Az utóbbi fél évszázad legaszályosabb éve lehet az idei, Kecskemét és Nyíregyháza térségében már most rosszabb a helyzet, mint az 1971 óta a legaszályosabbnak számító 2003-as évben– olvasható a Másfélfok klímaváltozás hatásaival foglalkozó portálon, ahol az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai számoltak be a hazai aszályokkal kapcsolatos kutatásukról.

Eszerint 1990 óta mind gyakoribbak a súlyosan aszályos időszakok, vele párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő, és ez összefügg a globális felmelegedés okozó káros anyagok kibocsátásának növekedésével. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha a káros gázok kibocsátása a mostani szinten folytatódik, akkor 2060-ra húsz évből a jelenlegi három helyett négy olyan év lehet, amikor súlyosan aszályos félévvel kerülünk szembe a vegetációs időszakban.

Újabb operatív törzs alakul, ezúttal az aszályhelyzet miatt

Az Agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott területek nagysága elérheti az 1 millió hektárt.

Ha viszont megvalósul az optimista kibocsátási forgatókönyv, akkor a jelenleginél alacsonyabb gyakorisággal szembesülhetünk ilyen súlyos aszályos időszakokkal: húsz éves időintervallumban három helyett csak két évben.

A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a természetes növényzet és a mezőgazdaság megóvásáért, az élelmiszer-biztonság érdekében kulcsfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, de mellette más lépésekre is szükség van, hogy jobban alkalmazkodhassunk a várható változásokhoz. Mint írták:

Elkerülhetetlen a csapadékosabb évek többletcsapadékának tárolása, amivel pótolhatjuk az aszályos évek csapadékhiányát és elkerülhetjük az extrém aszály okozta katasztrófákat.