Válságkezelés, minimálbér, oltás, monetáris politika vagy infláció, mind olyan téma, amikhez formálisan semmi, vagy nagyon kevés köze van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének, Parragh Lászlónak. Ő az utóbbi hetekben mégis szokatlanul határozottan nyilatkozott ezekben a témákban, odáig is elmerészkedve, hogy élesen kritizálja a Matolcsy György vezette jegybankot vagy épp súlytalannak bélyegezze a VKF-et, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumát. Saját súlyát fenti megnyilatkozásaiban nem feltétlenül a képviseleti intézménynek éppen nem nevezhető MKIK-elnöki posztja, mint inkább az adja, hogy Orbán Viktor tanácsadója, akivel akár hajnali 3-kor is egyeztet a miniszterelnök. Matolcsyt egyénként nem csak ő, de Orbán más tanácsadója, a korábban még a jegybankelnök alatt dolgozó Nagy Márton is betámadta az inflációval kapcsolatban, miközben a minimálbér kérdésében a Matolcsyval amúgy kemény gazdaságpolitikai vitában álló Varga Mihály pont nem állt Parragh mellé.

Parragh egyébként év elején a hitelmoratóriumról is nyilatkozott, amivel kapcsolatban megjegyezte, attól tart, hogy a lejárta után csődhullám alakulhat ki. Azt nem tudni, hogy félelmének köze volt-e hozzá, de a kormány a héten meghosszabbította hitelmoratóriumot, igaz nem automatikusan, és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet benne maradni. Aki pedig még benne van de nem tud vagy nem akar maradni, jó lesz, ha felkészül rá, hogy a nyáron havonta történt jegybanki kamatemelésekkel megnő változó kamatozású hitelének a moratórium által eddig elfedett törlesztője is. A különbséget pedig bizony ki kell fizetni a moratórium lejárta után. Az infláció persze nem csak a hitelek kamataira van hatással, de a nyugdíjakra is. A héten kiderült az is, hogy mekkora kompenzációra számíthatnak a nyugdíjasok.

Parragh László

Túry Gergely

A nyár elején az építőanyagárak emelkedése okozott kaotikus állapotokat az építőipari ágazatban, de mostanra úgy tűnik megnyugodott a piac. Erről beszélt az ÉVOSZ egyik vezetője, aki az árak közeljövben várható esetleges csökkenését is felvillantotta, de a piaci szereplők nem osztoznak optimizmusában. Az árak stabilizálódása - még ha magas értékeken is - abban mindenképp pozitív, hogy az ingatlanberuházók legalább már számolni tudnak a költségekkel, és konkrét - igaz jó drága - árakkal előállni.

A hét képe

Nevet vált a Netpincér, sokat kockáztat, de a váltás az egész piacra hatással lehet.

foodpanda.com

Számolnak a költségekkel a házasodni vágyók is, egy felmérésből kiderül, a párok nagy részét az állami támogatások és kedvezmények motiválják, hogy hivatalosan is összekössék az életüket, ehhez képest jóval kevesebben vannak, akik a gyerek miatt tesznek így és még kevesebben azok, akik a család és a barátok elvárásainak szeretnének megfelelni. Aki kimondja a boldogító igent, és felveszi a támogatásokat, például a babaváró hitelt, az viszont jól teszi, ha belehúz, mert egyre többet kell majd visszafizetni, ha mégsem születik gyermek.

Akit persze fel is kell ruházni. Erre csábító lehetőséget nyújthatnak a turkálók, és nem csak azért, mert olcsóbban jön ki, ha itt vásárolunk, de klímatudatos fogyasztóként lelkiismeretünket is megnyugtathatjuk, hogy ezzel kevésbé járulunk hozzá a föld szennyezéséhez. Vagy ez csak illúzió? Az biztos, hogy a keletkező használtruha-mennyiségnek csak a töredékét gyűjtik vissza, és kerül turkálóba, nagyobb részük, elsősorban a fast fashion térhódításával súlyosan szennyező hulladékként jelenik meg harmadik világbeli országokban.

Fülöp Máté

Ha klímatudatosak vagyunk, akkor jó esetben az utazásainkat is ehhez alakítjuk, vagyis közelre, belföldre utazunk. Persze az, hogy az idei nyarat a belföldi turizmus minden idők legsikeresebb nyaraként jellemezte a Magyar Turisztikai Ügynökség, vajmi kevés köze volt a klímatudatosságnak, sokkal inkább a járványhelyzet utáni szabadságnak, a külföldi utazások bizonytalanságának és talán a big data-elemzések alapján a szociális médián folytatott személyre szabott kampánynak.

És akkor a végére elértünk egy szomorú évfordulóhoz, az USA ellen húsz évvel ezelőtt elkövetett, egy egész korszakot meghatározó szeptember 11-i terrortámadásokig, amelyek egyik szimbolikus célpontja volt a nyugati világ pénzügyi központja. A WTC lerombolása ugyan sokkot okozott, de a gazdasági életet nem döntötte romba, hogy ez miből derül ki, azt itt gyűjtöttük össze.