Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta, hogy Oroszország nagyjából 80 százalékkal csökkentette az Unióba irányuló gázellátást, ennek azonban ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta: az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését. „Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extra profitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartásokat támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk, és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el.”

Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilisenergia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben.

Von der Leyen kitért arra, hogy az amerikai törvényhozás által elfogadott úgynevezett inflációcsökkentési törvény – egy több száz milliárd dolláros beruházási terv a környezetbarát technológiák bővítésére – azonban torzíthatja a versenyt. „Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket” – tette hozzá.

Az elnök bejelentette, hogy válaszul a törvényre az Európai Bizottság januárban új keretrendszert terjeszt elő a környezetbarát technológiák állami támogatásra vonatkozóan. „Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, hogy az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be” – emelte ki.

Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU-amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöld átmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre. Mint mondta, egyik lehetséges megoldás egy európai-amerikai nyersanyagklub létrehozása lenne, hogy áthidalják Kína monopóliumát ezen a területen.

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában arról beszélt, hogy Európában súlyos energiaválság van, az energetikai szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Emlékeztetett, hogy az EU szerint jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolni kell a kontinensen, így már nem csak okoz súlyos gondot, hogy az egyekben vannak az árak, de az is kérdéses lesz e egyáltalán gáz jövőre. Majd felidézte a kormányzati kommunikáció egyik hangsúlyos elemét, elmondta, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét, az európai emberek azonban szegényebbek lettek, és a nemzetgazdaságok pedig lassan térdre kényszerülnek. Végül a „káros szankciók” eltörlésére szólított fel.