Kádár Andreát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatójának. Az erről szóló határozat már megjelent a Magyar Közlönyben is. Kádár a posztját a mai naptól, vagyis szeptember 29-től tölti be. Az új vezető tevékenységének elsődleges célja a hazai nukleáris felügyeleti rendszer megerősítése – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szerdai közleményében.

Az ITM azt is közölte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal „a függetlenségének megerősítése érdekében” jövő januártól kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és önálló szabályozó szervként működne tovább. A közlemény szerint „az átalakulás egy már működő és nemzetközileg is hatékonynak ítélt modellnek megfelelően történne, amely a lehető legnagyobb személyi és szervezeti függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”.

Kádár elődjét, Fichtinger Gyulát április 29-én mondott le a főigazgatói tisztségből, és – ahogy azt korábban írtuk –, ellentétbe kerülhetett Paks II. ügyében az elbírálást siettető kormánnyal.

Félretették az Atomenergia Hivatal átalakítását

A kormány hosszú időre, 9 évre nevezné ki az Országos Atomenergia Hivatal vezetőjét, de a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio rálicitált erre törvénymódosítójában. Azt javasolja, hogy a felügyeleti szerv vezetőjét rögtön 4,5 milliárd évre nevezzék ki.

Kádár Andrea 2003-tól a Külügyminisztériumban és Magyarország Állandó Képviseletén dolgozott Brüsszelben, majd a Miniszterelnökség Nemzetbiztonsági Irodát vezető helyettes államtitkára volt. 2014-től látta el az energiaügyért, illetve az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatokat. Fő munkaterületét a bányászati, a villamosenergia- és földgázellátással, távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdések mellett az atomenergia békés célú alkalmazását és a radioaktív hulladékkezelést érintő szabályozási, stratégiai ügyek határozták meg, valamint részt vett a Paks II. projekthez kapcsolódó jogszabályi keret megteremtésében, hazai és uniós egyeztetésében is. 2014 óta képviseli Magyarországot a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség kormányzótanácsában.

Végzettsége okleveles biomérnök és vegyész üzemmérnök. Kifejezetten atomenergetikai tapasztalatot a jelenlegi szabály sem ír elő, a január 1-én hatályba lépő új törvény pedig, ha változatlanul fogadják el, azt mondja, hogy az lehet az újfajta hivatal elnöke, aki a felsőfokú diploma mellett „legalább három éves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen vagy vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban”. Ez utóbbinak az új főigazgató biztosan megfelel, hiszen 11 évig volt minisztériumi főtisztviselő, de az is lehet, hogy az energiapolitika minisztériumi felügyeletét „az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területnek” tekintik. A mostani kinevezés ugyan, bár ez a Magyar Közlönyben megjelent kormányfői határozatban nem szerepel, az új törvény elfogadása esetén valójában csak három hónapra szól, de esetleg jelezheti azt, hogy az új vezető az új felállásban, nagyobb hatáskörrel és jövedelemmel is megmaradhat az OAH élén.

Kádár Andrea utódjáról a későbbiekben születik döntés – jelezte közleményében az ITM.