Hosszas lejtmenet után július 20-a körül elkezdett magára találni a világ legnagyobb kriptovalutája, a bitcoin, a dollárral szembeni árfolyama augusztus 9-én áttörte a technikai határnak számító 46 ezret, és ezt a szintet tartani is tudta a héten. A tavaszi rekord 64,8 ezer dollár persze még messze van, ugyanakkor ahhoz képest, hogy júliusban még azt találgatták az elemzők, mikor megy 20 ezer dollár alá az árfolyam, az erősödés impozáns.

Újra a figyelem középpontjában

Egyes értékelések szerint a bitcoinnak (és az összes kisebb kriptopénznek) kimondottan jót tett, hogy az amerikai törvényhozásban terítékre került a szigorúbb ellenőrzés és adóztatás kérdése. Ez egyrészt még több figyelmet irányított a kriptopénzekre, másrészt paradox módon tovább erősítette szerepüket, hiszen

ha valamit szigorúbban akarnak adóztatni, az csak komoly befektetési eszköz lehet.

És az sem mellékes, hogy a kriptopénzekkel kapcsolatos szenátusi vitákban több vezető politikus támogató véleményének adott hangot. Méghozzá olyan politikusok, akik korábban egyáltalán nem foglaltak állást a kriptovalutákról.

Az Internal Revenue Services, amerikai adóhatóság épülete New Yorkban

AFP

Márpedig ezeknek a pénzeknek épp ilyen nyilvános támogatásra volt szükségük, a bitcoin árfolyamának bezuhanását jelentős részben a vele szemben megfogalmazott kritikák okozták. Ezek elsősorban arra irányultak, hogy a bitcoin mennyire környezetszennyező, mivel az új tokenek előállítása (bányászata) jelentős számítógépes erőforrásokat igényel. Ráadásul épp Kínában folyt jelentős bitcoinbányászat, ahol az áramtermelésben komoly szerepük van a nagy károsanyag-kibocsátású széntüzelésű erőműveknek.

A legnagyobb pofon persze az volt, hogy Kínában lényegében betiltották a kriptopénzeket, illetve az azokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását mind a bankoknak, mind az egyéb pénzügyi szolgáltatóknak. Kínában a bitcoinbányászokra is lecsaptak, júliusban volt olyan időszak, amikor emiatt a kitermelés a felére zuhant.

A 100 ezer dolláros szint sem kizárt

Az amerikai törvényhozásban a vita egyébként az 1,2 billió dolláros (1200 milliárd dolláros) nagy infrastruktúrafejlesztési javaslatcsomag részeként zajlott. Egy módosító a pénz fedezetét ugyanis kis részben úgy kívánta biztosítani, hogy bejelentési kötelezettséget ír elő az adóhatóság felé minden 10 ezer dollárt meghaladó kriptotranzakcióra. Ez azt jelentené, hogy az amerikai adóhatóság minden nagyobb tranzakcióra rálátást nyer, még azokra is, amelyek nem befektetési céllal történnek, hanem mondjuk valaki kriptopénzen vásárol valamit. Ezt egy kétpárti módosítóval igyekeztek felpuhítani, sok szakértő és a nyomukban sok szenátor ugyanis attól tart, hogy a teljes bejelentési kötelezettség hátráltatná a krpiptopénzek terjedését.

Gázmotoros áramfejlesztővel működtetett bitcoin bánya egy texasi olajmezőn

AFP PHOTO / MATT LOHSTROH/ HO

Végül a szenátus az eredeti módosítóval fogadta el a nagy beruházási csomagot, az adóhatóság rálátást nyer majd az összes nagyobb kriptotranzakcióra. Ennek köszönhetően a következő években több tízmilliárd dollár pluszbevételre számítanak.

Vagyis a bitcoin árfolyama épp egy jelentős piaci szigorítás mellett szárnyal. Hatalmas optimizmus közepette, a következő technikai határ 51 ezer dollárnál van, amit jó eséllyel gond nélkül fog venni az árfolyam. Akadnak olyan elemzők, akik a 100 ezer dolláros szint elérését sem tartják kizártnak a második legnagyobb kriptopénz, az ether növekedési rátájára alapozva. Bár az ethert jóval kevesebb kritika érte az elmúlt hónapokban, és a rendszerén több jelentős informatikai fejlesztést élesítettek nemrég.

Az arany már nem fénylik olyan szépen

Épp mikor a bitcoin áttörte a 46 ezer dolláros álomhatárt, az arany árfolyama megroppant és négy hónapos mélypontjára esett. A kettő között nincs összefüggés, nem arról van szó, hogy a befektetők az arany helyett a kriptopénzt választanák.

Nem mind arany, ami fénylik

AFP

Az arany árfolyamának bezuhanása sokkal inkább a vártnál jobb amerikai munkanélküliségi adattal függ össze. Az augusztus 6-án nyilvánosságra hozott jelentés szerint júliusban 943 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az USA-ban, miközben az elemzői konszenzus csak 845 ezer új munkahelyet várt. Közben az USA-ban – ahogy Magyarországon – elszállt az infláció, éves alapon immár öt százalék fölött áll. A magas infláció, illetve a kedvező makrogazdasági adatok tükrében

várható, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed elkezdi leállítani a járványválság miatt felpörgetett pénzpumpát

és szigorítási ciklusba kezd – amit a magyar jegybank már megtett. A szigorítás az eszközvásárlások visszafogásával, illetve kamatemelésekkel jár majd.

A magasabb kamatok pedig magasabb hozamokat jelentenek, amik elcsábítják a befektetőket a hozamokat nem, legfeljebb árfolyamnyereséget kínáló eszközökből, mint az arany. Mindenesetre az amerikai szigorítási ciklus kezdete még arrébb lehet, a Fedből érkező jelzések szerint kivárnak még pár munkaerőpiaci jelentést.

Az arany árfolyamát lefelé nyomja az is, hogy Ázsiában újra terjed a koronavírus, több országban gyorsabban, mint 2019 elején. Sőt még Kínában is egyre több új fertőzöttet találnak – bár még mindig elég keveset. A kínai hatóságok a zéró tolerancia elvét követik a járvánnyal szemben, így ha az újra berobbanni látszik, újabb korlátozások és lezárások várhatók. Ha pedig Ázsiában komolyabb korlátozások jönnek, akkor várhatóan csökkenni fog az arany és az egyéb nemesfémek iránti kereslet.

Ki veszi meg a sok olajat, ha Ázsiában lezárások jönnek?

Ahogy az olaj iránti kereslet is – épp e félelmek miatt estek az olajárak, az irányadó Brent olajfajta hordónkénti 70 dollár alá, bár onnan visszakapaszkodott. Miután a világ nagy olajtermelőit tömörítő OPEC+-csoportnak sikerült megegyezni a termelés fokozatos felfuttatásáról, a piacokon attól tartanak, hogy az ázsiai korlátozások miatt újra túlkínálat fog kialakulni.

A kínai adatok már most sem biztatóak, az export váratlanul lassult júliusban, miközben az import csak 28 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – az elemzői várakozás 33 százalék volt. A koronavírusos esetszámok növekedése miatt több helyen máris utazási korlátozásokat vezettek be, ami a kőolajtermékek iránti kereslet visszaesését vetíti előre. Az olaj árának a dollár erősödése – amit a meglepően jó munkaerőpiaci adat is támogatott – sem tett jót. Az erős dollár ugyanis azt jelenti, hogy minden más valutában drágul az olaj.

A lenyugvó napnak is van ereje

AFP

Az ázsiai járványhelyzettől eltekintve nagy az optimizmus, a tőzsdék világszerte szárnyalnak, különösen az USA-ban, ahol a meghatározó Dow és S&P500 indexek is történelmi magaslatokon állnak.

Az optimizmust természetesen növeli a törvényhozás felsőháza által elfogadott 1 billió dolláros fejlesztési csomag, ami nagyon jelentős gazdaságélénkítéssel fog járni, hiszen több mint 500 milliárd dollár új forrást tartalmaz. Ahhoz, hogy életbe lépjen azonban még az alsóháznak is meg kell szavaznia, aminek igazából az időpontja kérdéses, a normál menetrend szerint ugyanis a képviselők csak szeptember végén üléseznek újra.