A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György megsemmisítő kritikáját adta az Orbán-kormánynak – írta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának üléséről Tordai Bence országgyűlési képviselő, a Párbeszéd társelnöke. A jobbikos Z. Kárpát Dániel még ennél is tovább ment, amikor az Orbán-kormány őszödi beszédének nevezte a jegybankelnök felszólalását. Matolcsy az rtl.hu szerint is szokatlan őszinteséggel bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. „Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van” – mondta az MNB elnöke.

Frissítés: Az RTL később közzétette az ülésen készült teljes felvételt, amely szerint Matolcsy aztán úgy fogalmazott:

Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatók az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert a 15-18 százalék közötti infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy Magyarország, ha folytatja ezt a gazdaságpolitikát – tehát nem hajt végre egy kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot –, akkor elveszíti az évtizedet. Stagnálás, stagfláció következik. Ez most még megelőzhető, egy év múlva már nem.”

A felvétel szerint amikor Tordai felvetette, hogy a a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának „ilyen átfogó, pusztító kritikáját” még nem hallotta, Matolcsytól pedig biztosan nem, a jegybankelnök úgy reagált: „Aki szelet vet, vihart arat. Ezzel számoltam. A helyzet az azonban, hogy kellett vállalni ezt a kockázatot, mert a Magyar Nemzeti Banknak mandátumai szerint kötelessége elsősorban a kormány figyelmét felhívni (...) arra, ha veszélyt és kockázatot lát.”

Az ellenzéki képviselők, Tordai és Z. Kárpát szerint a jegybankelnök arról beszélt, hogy

pénzügyi szempontból Magyarország a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa,

és azt jósolta, hogy jövőre az infláció 15–18 százalék lesz, ráadásul ez nem szankciós, vagy háborús infláció, hiszen még 2021 nyarán indult növekedésnek az energiaárak miatt.

Az RTL felvétele szerint úgy fogalmazott: „a magyar infláció nyolcvan százalékát tehát már 2021 második felében az energiaár-robbanás okozta. Az infláció és az árfolyam között nagyon szoros és nagyon világos összefüggés áll fenn: egy százalékos árfolyamváltozás 0,3 százalékos inflációs változást okoz. Ha az árfolyam gyengül, akkor az inflációs hatás értelemszerűen az infláció növekedésében ragadható meg. Tehát egy tíz százalékos forint-leértékelődés az 3 százalékos inflációs többletet okoz.”

Azokat a felvetéseket, amelyek szerint fizetésképtelenség fenyegeti a magyar gazdaságot, Matolcsy a felvétel szerint visszautasította. „Semmilyen veszély semmilyen fizetésképtelenségre nem áll fönn. Nagyon sajnálom, hogy barátunk, Kaczynski korábbi elnök úr a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt. Udvariatlan, tapintatlan és helytelen megállapítás. A magyar gazdaság egyáltalában nem omlik össze. Bajban vagyunk sok szempontból, sok szempontból saját döntéseink hiánya miatt vagyunk bajban, de egész Európa bajban van.”

A Telex szerint – amelynek az RTL kiadta a felszólalás teljes felvételét – Matolcsy arról is beszélt a kormánypolitika hibáinak felsorolásakor, hogy a megújuló energiaforrásokra szervezetten, tudatosan, fokozatosan át kellett volna állni 2010-től. Megfogalmazta azt is, hogy az energiaátmenet felgyorsítása az egyik legfontosabb eleme a válságból való kilábalásnak.

Az MNB elnöke szerint az inflációt elsősorban az energiaár-robbanás, a magyar élelmiszeripar, illetve általánosságban a gazdaság alacsony termelékenysége okozza. „Világosan látni kell, hogy (az EU-ban) hátulról a negyedik termelékenységi szinttel nem lesz felzárkózás. Nem hogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a tizenöt között sem” – jelentette ki.

A beszámolók szerint ezt követően Matolcsy az ársapkákat és a kormány válságkezelési stratégiáját bírálta,

állítása szerint az előbbieket azonnal ki kell vezetni, hiszen 3–4 százalékos inflációs többletet okoznak.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert ezt a kormánypárt gazdasági korifeusai közül még senki nem mondta ki, sőt jellemzően épp arról beszélnek, a többi termék árára nem hat az ársapka.

A jegybankelnök azt is megjegyezte, hogy „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány” – idézte Tordai Bence Matolcsy Györgyöt.

„A kormány válságkezelése az utóbbi hat hónapban nem találta meg a kulcsokat, hibás volt. Változtatni kell. Kifutottunk úgy a pályára, hogy eddig mindent megnyertünk. Azt gondoltuk, hogy automatikusan megnyerjük ezt az energiaár-robbanásos, inflációs válságot is. Nem. A régi eszközökkel nem lehet megnyerni. A szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni. Tehát az árstopok meg a mindenfajta, jónak tűnő ötletek, azok a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek: összeomlott a rendszer” – magyarázta Matolcsy. Azután hozzáfűzte, hogy az MNB „kéri, követeli, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára, és ezért újból nyerjük meg az évtizedet, ahogy egyszer már megnyertük”.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Matolcsy György nem most világosodott meg és bújt ki belőle a kormány gazdaságpolitikájának elszánt kritikusa. Tavaly nyár óta többször bírálta a gazdaságpolitikát, előbb arról beszélt, hogy a kormány által választott irányvonal megugró inflációhoz és az ország elleni pénzügyi támadásokhoz vezet, később a kormányzat válságkezelésére sem adott jobbat egy közepesnél, majd egyenesen azt állította, hogy hiba volt a gazdaságpolitikát a Pénzügyminisztériumra bízni, ami már nemcsak a kormánynak, hanem kifejezetten Orbán Viktornak szánt kritika volt.

Tavaly ősszel a jegybankelnök az állami beruházások egy részét is el akarta engedni, sőt a választások után már kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy veszélyben van a gazdaság, ám ezek közül a kormány csak megkésve fogadott meg néhány elemet, a nagyját elengedte a füle mellett.