A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hatályos kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa október 20-i ülésén. Az alapkamat maradt 0,6 százalékon, ahová két lépésben, júniusban és júliusban csökkentették a 0,9 százalékról, ahol 2016. május 25. óta állt.

A kamatdöntésnél fontosabb volt a Monetáris Tanács ahhoz fűzött magyarázata. A forint euróval szembeni árfolyama ugyanis az október 13-i 357-es szintről pár nap alatt 365-re gyengült. Az árfolyam október 15-én stabilizálódott 365 alatt. A jegybank igazgatótanácsa aznap ugyanis nem változtatott meghatározó jelentőségű, egyhetes betéti kamatán, holott a pakliban benne volt egy lazítás (vagyis kamatcsökkentés), mivel a szeptemberi inflációs adat a várakozásoknál jobban alakult. Azaz a jegybank mozgástere nőtt, mivel úgy tűnik, hogy az infláció 2020-ban a jegybanki célsávban fog alakulni, sőt lehetséges, hogy a 3 százalékos cél alatt.

A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank ugyanis igyekszik élénkíteni a gazdaságot, amihez alacsony kamatokra van szükség. Az alacsony kamatok ugyanakkor sebezhetővé teszik a forintot.

A közzétett indoklás szerint „az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál. Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.”

Az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybank szeptember végén, suba alatt emelte a 0,6 százalékos alapkamattal megegyező szintről 0,75-re. Vagyis gyakorlatilag kamatemelést hajtott végre: az egyhetes betéti eszköz kamata meghatározó, a bankok ugyanis ezzel a rátával parkoltathatják a pénzüket a jegybankban.

Az indoklásban a Monetáris Tanács lényegében kimondta, hogy az egyhetes betéti tender kamatára kell figyelni, és finoman arra utalt, hogy a jegybank azt egyelőre azt az alapkamat szintjénél magasabban tartja, vagyis nem készül lazításra.

A Monetáris Tanács ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozta, hogy mindent az inflációs cél szemüvegén keresztül néz – tehát beleértve a forint árfolyamát. Persze a forint árfolyama is hatással van az inflációra, a gyenge fizetőeszköz megdrágítja az importot, ami végül begyűrűzhet a fogyasztói árakba. Az Equilor értékelése szerint, amennyiben a forint nem gyengül legalább további 3-4 százalékkal az euróval szemben, megmaradhat a kamatszint. Várhatóan a 375–380-as szintek közelében avatkozna be a jegybank, mivel bár nincs árfolyamcélja, egy esetleges további, 3-4 százalékos forintgyengülés veszélyeztethetné az inflációs célokat.

Az indoklás közzététele után a forint euróval szembeni árfolyama 365 alá erősödött.