A semleges Finnország és Svédország belép a NATO-ba, mert a közvéleményt annyira megrázta Oroszország agressziója. Svájc távolabb van Oroszországtól, de a svájci védelmi minisztérium aktív együttműködést szorgalmaz a NATO-val.

Közös hadgyakorlatokat tarthatunk a jövőben a NATO-tagállamokkal – fejtegette Paelvi Pulli, a védelmi minisztérium biztonságpolitikai osztályának vezetője a Reuters tudósítójának. "Lehetnek változások abban, ahogy a semlegességet értelmezzük" – hangsúlyozta a svájci katonai vezető.

Viola Amherd védelmi miniszter a múlt héten Washingtonban járt. Találkozott amerikai katonai vezetőkkel, és megerősítette: aktívabb együttműködésre törekszenek, de belépésről a NATO-ba nem lehet szó.

A semlegesség nem öncél, hanem az a fontos, hogy Svájc biztonsága növekedjen – hangsúlyozta Pulli, aki elmondta, hogy átfogó biztonságpolitikai jelentést készítenek arról, hogy miképp változott meg a biztonság Európában Oroszország Ukrajna elleni agressziója után. A jelentés a tervek szerint szeptemberben kerülhet a svájci kormány elé.

Svájci semlegesség

1815 óta nem vett részt háborúban az alpesi ország. A bécsi kongresszus, amely a Napóleon utáni Európa rendjét szabályozta, ekkor deklarálta Svájc semlegességét. Az 1907-es hágai konvenció kiegészítette ezt azzal, hogy Svájc nem vesz részt semmiféle nemzetközi háborús konfliktusban oly módon sem, hogy valamelyik felet támogatná. Területén sem állomásozhatnak csapatok, amelyek külföldi katonai konfliktusokban vesznek részt.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió azonban újra felvetette a semlegesség értelmezését. A svájci kormány gyorsan csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankciókhoz, de azt már nem engedélyezte, hogy svájci lőszert szállítsanak harmadik országból Ukrajnába.

"Elég rosszul érezzük magunkat amiatt, hogy nem teszünk többet Ukrajna megsegítésére" – jelentette ki a védelmi minisztérium biztonságpolitikai főnöke.

A közvélemény támogatja a NATO-hoz való közeledést. Svájc nemrégiben Lockheed-Martin F 35A típusú vadászgépeket vásárolt az Egyesült Államokból. "Mi nem csatlakozhatunk egyetlen katonai szövetséghez sem a semlegesség miatt, de hogyha fegyverrendszereket vásárolunk tőlük, akkor ezzel növeljük az együttműködést" – hangoztatta Svájc védelmi minisztere, Amherd, aki a svájci SRF-nek nyilatkozott.

A közvélemény nemigen támogatta a NATO-val való szorosabb együttműködést Putyin agressziója előtt: 37 százalék mondott erre igent. Mára már ez 56 százalékra változott.

Az orosz–ukrán háború napi eseményeit itt követheti:

Nagyon közel lehet Mariupol ostromának vége, Lviv mellett volt újabb rakétatámadás - percről percre az orosz-ukrán háborúról

Legalább 264 ukrán katonát kimenekítettek a mariupoli Azovsztalból, az oroszok az éjszaka Lviv mellett lőttek egy ukrán katonai bázist. A nyugati politikusok eközben Törökországot győzködik, hogy ne blokkolja a svéd és a finn NATO-tagsági kérelmet, és persze Magyarországot, hogy az itteni kormány fogadja el az újabb szankciós csomagot.