Az Európai Unió orosz olajra vonatkozó embargója az ország nyersolajexportját – az orosz gazdaság egyik sarokkövét – érintené, de a korlátozások tényleges életbe lépéséig nem okozhat nagy kárt – írja a New York Times. Elemzők szerint az orosz olajtermelés egyelőre ellenállónak bizonyul, mivel az európai és más vevők kapva kapnak a lehetőségen, hogy a nemzetközi szabványnak számító Brent nyersolajhoz képest 30 dolláros hordónkénti árengedménnyel vásárolhassanak nyersolajat.

A Kpler, egy kőolajszállítást nyomon követő cég becslése szerint az orosz olajtermelés májusban napi 10,2 millió hordóra emelkedett az áprilisi tízmilliós számhoz képest. Ez azonban még így is mintegy 800 000 hordóval maradt el a februári szinttől. A cég arra számít, hogy amennyiben az Európai Unió megállapodásra jut az embargóról, az orosz termelés a korlátozások életbe lépését követően további napi egymillió hordóval, azaz mintegy 10 százalékkal csökkenne. A visszaesés hozzájárulna ahhoz, amit sok elemző az orosz energiaipar széles körű, évekig tartó eróziójának tekint, mivel a nagy olajvállalatok kivonulnak az országból, a szankciók pedig visszafogják a nyugati technológia importját.

A termelés legutóbbi fellendülése azért következett be, mert az orosz finomítók a rendszeres karbantartás után növelték termelésüket, és a vevők elvesztették az orosz olajjal szembeni óvatosságukat. „A vevők hozzászoktak az orosz szállítmányok kezeléséhez” - mondta Viktor Katona, a Kpler elemzője. Az Európai Unióba tengeri úton irányuló orosz export például februárról márciusra napi 440 ezer hordóval csökkent, de azóta viszonylag stabilan tartja magát napi 1,2 millió hordó körül. Olaszország nagy vásárló volt, napi 400 000 hordónyi mennyiséggel, bár ennek az olajnak körülbelül a negyedét Trieszten keresztül Közép-Európába szállítják.

A Kpler becslése szerint májusban átlagosan napi 600 000 hordónyi olaj áramlott Oroszországból csővezetéken olyan országokba, mint Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Németország. A magyar olajvállalat, a MOL a hónap elején azt mondta, hogy a finomításból származó nyeresége „az egekbe szökött” az orosz uráli nyersolaj árengedménye miatt. A magyar kormány lobbizott az orosz olajjal szembeni szankciók ellen, azzal érvelve, hogy tengerparttal nem rendelkező országként nincs más választása, mint az Oroszországból érkező csővezetékes szállításokra támaszkodni. Addig is a vevők valószínűleg felhalmozzák az olcsó olajat és közben India is Oroszország segítségére sietett, májusban napi több mint 700 000 hordót vásárolt.

Az orosz-ukrán háború eseményeiről beszámoló hírfolyamunkat alább találja:

Újra előkerült Putyin vélt betegsége, következhet Donbasz „felszabadítása" - percről percre a háborúról

Közel 100 napja dúlnak harcok az oroszok és az ukránok közt. A főtitkárhelyettes szerint a NATO-nak joga van a kelet-európai bevetésekhez, mivel Moszkva felrúgta a megállapodást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy interjúban arról beszélt: épeszű ember nem gondolhatja, hogy Vlagyimir Putyin beteg lenne. Percről percre az orosz-ukrán háborúról.