Ausztrália felmondott több olyan infrastrukturális fejlesztési programot, amelyet az ország a kínai Egy Övezet, Egy Út (BRI) projekt keretében valósított volna meg. A leállított projektekről korábban az Ausztrál Államszövetség tagállamai egyeztek meg Kínával, a szövetségi kormány viszont egy tavaly elfogadott törvény alapján jogot szerzett az általa előnytelennek minősített szerződések felmondására.

Egy nő halad el a pekingi ausztrál nagykövetség épülete előtt 2019. január 24-én. Peking 2021. május 6-án határozatlan időre felfüggesztette a magas szintű gazdasági kapcsolattartást Canberrával a két ország közötti viszony egyre éleződő feszültségei közepette. A döntést azzal indokolták, hogy az utóbbi időben egyes ausztrál kormányzati tisztségviselők "hidegháborús beállítottságtól és ideológiai diszkriminációtól vezérelve" egy sor intézkedéssel zavarták meg a két ország közötti kapcsolatokat és együttműködést.

MTI / AP / Andy Wong

A szóban forgó megállapodásokat Victoria állam kötötte meg Kínával 2018-ban, illetve 2019-ben és ugyan nem számítanak nélkülözhetetlennek a lassan az egész világot behálózó BRI-program megvalósíthatósága szempontjából, Peking komoly arculcsapásként értékelte a döntést. A szerződések ugyanis megnyitották volna a kínai vállalatok előtt a victoriai vasút- és útépítési lehetőségeket és jelentősen megnőtt volna a gyártási és fejlesztési együttműködési projektek száma is.

Míg Marise Payne ausztrál külügyminiszter szerint a felmondott szerződések összeegyeztethetetlenek a kontinensnyi ország külpolitikájával, a canberrai kínai nagykövetség értelmetlennek és provokatívnak nevezte a döntést. A mostani „barátságtalan” lépés előtt az ausztrálok már korábban is törtek borsot Kína orra alá: megkérdőjelezték a Kínai Kommunista Párt (KKP) szócsövének tartott Konfúciusz Intézet ausztráliai jelenlétének a létjogosultságát, agresszívnak nevezték Peking külpolitikáját és felszólították Kínát, vizsgálja ki a koronavírus-járvány kipattanásának körülményeit. Peking erre büntetővámokat vetett ki az Ausztráliából érkező termékekre, egyebek mellett a fontos tételnek számító búzára.

Marise Payne

AFP

Az első fecske?

Az elemzők szerint az ausztrál döntés más államokat is hasonló döntésre késztethet, hiszen Kínának nem csak Canberrával romlott meg a kapcsolata, hanem a többi nyugati országgal is, és az is fékezheti a BRI-projektek megvalósítását, hogy a koronavírus-járvány miatt a partnerországok jelentős része került súlyos gazdasági helyzetbe. A DW német hírportál szerint Délkelet-Ázsia több országa is hajlandó lenne csatlakozni egy Kína-ellenes „lázadáshoz” és a projektekben részt vevő India is kész lenne a szembeszegülésre.

A BRI-projekt sorsa szempontjából az sem mellékes, hogy a jelek szerint leállt az EU és a Kína közötti beruházási egyezmény ratifikálásának a folyamata. „Az Európai Bizottság részéről felfüggesztettük a politikai kapcsolatkeresést. Egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor EU-szankciók vannak érvényben Kína ellen, Kína pedig szintén szankciókat hozott az EU ellen, a ratifikáció szempontjából nem megfelelő a környezet” – mondta újságíróknak Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke. A testület egyik szóvivője még keményebben fogalmazott, azt mondta, hogy a ratifikáció el sem kezdődött, s a kérdést nem lehet elválasztani a Kína és az unió közötti kapcsolatok többi területétől.

Valdis Dombrovskis

AFP / Yves Herman

A két fél még 2020-ban, hétévi tárgyalássorozat után egyezett meg arról, hogy stabil feltételek kialakításával szabályozzák a beruházásokat, s az egyezményt végül tavaly decemberben írták alá. Brüsszel és Peking kapcsolata azt követően romlott meg, hogy az EU szankciókat vezetett be Kína ellen az ujgur kisebbséget sújtó súlyos diszkrimináció miatt. Ez volt az első alkalom az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta, hogy az unió emberi jogi megfontolásokból bünteti a világ legnépesebb országát.

Akadozó párbeszéd

Nemcsak a Nyugat és Kína közötti kapcsolatok romlása fenyegeti a BRI-projekt elemeit, hanem az is, hogy egyre inkább egyértelművé válik, hogy a Peking által adott hitelek – amelyekből Magyarország is vett, illetve vesz fel – kiszolgáltatott helyzetbe taszíthatják a felvevő államokat.

Kína ugyanis átláthatatlan módon igyekszik kezelni a hitelügyleteket, több esetben a felvevők nemcsak arról nem adhatnak ki adatokat, hogy milyen feltételekkel és lejárattal vették fel a pénzt, hanem arról sem beszélhetnek, hogy egyáltalán hitelt kaptak. „A kínai hitelezők emellett más előnyt is élveznek: ezeket a kölcsönöket nem lehet bevonni az esetleges adósságkönnyítési megállapodásokba” – írták közös elemzésükben a kieli, illetve az amerikai Georgetown Egyetem kutatói, akik azt hangsúlyozták, a felmondással kapcsolatos klauzulák alkalmasak arra, hogy Kína hatást gyakoroljon a hitelt felvevő állam bel- és külpolitikájára.

„A zavarosság és az átláthatatlanság jellemzi a legtöbb BRI-projekttel kapcsolatos hitelszerződést" – vélekedett Herbert Dieter, a német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének (SWP) elemzője, aki szerint sok esetben vesztegetés is állhat a felvevők szempontjából nem előnyös hitelszerződések mögött. „Montenegróban például egy abszurd mértékben drága autópályát építenek, alighanem úgy, hogy egyes kormánytagokat lefizettek” – vélekedett Dieter.

Peking és az EU között esett a padlóra Montenegro egy óriáshitel miatt

Egymilliárd dolláros kínai kölcsön törlesztéséhez kérte Brüsszel támogatását az uniós tagságra pályázó balkáni állam, de nem kapta meg. Egy történet, két olvasat: a brüsszeli Politico és a pekingi Global Times másképp tálalja Montenegro kínai kölcsönét.

A jórészt a külföldi turizmusból élő Montenegró – amely jelentős bevételkiesést volt kénytelen elkönyvelni a koronavírus-járvány miatt – már bejelentette, nem tudja fizetni a hiteltörlesztést és Podgorica az EU-tól kért segítséget az egymilliárd eurós tartozás törlesztéséhez. Brüsszel részben nemet mondott: az unió hangsúlyozta, hogy nem fizetheti vissza nem EU-tagok harmadik országtól felvett hiteleit, ám arra ígéretet tett, hogy segít finanszírozni az új pályaszakaszok építését. Pakisztán is hasonló cipőben jár, az ország vezetői ugyancsak könnyítést kértek a kínai hitelek visszafizetéséhez.

Magyarország egylőre nem lát problémát

Mindezek ellenére a magyar–kínai projektek egyelőre gond nélkül haladnak előre. Április végén például kínai–magyar légi selyemút létrehozásáról írt alá megállapodást a Budapest Airport, a kínai Henan Airport Group, a Csengcsou Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője és a CECZ / Utlink kínai–magyar üzleti és logisztikai fejlesztő vállalat.

A cég szervezésében tavaly októberben közvetlen Budapest–Csengcsou légi áruszállító járat indult heti három alkalommal, a Hainan Airlines üzemeltetésével. Az összeköttetés március végén további heti két járattal bővült. Ez az Alibaba logisztikai vállalata, a Cainiao csatlakozásával jelentős, napi 15–20 tonnányi áru szállítását jelentette.

Magyarország a kormány tervei szerint Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává válhat – mondta a bejelentés kapcsán Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, amihez Kang Sengcsen, a Henan Airport csoport elnöke azt tette hozzá, hogy a megállapodás csak az első lépés, amely hozzájárul a kínai–magyar gazdasági együttműködés elmélyítéséhez, a logisztikai-, és légi kapcsolatok fejlődéséhez, és a kulturális együttműködéshez.

Nagyvásártelep, a Diákváros és a Fudan Egyetem tervezett helyszíne

Túry Gergely

És persze megy tovább a Belgrád–Budapest vasútvonal fejlesztése is, ahogy a kínai Fudan Egyetem ügye is halad előre, Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter éppen pénteken jelentette be, hogy kezdeményezni fogja, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá minősítse a Fudan Egyetem budapesti campusának építését. Ezzel többek közt azt is elérné, hogy ne lehessen népszavazást tartani a beruházás ügyében.

Orbán Viktor pedig örömmel megy Kínába, mondván, újraindítják a diplomáciát.

Orbán Viktor látványos Kína felé fordulásáról a HVG hetilapban részletesen is írtunk:

Orbán áthelyezi a súlypontot: az orosz botrányok miatt Kínának árulja ki az országot

Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.