2022. május. 31. 17:10 2022. június. 30. 15:16 Gazdaság

A klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája

A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.

Páldy Anna és kutatótársai korábban alapos tanulmányban foglalták össze a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait, amikről azt írták, hogy valószínűleg a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája.

Az egészségünket a klímaváltozás nyomán fenyegető tényezők problémája pedig egyre súlyosabb lesz. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) második munkacsoportjának tavaszi jelentése alapján a globális felmelegedés évente 250 ezer ember halálát okozza csak 2050-ig, a pesszimista forgatókönyvek pedig a század végére már közel magyarországnyi mennyiségű halálos áldozattal számolnak.

Az egészségünk is rámegy a klímaváltozásra
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed.

A videó elkészítését a European Climate Foundation támogatta.

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat

2022. április. 30. 20:40 Ballai Vince - Ká Zoltán Zhvg

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.

2022. március. 31. 14:22 Ballai Vince - Ká Zoltán Zhvg

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.