Éves szinten 4,5 százalékkal nőtt júniusban a kiskereskedelem volumene – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal, a nyers adat 4,1 százalékos bővülést mutat. A havi adat azonban már nem ennyire kedvező: májushoz képest 0,5 százalékkal esett vissza a volumen. Miután a májusi adatot is lefelé módosította a statisztikai hivatal, ez azt jelenti, hogy harmadik hónapja csökken a kiskereskedelem, ami érdemi visszaesést, csökkenő fogyasztási trendet jelent – jegyezte meg az adatokat elemezve Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Nagy János, az Erste makroelemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 4,5 százalékos növekedés jelentősen elmarad az elemzői várakozásoktól, amely 8 százalékos bővülésről szólt.

A drágulás azonban egyes területeken az éves adatokban is érezteti hatását: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az eladott áru mennyisége éves alapon 0,3 százalékkal esett vissza. Ez azért fontos, mivel az összes forgalom majdnem felét ez a terület adja. Az élelmiszerkereskedelem volumenében visszaesést az elmúlt években csak a Covid lezárások idején (például a 2020 márciusi pánikvásárlások után) láthattunk.

A nem élelmiszer-kereskedelem éves szinten még tartja magát – a KSH 2,5 százalékos növekedést mért – havi szinten azonban már harmadik hónapja több százalékpontos a visszaesés, júniusban, májushoz hasonlóan 3,6 százalékkal csökkent a volumen. „Egyre egyértelműbb tehát, hogy az év elején látott masszív fogyasztásbővülést – melyet az állami transzferek hajtottak – felváltotta egy komolyabb visszaigazodás” – írja Virovácz, hozzátéve: a lakosság nagyobb költéseinek visszafogására utal az is, hogy a bútor- és műszakicikk üzletekben, valamint az iparcikkeket árusító boltokban éves alapon 3–4 százalék körüli visszaesés volt tapasztalható júniusban.

Szembetűnő ugyanakkor, hogy amíg egy év alatt 23,6 százalékkal nőtt az üzemanyagok kereskedelme, havi alapon már az üzemanyag-forgalom is csökkent, 3,3 százalékkal, ez leginkább az árstop újabb korlátozásainak – a külföldi rendszámú járművek kitiltásának a hatósági árú kereskedelemből – tudható be.

Ez folytatódhat a következő időszakban is, az év eleji transzferek (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) kifutásával, a jelentős infláció miatt, illetve az év második felétől az extraprofitadók áthárítása, a hatósági üzemanyag- és rezsiárak részleges kivezetése, a jövedéki adó emelése és az adóváltozások miatt – prognosztizált Nagy János, aki szerint pár hónapon belül már az éves értékek is negatív tartományba kerülhetnek.

Virovácz Péter pedig megjegyezte elemzésében: „A mai kiskereskedelmi statisztikák alapján elmondható, hogy már látszódik a gazdasági teljesítmény erőteljes fékeződése a második negyedév végén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása ezt tovább erősítheti.” A kiskereskedelem volumenének várható stagnálása pedig előrevetíti az elemző szerint azt is, hogy a második negyedévben az előző három hónaphoz képest mérve jelentősen fékeződhetett a gazdasági növekedés.