Hiába nőtt nagyot 2019-ben is a magyar gazdaság, az egy főre eső GDP továbbra is csak az uniós mezőny végére volt elég – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból. Vásárlóerő-paritáson (vagyis az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölve) az egy főre eső hazai GDP mindössze fele volt a leggazdagabb nyugati tagállamokénak (figyelmen kívül hagyva a sorból elöl messze kilógó, adóparadicsomként is kiválóan teljesítő Luxemburgot és Írországot).

Az eredmény nem meglepő, ráadásul egyáltalán nem rossz, Magyarország régiós versenytársai hasonló szinten állnak, sőt ami azt illeti, a visegrádi négyek közt Csehország után a magyar egy főre eső GDP volt a legnagyobb. Ehhez az kellett, hogy magyar adat utolérje és megelőzze a szlovákot – ez jelentős fejlemény, soha korábban nem volt rá példa. Ahogy az alábbi grafikonon látható, az egy főre eső (vásárlóerő-paritáson számolt) szlovák GDP a 2010-es évek elején jóval nagyobb volt, mint a magyar, illetve az azzal azóta is nagyjából tandemben mozgó lengyel. Magyarország és Lengyelország az évtized során fokozatosan zárkóztak föl Szlovákiára, 2019-ben pedig utolérték.

2019 még nagyon jól sikerült

Eredetileg a magyar kormány csak 4,1 százalékos növekedést várt 2019-re, végül sokkal jobb, majdnem 5 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság 2019-ben. A magyar gazdaság általában véve erősen zárta 2019-et:

• az építőipar termelése 21,7 százalékkal nőtt (az év első négy hónapjában volt egész brutális, 40–67 százalékos a növekedés, november–decemberre már lefékezett a szektor),
• az ipari termelés hiába esett vissza decemberben látványosan, éves szinten 5,4 százalékkal nőtt,
• a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent a 2018 végi 3,6-ról, éves átlagban 3,7-ről 3,4-re esett a mutató,
• a fizetésekről még csak január és november közötti adatok vannak, ebben a 11 hónapban 11,2 százalékos növekedést mértek,
• így aztán volt miből költeni, a kiskereskedelem 6 százalékkal nőtt (ez már éves mutató, innen megvan a decemberi szám is),
• az infláció pedig 3,4 százalékos volt 2019-ben.

A 2019-es, és az egyébként még annál is jobb 2018-as növekedésnek nemcsak a szlovák gazdaság (legalábbis az egy főre jutó GDP) utolérése lett az eredménye, az elmúlt években sikerült közelebb kerülni az uniós átlaghoz. Az uniós átlag 68 százalékáról a hazai egy főre eső (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP 2019-ben 73,8 százalékra zárkózott föl. Persze az elmúlt években a régió gazdaságai jellemzően felzárkózási pályán voltak, a produkált ütemmel pedig nagyon messze volt még az uniós átlag. A Matolcsy György jegybankelnök által gyakran emlegetett Ausztriáról nem beszélve, amely magasan az átlag fölött teljesített.

És aztán jött a járvány

Mindez persze már történelem, a régiós országok növekedését (természetesen a nyugati tagállamokét is) megtörte a járvány, az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések és a kialakult gazdasági válság. A magyar GDP 2020 II. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A recesszió történelmi mértékű, a 2009-es válság idején is csak 7–8 százalékos GDP-visszaeséseket lehetett látni, illetve az is kijelenthető, hogy uniós összehasonlításban és negyedéves alapon a magyar második negyedévi visszaesés volt az egyik legnagyobb.

A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához. A nemzetgazdaság teljesítménye az I. félévben egyébként 6,1 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint.

AFP / Adek Barry

Legtovább a jegybank tartotta magát ahhoz az előrejelzéséhez, hogy a magyar gazdaság 2020 egészét tekintve akár még hajszálnyi növekedést is produkálhat, szeptemberben aztán lemondtak erről a(z akkor már vágyálomnak is optimista) forgatókönyvről. 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet – írta a szeptember 22-ei kamatdöntő üléséhez fűzött indoklásában a jegybank Monetáris Tanácsa.

A magyar háztartások alig fogyasztanak

A 2019-es príma eredményekre visszatérve érdemes megjegyezni, hogy a GDP-adat nem a legjobb mutatója annak, hogy a lakosság mennyit érez a gazdaság teljesítményéből. Ezt jobban jelzi a GDP-n belül a háztartások végső fogyasztási kiadása, amely azt mutatja, hogy a háztartások mennyit költöttek fogyasztásra, vagyis végső soron milyen jól éltek.

Ebben a mutatóban Magyarország még 2019-ben is sereghajtó volt – továbbra is vásárlóerő-paritáson, vagyis a tagállamokat összevethető módon tekintve. Ahogy a megelőző években, csak a bolgár háztartások fogyasztási kiadása volt alacsonyabb a magyarnál, a régiós versenytársak mind jobban állnak, és nemhogy az élen álló országok, de az uniós átlag is a távolban volt. Egyébként a magyar állam (vagyis a kormányzati szektor, beleértve az önkormányzatokat) egy főre eső végső fogyasztási kiadása már enyhén szólva nem az uniós mezőny végén kullogott. Ha úgy tetszik, uniós összehasonlításban az állam sokat költ, míg a háztartások keveset. Az állam költéseiben a szociális kifizetések és költségek is benne vannak, de azt tudjuk, hogy a magyar állam ezen a téren egyáltalán nem bőkezű.

A helyzet azóta sem lett jobb, euróban számolva pedig még sötétebb a kép, amihez persze hozzátartozik a forint árfolyamának zuhanása. A Gfk piackutató Vásárlóerő Európában 2020 felmérése szerint idén egy átlagos európai polgárnak 13 894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. Egy magyarnak 6 871 euró, amivel továbbra is a 30. helyen vagyunk a kontinensen. A tavalyi 7 416 eurós értékkel szemben az idei összeg (mai árfolyamon mintegy 2,5 millió forint) közel 7,3 százalékos visszaesést jelent, ám még mindig a 2018-as érték felett van.