A termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni a magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra - mondta Nagy István agrárminiszterjelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt csütörtökön.

A magyar agrárium legfontosabb kihívásaként az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdését azonosította. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron - mondta. Nagy István szerint a háború komoly éhezési válságot okozhat, de Magyarország szerencsés, mert több mint 20 millió ember ellátására képes.

Szerinte a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ezért minisztériumához került az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is.

Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni.

– monda és beszélt arról is, hogy erősíteni fogják a termelői együttműködéseket, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány leküzdéséhez.

Az is cél, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.

Nagy István a következő négy év feladatai közül kiemelte:

• a közös osztatlan tulajdon felszámolását,
• az öntözéses gazdálkodásról szóló, valamint
• a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását.

Az öntözéssel kapcsolatban azt mondta, hogy gyorsuló ütemben kell kiterjeszteni az öntözött területek nagyságát, az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében.

A következő hétéves Közös agrárpolitika (KAP) révén további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban – mondta. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat. Azok is reménykedhetnek a támogatásokban, akiknek nincsen önrészük. A megújuló vidék - megújuló agrárium program technológiai modernizációt tesz lehetővé, de célnak nevezte

• a generációváltás támogatását,
• a természeti erőforrások megőrzését,
• az innovációt,
• a vidéki infrastruktúra megújítását is.

Első feladatnak jelölte meg a stratégiai terv elfogadtatását az Európai Bizottsággal. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak pedig 4265 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak.

Meghatározónak nevezte az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását, de tenni kell szerinte valamit a háború miatti energiaár-növekedéssel is.

A kihívások között említette még,

• a háború következtében kieső termékeket pótlásának megoldását;
• az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emelését (pl. százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza).

Utóbb felvetésre jelezte: júniustól bevezetik a méhészetek állatjóléti támogatását, ami méhcsaládonként 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan.

A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.

Képünkön Nagy István és Farkas Sándor államtitkárjelölt.