyett és ezzel sérült a védelemhez való jog. Az Európai Bíróság rámutatott, hogy maga a jogszabály is sürgősséggel készült és rövid határidőket adott meg, ezért indokolt volt az Európai Bizottság eljárása, egyebekben pedig a magyar kormány semmivel nem tudta bizonyítani, hogy emiatt hátrányos helyzetbe került volna a védekezés során.

flickr / CEU

A magyar álláspont vitatta azt is, hogy az Európai Bíróságnak joga lett volna egy WTO-egyezmény kapcsán eljárni, tekintettel arra, hogy a Világkereskedelmi Szervezetnek saját vitarendezési fóruma van. A bíróság emlékeztetett arra, hogy bármely, az Unió által kötött nemzetközi megállapodás az uniós jog szerves részét képezi és ez a helyzet a WTO-t létrehozó egyezmény esetében is. Ennek egyik fejezete a magán oktatási szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjára vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amelyek a közös kereskedelempolitika területéhez tartoznak. Arra is eredménytelenül hivatkozott a magyar kormány, hogy ezt a vitát a WTO keretein belül kell lerendezni. Az ítélet rámutatott, hogy az EU-nak egyenesen kötelezettsége betartatni tagjaival a közösen vállalt feltételeket, ellenkező esetben az Unió nemzetközi felelősségrevonásának lehetne helye.

Politikai szándékok jogi köntösben

A bíróság rávilágított arra is, hogy a nemzetközi szerződések megkötésére történő kötelezés önmagában elegendő ahhoz, hogy megvalósuljon a versenyfeltételeknek az érintett intézmények hátrányára és a magyar intézmények javára történő módosulása. Vagyis ezzel a CEU hátrányt szenvedett. A magyar kormány a perben a közrend védelmére hivatkozva indokolta ezt a kitételt. A bíróság egyértelműen kimondta, hogy a magyar fél nem bizonyította konkrétan és részletesen a magyar társadalom valamely alapvető érdekét fenyegető, valós és kellően komoly veszély fennállását. A döntés tartalmazza a következő megállapítást is:

amennyiben a szóban forgó követelmény állítólag a félrevezető gyakorlatok megelőzésére irányul, a bíróság kimondta, hogy e követelmény önkényes diszkrimináció eszközét jelenti, mivel a magyar hatóságok politikai szándéka döntő szerepet játszik e követelmény teljesítésében.

A bíróság megvizsgálta a származási országban folytatott képzési tevékenységre vonatkozó követelményt. Megállapították többek között, hogy ez a rendelkezés indokolatlanul korlátozza mind az uniós alapító okiratban biztosított letelepedési szabadságot, mint pedig a szolgáltatásoknak a szabad mozgását. Azt az érvelést is lesöpörték az asztalról, hogy mindezzel a magyar jogalkotó az oktatás magas színvonalás akarta biztosítani. Ezzel kapcsolatban a bíróság megjegyezte, hogy a megkövetelt tevékenység, amelynek a minőségét még meg is kell állapítani, egyáltalán nem határozza meg előre a Magyarországon nyújtott oktatás színvonalát.

hvg.hu

Az uniós bírák levezették, hogy a tudományos élet szabadságának nem kizárólag egyéni dimenziója van, hanem intézményi és szervezeti dimenziót is magában foglal, amely ezen intézmények autonómiájában jut kifejeződésre. Ezért a vitatott intézkedések alkalmasak arra, hogy veszélyeztessék az érintett külföldi felsőoktatási intézmények Magyarország területén folytatott tudományos tevékenységét, és hogy ennélfogva megfosszák az érintett egyetemeket a tudományos kutatásaik végzéséhez és oktatási tevékenységük gyakorlásához szükséges autonóm infrastruktúrától – áll az ítéletben.

Ha kormány nem intézkedik, fizetnie kell

Ha a magyar kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat, vagyis nem hozza összhangba saját jogát az uniós joggal, akkor az Európai Bizottság újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Enyedi a Fülkében: Az irány egyértelmű, az autokrácia felé teszünk lépéseket

Az MTA volt elnöke nem tudja, mikor szüntetjük meg az esztelen politikai szembenállást, azt viszont igen, hogy rajtunk is múlik, „hiszen van egy szavazatunk." A Lánchíd körüli politikai csatározást méltatlannak tartja, az MTA-nak pedig szerinte meg kell újulnia. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.

A lex CEU ügyében hozott ítélet egy újabb, a magyar kormány számára nagyon fontos kérdésben mondta ki a végső szót. A menekültek kötelező áthelyezésének megtagadása, menedékkérők tranzitzónákban való jogellenes fogvatartása és a civil szervezetek szintén jogellenes vegzálása után most az akadémiai szabadság kérdésében is kiderült, hogy a magyar álláspont következetesen szembemegy az uniós normákkal.