szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világ legfontosabb élőlényei a beporzók, nálunk jellemzően a méhek, ma van a világnapjuk. A méhek azonban nem csak a méztermelő házi méheket jelentik, hanem egy sor vad, de szintén nagyon fontos szolgáltatás nyújtó egyéb rovarfajt is. Sok virágos területre lenne szükségük, hogy érdemben segítsék a növények szaporodását, az életközösségek fennmaradását, és hogy nekünk is legyen elég ennivalónk.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Drasztikusan csökkent a méhek száma az utóbbi években – figyelmeztetett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a méhek napja alkalmából kiadott közleményben. Emlékeztettek, a méhek beporzók, amiket pedig az Earthwatch Institute természetvédelmi szervezet három éve

a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánított.

A méhek jelentőségéről Sárospataki Miklós egyetemi docenst, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársát idézték, aki szerint a méhek a mérsékelt égöv legfontosabb beporzói, viszont a méhek alatt nem csak a házi méhet kell érteni, hanem az összes többi vadon élő méhfajt is. Ezekből a fajokból itthon nem kevesebb, mint 700-at tartanak nyilván, világszerte pedig 20-22 ezerre becsülik számukat.

MTI

És, hogy mi a jelentőségük? Természetesen a beporzás, vagyis a virágpor bibére juttatása, ami elengedhetetlen a növények ivaros szaporodásához. A beporzás fontos ökoszisztéma szolgáltatás: általában az életközösségek alapjául szolgáló növényvilág 70-80 százaléka, a mezőgazdasági termelést nézve pedig az emberi táplálékoknak átlagosan harmada függ az ezt végző rovaroktól.

A méheket azonban számos veszély fenyegeti, amik miatt az utóbbi évtizedekben világszerte erős visszaesést mutat változatosságuk, faj- és egyedszámuk. A csökkenés hátterében legfőképp a következők állnak:

  • az egyre intenzívebb emberi területhasználat;
  • a természetközeli élőhelyfoltok számának és kiterjedésének csökkenése, vagyis a méhek elvesztik virágokban gazdag táplálkozó- és a búvó/fészkelőhelyeiket;
  • a kemikáliák nagymértékű alkalmazása,
  • az inváziós fajok terjedése.

A vadméhfajok jelentős részének előfordulási gyakorisága csökken, bizonyos fajok el is tűntek már, és az utóbbi évtizedekben a házi méhekkel is egyre több a gond, újfajta betegségek, kártevők tizedelik őket. A védelemre tehát mindkét csoport rászorul, annál is inkább, hiszen a házi méhek nem minden növényt tudnak hatékonyan megporozni, vagyis a „megporzási krízist” nem lehet csak velük megoldani, ehhez szükség van vad társaikra is.

Pexels

A vad- és házi méhek érdekében ezért fontos lenne

  • az intenzív emberi területhasználat visszafogása,
  • virágzó növényekben gazdag szegélyek fenntartása az agrártájakban az egész szezon folyamán,
  • még az olyan virágzó kultúrák esetében is szükség van ezekre a szegélyekre, mint a napraforgó vagy a repce, mert ezek csak rövid ideig kínálhatnak táplálékot, a virágzási idejükön túl agrársivataggá válnak a csak velük bevetett táblák, ahol sem táplálákot, sem fészkelőhelyeket nem találnak a fontos rovarok;
  • a városi élőhelyek, zöldterületek kevésbé intenzív kezelése (méhlegelők);
  • de megfelelő növények telepítésével bárki létrehozhat a saját lakóhelyén is megporzóbarát fészkelő- és búvóhelyeket.

A méhek világnapján az Országos Magyar Méhészeti Egyesület retro kisfilmeket gyűjtött csokorba, és együttműködési megállapodást írt alá a gyümölcslégyártó Sió-Eckes Kft.-vel, amely kommunikációs kampánnyal, edukációs eseményekkel, saját telephelyein pedig méhlegelők létrehozásával támogatja a méhek ügyét.

A Főkert Zrt. pénteken a Facebookon is emlékeztetett, hogy folytatják a Vadvirágos Budapest programot, idén 38 rovarbarát zöldfelületet jelölnek ki összesen 30 hektáron, a tavalyi tapasztalatok és egyeztetések nyomán némileg módosított helyszíneken. Ezeket térképre is rakták, sőt tanácsokkal is szolgálnak azoknak, akik saját környezetüket, kertjüket szeretnék méhlegelővé alakítani. Ja, és persze ne feledkezzünk meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a közelmúltban megnyílt beporzótárlatról sem!

Kovács Zoltán megtekintette a beporzóshow-t

Megnyílt Európa legnagyobb beporzótárlata a Magyar Természettudományi Múzeumban, a megnyitón Kovács Zoltán államtitkáron kívül részt vett Rúzsa Magdi is.

Címlapi képünkön egy földi poszméh látható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Fercsik Mariann Zhvg

Ahol végleg eltűntek a méhek: kézi beporzás Kínában

Ami számunkra a távoli jövő, a kínai Jiuxiangban a szürreális jelen: a vegyszeres gazdálkodás következményeként méhek nélkül maradt földművesek a puszta kezükkel, tollseprű segítségével végzik el a rovarok munkáját. A kézi beporzásról Fercsik Mariann fotóművész készített riportot, ő írt róla a hvg.hu-nak is.

Dobos Emese Zhvg

Miért is van óriási szükség városi méhlegelőkre?

Ha nincs méh, nem csak méz nincs, hanem számtalan növény termése függ ezektől a kis rovaroktól. Világszerte egyre több ország nagyvárosa indít olyan kezdeményezéseket, amik a városokat a méhek számára is minél élhetőbbé teszik.