A franciáknál puhatolózik a kormány Paks II. ügyében arról, hogy nagyobb szerepet kapjanak a beruházásban, írta a Financial Times csütörtökön, a lap szerint

mindez akár odáig is elvezethet, hogy lecserélik az oroszokat az atomerőműben.

Budapest felülvizsgálja a 12 milliárd eurós, orosz állami hitelből megvalósítani tervezett paksi projektet – írták egy magyar kormányzati tisztviselőre hivatkozva.

Emlékeztetnek, hogy a francia állami Framatome jelenleg a Paks II.-t kivitelező Roszatom alvállalkozója, az ő feladata – a német Siemensszel együttműködésben – az erőmű irányítástechnikájának leszállítása. Csakhogy a német kormány vonakodik megadni a német cég számára a kiviteli engedélyeket, Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten már arról beszélt, hogy a német akadékoskodás miatt a Framatome szerepének növeléséről kezdenek tárgyalni a franciákkal.

Paks II.: Szijjártó nem az oroszokat, hanem a németeket kezdte el fúrni

A németek eddig nem adták oda az irányítástechnikát, mert a projektben benne vannak az oroszok, így a magyar diplomácia vezetője elkezdett a franciáknál házalni.

A lap idéz egy francia illetékest is, aki szerint mindkét fél nyitott a szorosabb együttműködésre a nukleáris energia területén, de jelezték, hogy azt nem tudni, ezt a paksi bővítésre, vagy másra értette-e. "Egyelőre nem tudjuk, hogy van-e mód a francia részvétel kibővítésének a paksi projektben" – idézték.

Azt is felidézik, hogy a paksi bővítésről Orbán személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyezett meg 2014-ben, nem sokkal a Krím oroszok általi megszállása előtt. A magyar kormányfő azóta kitart a 2030-as megvalósítás mellett, annak ellenére is, hogy különböző késlekedések jelentősen hátráltatták a projektet.

Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország

Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.

Csakhogy az ukrajnai háborúnak nem akar vége szakadni, ami miatt erősen megkérdőjeleződik a paksi ütemterv tarthatósága, és az oroszokkal való hosszú távú együttműködés életképessége, és mindez arra kényszeríti Magyarországot, hogy lehetséges alternatívákat keressen - írja a lap..

Zajlik egy párbeszéd [Paks felülvizsgálatáról], mert nagyon aggódunk – idézték Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, aki szerint szakértők jelezték, évekkel vetheti vissza a folyamatot, ha változtatni kell a terveken. “Szóval ha valami újba kezdünk, akkor éveket pazarolunk el, és 2030-ban nagy bajban leszünk.”

A lap szerint Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök múlt heti vacsoráján is szóba került Paks ügye.

Magyarország azonban “még nem áll készen arra, hogy elengedje a projektet és teljesen lecserélje az orosz reaktortervet valami másra" – írta a Financial Times, amely szerint a magyar cél, hogy megőrizzenek, amennyit csak tudnak a már jóváhagyott tervek közül, és ne kelljen újabb, évekig húzódó engedélyezési folyamatot indítani a helyi és uniós hatóságoknál, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél.

Saját forrásokra hivatkozva ugyanakkor jelezte a lap, hogy minél tovább húzódik a háború, és minél tovább életben maradnak a szankciók, annál valószínűbb, hogy mindenestül ki kell vezetni a projektből a Roszatomot. Az még nem világos, hogy csak az orosz cég lesz-e lecserélve egy másik fővállalkozóra, vagy egy teljesen új atomerőművet kell-e majd építeni.

Magyarország időnyomás alatt áll, mivel a zöld átmenetben a megújulók mellett a nukleáris energiának szánt kulcsszerepet, és még hosszú évtizedekig támaszkodna rá.

A kormány szerint az atomenergia a nyerő, csak Paks II árát hagyták ki az egyenletből

Az új energiastratégia hat villamoserőművi forgatókönyvet vesz számításba, ezek közül csak egy van, amelyikben nem szerepel Paks II. A felépítendő atomerőmű árát egyik szcenárió sem veszi figyelembe, azzal együtt messze a Paks-mentes verzió lenne a legolcsóbb, bár több áramot kellene importálni, és más megoldásra lenne szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

A lap szerint ha a váltás valóban megtörténik, az éles fordulatot jelentene Orbán Viktor miniszterelnök oroszpárti hozzáállásában, akit folyamatos nyomás alatt tart a többi uniós tagállam az ukrajnai háború miatti szankciók orosz nukleáris exportra történő kiterjesztése érdekében, és aminek ő mindeddig ellenállt. A Financial Times szerint a váltás megerősítené, hogy Orbán euroszkeptikus, Brüsszel-ellenes retorikája, illetve jobboldali nacionalista rezsimje miatt a többi tagállammal folytatott éles vitái ellenére a kulcsfontosságú stratégiai kérdésekben kész a gyakorlatias együttműködésre uniós és NATO-beli partnereivel.

Paks elvesztése súlyos csapást jelentene a Roszatomra. Erről Maxim Samorukov, a Carnegie Foundation Oroszország-szakértője beszélt a lapnak. A szakértő emlékeztetett, hogy az orosz cég már lemaradt egy-egy cseh, bolgár és finn nukleáris projektről is, és csak a magyarországi erőmű maradt a számára Nyugat-Európában, ahol pedig nagyon igyekezett megvetni a lábát.

A finnek felmondták az oroszokkal közös atomerőmű-projektet

A finn Fennovoima cég hétfőn felmondta a Hanhikivi-1 atomerőmű megépítéséről szóló megállapodást az orosz Roszatom leányvállalatával, a RAOS Projecttel. A finnek a tervezés és az engedélyeztetési folyamat késésére és a megnövekedett politikai és gazdasági kockázatokra hivatkozva hozták meg döntésüket. A Hanhikivi erőmű volt a paksi bővítés mintaprojektje.