Miután Németh Szilárd rezsibiztos bejelentette, a Magyar Közlönyben megjelentek a rezsicsökkentés csökkentésének részleteit szabályozó jogszabályok.

Ahogy a rezsibiztos elárulta, a bevezetésre kerülő „lakossági piaci ár” földgáz esetében:

• 2022. augusztus–szeptember hónapok vonatkozásában: 21,416 Ft/MJ,
• 2022. október–december hónapok vonatkozásában: 22,002 Ft/MJ.

Villamos energia esetében:

• A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh,
• B (alap) árszabás esetén 62,884 Ft/kWh.

Ezek bruttó, rendszerhasználati díjakat és áfát tartalmazó összegek.

AFP / DPA / SINA SCHULDT

Nem hatósági ár, hanem az energiahivatal határozza meg

A számokat nem a kormány határozta meg, a „lakossági piaci ár” ugyanis a kormányrendelet értelmében nem minősül hatósági árnak. Ezeket az árakat az energiahivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, MEKH) határozza meg – ez így lesz a jövőben is, a MEKH elnöke a szolgáltató javaslata alapján negyedévente határozza meg a „versenypiaci költségeket tükröző” „lakossági piaci árakat”. Vagyis

a jövőben a rezsidíjak negyedévente változhatnak.

A MEKH természetesen változatlanul is hagyhatja majd azokat az esedékes felülvizsgálatok alkalmával.

A most közzétett árak egyébként messze elmaradnak attól, amikről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Németh Szilárd a rezsicsökkentés csökkentésének bejelentésekor, múlt héten beszéltek, és amit a rezsibiztos még a jogszabályok közzétételének reggelén is emlegetett, mint valós piaci árakat. Igaz, azt most sem árulta el, mi alapján gondolják épp ezeket piaci áraknak (pl. melyik áram- és gáztőzsde milyen jegyzésű áraiból indulnak ki). Mindenesetre ha úgy tetszik, a MEKH megvédte a lakosságot a kormány rezsiemelésétől.

A limit attól függ, hány napra szól a számla

A másik kínzó kérdés az volt, hogy hogyan kell értelmezni a két ármeghatározási sáv, az olcsóbb „rezsicsökkentett” és a magasabb „piaci” ár határát. Gulyás és Németh éves átlagos fogyasztásokról beszéltek, ám nagyon sok fogyasztó nem éves fogyasztása alapján fizet hónapokra lebontott fix összeget (ezt hívja a köznyelv átalánynak), hanem a havi tényleges fogyasztása után számláz neki a szolgáltatója. Sőt akár tört hónap után, ha ezt valami indokolja.

A kormányrendelet értelmében a két ársáv esetében a szolgáltató naparányos elszámolást alkalmaz, vagyis először is az éves kedvezményes fogyasztási határt 365 nappal elosztják, és az egy napra eső hányadot szorozzák fel annyi nappal, ahány napra a számla szól. Ami így a kedvezményes díj feletti fogyasztás, arra a „lakossági piaci árat” érvényesítik. Tehát ha a szolgáltató egy 31 napos hónapra állít ki számlát, akkor az egész évre megállapított „rezsicsökkentett” mennyiséget vetíti 31 napra. Eddig a mennyiségig a „rezsicsökkentett” árképzés alapján számláz, afölött pedig a „piaci” árképzés szerint.

Fazekas István

A kormányrendelet értelmében a két díjsáv határa áram esetében 2523 kWh/év/mérési pont, gáz esetében 1729 m3 /év/mérési pont, azaz 59 132 MJ/év/mérési pont. Ezekből az adódik, hogy naponta

• áram esetében 6,9 kWh fogyasztással,
• gáz esetében 4,7 köbméter fogyasztással

kell kalkulálni. Tehát például egy 30 napos hónapra kiállított számla esetében

• 207 kWh áramfogyasztásig az alacsonyabb díjsáv érvényes,
• gáz esetében 141 köbméter a két díjsáv limitje.

A hőszivattyús tarifák maradnak

Nagyon fontos részlet továbbá, hogy a létező kedvezményes, hőszivattyús rendszerű elektromos fűtésekhez igényelhető B GEO és H tarifa nem számítanak bele a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” kétsávos díjszabásba, és a B GEO és a H tarifák díjtételei nem is változnak.

Vagyis akinek külön H tarifás villanyórája van a hőszivattyújához, az azon az órán fűtési idényben mért fogyasztás nem számít bele a normál két díjsávos („rezsicsökkentett” és „lakossági piaci”) elszámolásba.

Ez egyben azt is jelenti, hogy akiknek van külön mért (B GEO vagy H tarifás) fogyasztásuk, azok összfogyasztására három díjszabás fog vonatkozni: egy díjszabás a H tarifás villanyórán mért fogyasztásra, illetve a normál villanyórán mért fogyasztás esetében az olcsóbb és a drágább díjsáv a rezsicsökkentési limitnek megfelelően.

A társasházaknak is jár a rezsicsökkentés

Végül, de nem utolsó sorban kiderült, hogy a házközponti fűtésre felhasznált gáz esetében is két díjsáv lesz-e. A válasz pedig igen, vagyis a házközponti fűtést használó társasházakra is vonatkozik a két díjsáv, egy meghatározott fogyasztási szintig olcsóbb, afölött drágább díjazás szerint fognak fizetni a gázért.

AFP / DPA / ANNETTE RIEDL

A házközponti fűtés azt jelenti, hogy a társasházban egyetlen nagy, központi gázkazán gondoskodik az épület összes lakásának fűtéséről (melegvíz keringetésével). A társasházak, lakásszövetkezetek esetében

az éves rezsicsökkentési limitet (évi 1729 köbméter) fel kell szorozni az épületben található műszakilag megosztott, önálló lakások számával

– így jön ki, hogy a társasház mennyi gázt vehet a kedvezményes díjszabással. Ha egy társasházban például 12 lakás van, akkor a társasház évi 20 748 köbméter gázfogyasztásig az olcsóbb díjsáv alapján fizet, afölött a drágábbal.

Kérdések, amik nem derültek ki a közlönyből

Vannak olyan kérdések, amelyek továbbra sem világosak, a közlönyben megjelent rendeletből nem derül ki például, hogy:

- Milyen díjszabásra vagy változásra számíthatnak a prepaid kártyát fizető fogyasztók?

- A korábban megállapított – adott esetben magas – átalányfogyasztás alapján fizetők szempontjainak figyelembevétele miatt, de mostantól spórolni kívánó fogyasztók esetében alapértelmezett lesz-e, hogy a szolgáltatók felülvizsgálják az átalánydíjat?

- A korábbi ígéreteknek megfelelően terveznek-e szociális szempontokat érvényesíti azok esetében, akik villannyal fűtenek, de nem H, hanem normál tarifával?

- A villamosenergia-fogyasztásra miért nincs olyan nagycsaládos kedvezmény, amilyen a gázra jár? Kapnak-e kedvezményt azok a nagycsaládosok, ahol ugyan nem minden gyerek jogosult családi pótlékra, de például tanulói jogviszonya van?

Kérdéseinket el is küldtük a Kormányzati Tájékoztatási Központnak, amint válaszolnak, azt közöljük.