Három ország osztozik a 95 százalékán azoknak a nagy mákültetvényeknek, amelyek terméséből az ópium készül: Afganisztán, Mexikó és Mianmar. Mindenütt fegyveres szervezetek ellenőrzik az ópium előállítását és a kereskedést, és ezeknek kiváló kormánykapcsolataik vannak. Mexikóban minden korábbinál nyíltabban vásárolják meg a kartellek a politikusokat. Afganisztánban a tálibok mellett a korábbi kormány emberei is nyakig benne voltak a kábítószer-kereskedelemben. Washingtonban már 2009-ben felhívta a figyelmet erre egy kongresszusi vizsgálóbizottság. Az amerikaiak által támogatott kormányzat gyors összeomlását az idézhette elő, hogy a kábítószer-kereskedelemben érdekelt tálibok és a hatalom emberei összejátszottak, így puskalövés nélkül ment végbe a rendszerváltás szinte mindenütt.

A tálibok álláspontja az ópiummal kapcsolatban enyhén szólva kétértelmű: a Koránra hivatkozva tiltják annak fogyasztását, de nem az előállítását! Vagyis a cél az export maximalizálása. Az ENSZ áprilisi jelentése megállapítja, hogy a tálibok jelentős részben a kábítószer-kereskedelemből finanszírozzák magukat. A világszervezet szerint Afganisztán GDP-jének a 90%-a a kábítószerekkel kapcsolatos tevékenységből származik.

A termelés pedig egyre kiterjedtebb: 2019 után egyetlen év alatt a mákföldek nagysága óriási mértékben megnőtt Afganisztánban: 163 ezer hektárról 224 ezer hektárra. Ráadásul amíg korábban – amerikai kezdeményezésre – néhány mákültetvényt felszámoltak, 2020-ban egyetlenegy ilyen akció sem volt.

Együttműködhetnek-e a riválisok?

Mexikóban a Sinaloa-kartell kontrollálja a máktermesztést és a heroinexportot, ahogy a tálibok Afganisztánban. Elvben tehát vetélytársak globális szinten, de a gyakorlatban együtt is működhetnek, ha felosztják a piacot.

Az USA kábítószer-ellenes hatósága, DEA szerint a Sinaloa ellenőrzi az Egyesült Államok piacát. A Pentagon jelentése szerint a kartell a világ országainak 60%-ban jelen van: kokainnal és ópiumkészítményekkel egyaránt. Próbálkozik Európában, Oroszországban sőt Kínában is. Az utóbbi helyeken viszont Afganisztán heroinszállítmányai a meghatározóak. Ennek alapján a mexikói klánok és a tálibok feloszthatják a világpiacot: egyiké az amerikai földrész, a másiké Eurázsia – írja a kábítószer-kereskedelem várható jövőjéről a Deutsche Welle közszolgálati portál.