Egy nappal az átadása után leállt Belarusz első atomerőműve. A Roszatom által épített, Fehérorosz Atomerőmű (BelAESZ) elnevezésű létesítményt szombaton avatta fel Aljakszandr Lukasenka elnök, vasárnap azonban már nem termelt áramot, mert meghibásodott néhány elektromos berendezése. Erről Oleg Szoboljev, a veszélyhelyzetek minisztériuma nukleáris és sugárzásbiztonsági osztályának munkatársa tájékoztatta az AP hírügynökséget. Egyben azt is bejelentette, hogy a történtek nem jelentettek veszélyt sem Belaruszra, sem a szomszédos Litvániára nézve.

A tárca hétfői közleménye szerint a próbák során vették észre, hogy néhány elektromos eszköz cserére szorul, azt azonban nem tudni, miért van szükség erre, és mennyi ideig tart majd.

A litván fővárostól, Vilniustól mindössze nagyjából 40 kilométerre, Osztrovecnél fekvő atomerőmű megépítését Litvánia hosszú ideje ellenzi, biztonsági kockázatnak tartja. A litván hatóságok szerint Minszk a létesítmény építése során figyelmen kívül hagyja a nemzetközi biztonsági és környezetvédelmi előírásokat, s ezért a munkálatok során ismételten balesetek történtek, valamint azzal vádolják a szomszéd országot, hogy nem hajtotta végre a stressztesztre vonatkozó uniós ajánlásokat sem. A kivitelező Roszatom elutasította a kritikákat és panaszokat, és közölte: a létesítmény tervei a legmagasabb nemzetközi normáknak felelnek meg, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is jóváhagyta őket.

A múlt szerdán a balti ország kormánya tiltakozó levelet adott át Fehéroroszországnak, amelyben elítélte szomszédja „felelőtlen lépéseit”. Vilnius már az üzembe helyezés előtt energiabojkottot is hirdetett, amelynek értelmében nem vásárol a BelAESZ-ben előállított villanyáramot. A bojkotthoz Lettország is csatlakozott.

Litvánia egyetlen atomerőművét a balti ország 2004-es uniós csatlakozását követően bezáratta.

Így ne függetlenedjünk az orosz atomtól: a fehérorosz példa

A litván határnál épülő fehérorosz atomerőmű esete mutatja, hogy milyen nehéz megszabadulni az orosz nukleáris energiától való függőségtől. Közben Oroszország mellett már Kína is egyre jobban növeli befolyását az európai energiapiacon.