Melyik magyar focicsapatok pazarolják a legtöbb pénzt? Kiszámoltuk!
„A Fradi kudarca arra világít rá, hogy nem lehet csak egy Fradi” – mondta Orbán Viktor, erre pedig sokan elkezdtek azon spekulálni, vajon más csapatokba is elkezdik-e ilyen ipari mennyiségben önteni a pénzt. Mi pedig megnéztük azt, melyik klub milyen hatékonyan használta fel azt, amit eddig kapott 2010 óta. Spoiler: a legpazarlóbb még csak nem is a Ferencváros, hiszen az legalább hozott eredményeket. De még csak nem is a Felcsút.
421 122 129 000 forint – ennyi pénzből gazdálkodott 2010 és 2022 között az a 28 focicsapat, amely 2010 óta megfordult az NB I-ben. Ennek a 42 százalékán, 178,2 milliárd forinton három klub, a Ferencváros, a változatos neveken szereplő Fehérvár és a Felcsút osztozott, a többi 58 százalék a másik 25 csapaté volt.
2008 volt az első olyan év, amikor egy magyar klub – a Debrecen – éves költségvetése elérte az egymilliárd forintot. Ma ezzel már a szegényházba tartozna: 2021-ben az NB I már csak milliárdos költségvetésű klubokból állt, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben is csak egy klub (előbbi kettőben az épp feljutó, majd azzal a lendülettel kieső Kaposvár, tavaly a Kecskemét) törte meg a sort. Az NB I-es csapatok összbevétele 2010-ben 8,4 milliárd forint volt, 2022-ben 61,8 milliárd.
Na de mit sikerült ebből elérni? Ahhoz, hogy ezt a kérdést számszerűsíteni tudjuk, megnéztük a klubok éves beszámolóiban, mennyi bevételük volt 2010 és 2022 között, majd annál a 14-nél, amely ez idő alatt eljutott a nemzetközi kupák selejtezőibe, azt, hogy hány UEFA-pontot szereztek. A kérdés így egy egyszerű osztás után az: kinek hány milliárd forintra volt szüksége egy UEFA-ponthoz?
| Mik is ezek a pontok? |
Az európai szövetség egy kicsit bonyolult számítási technikával dolgozik – ennek a részleiben itt el lehet mélyedni. Aki magyar bajnoki dobogósként vagy kupagyőztesként kijut a nemzetközi porondra, majd az első selejtezőkörben kiesik, az 1 pontot kap, minden további kör 0,5-0,5 pontot ér, a csoportköröket és az ottani győzelmeket is külön díjazzák; a legjobb magyar eredmény, a Ferencváros 2022/23-as EL-nyolcaddöntője 12 pontot jelentett. A 2018 előtti eredményeket – akkor vezetett be az UEFA új módszertant – átszámoltuk úgy, mint ha ma játszanának ezek a csapatok, ne torzítson az, hogy addig egy első-második selejtezőkörös kiesés 0,25-0,5 pontot ért, míg ma 1-1,5-et. |
Fontos rögtön elmondani: ez nem a közpénz, hanem az összes bevétel. Benne van minden jegyeladás, szponzori pénz, tévés közvetítési díj, UEFA-pénzdíj, és a klubok csak ritkán részletezik, hogy miként állt össze a bevétel. Tehát minden, ami most következik, a 13 év összes bevételét jelenti.
És most jöjjön a lista – haladjunk visszafelé, a legkevésbé pazarlóktól a legnagyobb pénzégetőkig!
14. Debrecen – 17,1 milliárd forint, 13,5 pont (1,26 milliárd Ft/pont)
Kicsit meglepő, de a leghatékonyabban a DVSC gazdálkodott: a 13 év alatt tavaly érte el először az éves kétmilliárd forint bevételt. A 2009-es BL-részvételnek a közelében sem járt ugyan, de 2010-ben egy Európa Liga-csoportkör összejött, majd 2013 és 2017 között minden évben ott volt a selejtezőkben, 2020-ban és aztán idén pedig újra, néha ment is néhány kört.
A Fidesz hatalomra kerülésekor azt hihettük, hogy a DVSC lesz a NER-foci egyeduralkodó kirakatcsapata, hiszen már 2005 és 2010 között is csak egy bajnokságot nem nyert meg. Aztán nem ez történt, „csak” kétszer lett utána bajnok, 2020/21-ben pedig a másodosztályt is megjárta. Viszont az, hogy pár szezont kivéve stabilan ott volt a dobogóra esélyesek között, és nem szállt el a költségvetése, már elég arra, hogy eredményesen gazdálkodónak számítson.
13. Kecskemét – 4,3 milliárd forint, 3 pont (1,43 milliárd Ft/pont)
Nagy nemzetközi eredmények nem lettek Kecskeméten: 2011-ben az EL második selejtezőkörében kiesett, idén pedig a Konferencia Ligában újra. De igenis siker, hogy eljutott odáig, méghozzá kimondottan kevés pénzből, 2022-ben az egyetlen olyan NB I-es klub volt, ahol egymilliárd alatt maradt az éves bevétel, és korábban sem úszott a pénzben.
Persze azért sem, mert éveket töltött el a harmad- és negyedosztályban, miután 2015-ben az akkor már óriási tartozásokat maga előtt görgető klubot kizárta az MLSZ, majd új cégbe átszervezve a nulláról kellett felépíteni mindent. Innen sikerült viszont talpraállni, 2021-23-ban pedig egymás után a harmad-, a másod-, majd az első osztályban is a második helyet megszerezte.
12. Ferencváros – 80,8 milliárd forint, 37,5 pont (2,15 milliárd Ft/pont)
Iszonyatos mennyiségű pénz, de cserébe értékelhető nemzetközi eredmények – ezért került a Ferencváros a bevételeikkel hatékonyabban gazdálkodók listájára. A zsinórban öt magyar bajnoki cím önmagában is impozáns, hát még ha azt is tudjuk, hogy mostanában gyakorlatilag az ősz közepére lefutott minden NB I-es szezon, eközben pedig összejött egy BL- és három EL-csoportkör, idén tavasszal egy EL-16-ba jutás is.
A sorozatot csak 2018 és 2023 csúfította el, előbbiben az EL, most a BL legelső selejtezőjén estek ki. Néha már azt is pedzegették, hogy akkor talán meg lehetne próbálni közpénz nélkül, csak a pénzdíjakból és a jegyárbevételből megélni, de BL-szereplés nélkül ez megugorhatatlan szint még nekik is (hogy miért, és hogy mennyire nehéz pontosan számszerűsíteni, mennyi közpénzből él az FTC, azt itt mutattuk be részletesen).
11. Kispest – 24,4 milliárd forint, 9 pont (2,71 milliárd Ft/pont)
Az utolsó nem NER-csapat, amely bajnok lett (2017-ben), az előtt is ott volt néha a nemzetközi porondon, 2017 és 2020 között zsinórban négyszer is. Mindezt úgy, hogy a pénz nem vetette fel, az értékelhető eredményeket kétmilliárd forint alatti éves költségvetésből hozta össze.
Aztán 2019-ben megérkezett a NER oda is, a büdzsé majdnem a duplájára nőtt, és jött a fordított Midász király-történet. Ugyan a következő éve egy kupagyőzelem miatt még szép lett, gyorsan kiderült, hogy a pénz önmagában nem elég, ha szakmai alapokat nem raknak be mellé, a bajnokságban 2020 óta a bentmaradásért küzdött, idén tavasszal pedig ki is esett.
10. Videoton/ Mol Vidi FC / Mol Fehérvár FC / Fehérvár FC – 68,9 milliárd forint, 25 pont (2,75 milliárd Ft/pont)
Rengeteg pénz, elfogadható eredmények – a Ferencváros mellett sokáig a négy nevet is elfogyasztó fehérvári klub mutatta be, milyennek képzel el a NER egy kirakatcsapatot. Az egymilliárdos bevételi határt 2010-ben lépte át, a kétmilliárdot 2012-ben, a 10 milliárdot pedig két évvel az FTC előtt, 2018-ban, közben pedig 2009 és 2021 között csak egyszer nem volt magyar bajnoki dobogón. 2012-ben és 2018-ban EL-csoportkörig jutott, nem is pofozógépnek ment oda, még a Chelsea-t is sikerült megizzasztania. Ekkoriban nyilatkozta azt Hernádi Zsolt, hogy a Vidi kinőtte az NB I-et – ehhez képest idén tavasszal pár percen múlt, hogy bentmaradt egyáltalán.
9. Győr – 17,6 milliárd forint, 5,5 pont (3,21 milliárd Ft/pont)
A lista egy egészen különleges résztvevőjét köszönthetjük itt, a helyezés ellenére kicsit igazságtalan is tizenhárom évi átlagban közepesen jó gazdálkodónak mondani. Egészen 2013-ig ugyanis az NB I harmadik-negyedik leggazdagabb klubja volt az ETO, egy bajnoki cím és egy EL-playoff is a dicsőséglistájára került – aztán kiderült, hogy az egész mögött jókora csalás állt.
A 2015-ös brókerbotrány egyik központi cége a Quaestor volt, az ETO tulajdonosa. Az összeomlás után a fociklub is szétzuhant, NB I-es folytatásról szó sem lehetett, majd új cégbe szervezve az egészet két év harmadosztály után 2017 óta az NB II középmezőnyében szerepel a Győr, emiatt pedig a céges beszámolókban most már „csak” 1,4-2,8 milliárd forintos bevétellel találkozunk évente. Ez másodosztályú szinten nem kevés, most pedig vannak olyan pletykák, hogy komolyan foglalkoznak Győrben a feljutás gondolatával.
8. Kisvárda – 8 milliárd forint, 2 pont (4,04 milliárd Ft/pont)
A Várda SE még tizedik helyen végzett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei első osztályban 2010 tavaszán. Aztán Seszták Miklósnak hála a NER keleti Felcsútja lett a városka, a focicsapat pedig túlélte Seszták bukását is, sőt, az igazi sikerek csak akkor jöttek. 2011-ben NB III, 2013-ban NB II, 2015-ben az első 100 millió forint fölötti költségvetésű év, 2018-tól első osztály, 2022-ben pedig bajnoki második hely és továbbjutás a Konferencia Liga első selejtezőmeccsén. Ehhez azért most már 2,7 milliárdos éves költségvetés kellett.
7. Zalaegerszeg – 12 milliárd forint, 2,5 pont (4,83 milliárd Ft/pont)
Nem mondhatni, hogy az előző évtized a ZTE-ről szólt volna: 2012-től 2019-ig a másodosztály középmezőnyében volt. A listán azért került mégis a középmezőnybe, mert 2010-ben, majd idén is eljutott az első selejtezőig (az EL-ben, illetve a Konferencia Ligában), bár aztán ott rögtön ki is esett. Jól látszik, hogy az évi 300-600 millió forint, ami az évtized elején az NB I közepére-aljára jó volt, 2013 után az NB II futottak még kategóriájának költségvetésévé vált. Most pedig már 1,5-2,2 milliárd forintból hoznak ki első osztályú szinten nem kiemelkedő, de vállalható eredményeket.
6. Újpest – 17,8 milliárd forint, 3,5 pont (5,11 milliárd Ft/pont)
Az NB I utolsó nem NER-közeli csapata. Egész sokáig, 2017 és 2020 között minden évben 1,6-1,8 milliárd forinton sikerült tartani a költségvetést, azóta már 3 milliárd forint fölött jár. Szinte végig a bajnokság középmezőnyében volt, eközben pedig négyszer jutott kupadöntőbe, háromszor meg is nyerte. 2018-ban és 2021-ben is két selejtezőkört ment az EL-, illetve Konferencia Liga-selejtezőben.
2014-ben viszont majdnem összeomlott. Mint kiderült, egy offshore cégekből álló hálózat jött létre a klub körül, és színlelt szerződések segítségével kivitték a pénzt, így a bíróság elrendelte az Újpest FC Football Club Kft. felszámolását. Még jó, hogy gyorsan megalakult az Újpest 1885 Futball Kft., az MLSZ pedig megengedte, hogy a csapat új cégbe átszervezve folytassa a bajnokságot. Akkoriban sok vita folyt, hogy szabad volt-e ezt így, ennél ránézésre kevesebbért is zártak már ki csapatokat a bajnokságból. Az UEFA nem is volt ennyire elnéző, a 2014-es kupagyőzelem után nem engedték a lilákat elindulni a következő EL-selejtezőben.
5. MTK – 22,1 milliárd forint, 3,5 pont (6,32 milliárd Ft/pont)
A 2011-es kieséstől (amit azonnali visszajutás követett) eltekintve az MTK úgy kezdte a NER-időszakot, ami csak egy ilyen múltú klub történelméhez mérve vékony, bárhol mások simán elfogadták volna: közepes szintű költségvetésből bajnoki 3-4. helyek éveken át, három nemzetközi szereplés.
A nagy bajok 2017-től kezdődtek, pedig épp akkor kezdett komolyan nőni az éves büdzsé. 2021-ben és 2022-ben már 4 milliárd forintnál többől gazdálkodtak, amivel előbb az ötödik, majd a Kispestet és a Felcsútot is megelőzve a harmadik legnagyobb költségvetésű magyar klub lettek. Ehhez képest 2017 óta a szurkolók számára finoman szólva is megviselő az éves eredménylista: kiesés – feljutás – kiesés – feljutás – bentmaradás(!!!) – kiesés – feljutás.
4. Felcsút – 28,5 milliárd forint, 4 pont (7,1 milliárd Ft/pont)
Bizony, a NER-foci alfája és omegája még csak a legpazarlóbbak dobogójára sem fért fel! Ennek viszont egy nagyon egyszerű magyarázata van: a lista 2010 és 2022 közötti, márpedig a felcsúti önálló felnőtt klubként csak 2012 óta létezik, így az első két év költségvetése nyilván 0. A teljes történet ennél sokkal bonyolultabb: az akadémia 2007 óta létezik, 2009-2012-ben a Videoton B-csapataként játszottak a felnőttek között, utána alakult külön klub a felnőtt focira.
Aztán nem is szerénykedtek: 2015 és 2021 között minden évben a harmadik legnagyobb költségvetésből gazdálkodtak, eredmények viszont ehhez képest nem nagyon jöttek. 2020-tól aztán két harmadik és egy második hely már meglett, egyszer sikerült egy körön tovább is jutni a nemzetközi selejtezőben, de világos, hogy ennyi pénzből ennél sokkal több nemzetközi eredményt illene felmutatni.
| Futottak még - de hogy futottak! |
Mielőtt áttérünk a legnagyobb pénzpazarlókra, nézzük azokat a csapatokat, amelyek jártak az NB I-ben a NER idejében, de nemzetközi porondra nem kerültek ki!
A Nyíregyháza (5,9 milliárd), a Békéscsaba (5,5 milliárd) és a Siófok (4,3 milliárd) rövid időt töltött az NB I-ben, az ő számaik inkább azt mutatják, hogy évi 500-800 millió forint egy másodosztályú szenvedésre elég. Szolnokon (4,2 milliárd) és Dunaújvárosban (1,6 milliárd) pedig kis első osztályú kitérővel az NB II alja és az NB III közepe közötti ingázást értek el.
A Gyirmót (7,4 milliárd) egészen más tészta: ezt kimondottan pozitív példaként lehet emlegetni arra, hogyan tudnak egy kis klubnál ésszel, reálisan tervezni és viszonylag sikeresnek maradni. Amióta 2005-ben NB II-esek lett, nem ész nélküli költekezéssel haladt, nagyjából jól lőtték be, mire elég a keret, azóta 16 másodosztályú szezonból 12-ben is dobogós volt, kétszer feljutott az NB I-be, majd a kiesés után is visszatért az NB II élmezőnyébe.
És ezzel el is jutottunk a lista botrányokkal teli részéhez. A Pécset (3,2 milliárd) 2015-ben küldték le az NB I-ből a megye 1-be, miután Matyi Dezső kiszállt és az MLSZ-nél sem teljesen látták át, az egykori tulaj mi alapján állította azt, hogy anyagilag működőképes a klub. Az Egernek (2,2 milliárd) 2013-ban elfogyott a pénze – egy szezont töltött az NB I-ben, ahol a világítás hiánya miatt Debrecenben, Budapesten és Vácon kellett játszania a hazai meccseit, amiket aztán olyan időpontra tettek a tévé kérésére, amikor nem is kellett volna felkapcsolni a lámpát –, a másodosztályra sem maradt elég, aztán az NB III-ból is kizárták. A Balmazújváros (2,6 milliárd) 2016-ban jutott az NB I-be, majd pénzügyileg összeomlott, a helyiek leváltották a Fideszt, az ellenzéki vezetésű új önkormányzat pedig elszörnyedt, amikor belenézett a könyvelésbe, és úgy döntött, elég lesz a megye 1 is. |
3. Paks – 14,6 milliárd forint, 2 pont (7,35 milliárd Ft/pont)
Sokan igazságtalannak érezhetik, hogy a legnagyobb pénzpazarlók közé került a Paks. Nem túl nagy költségvetésből – 2021 óta járnak évi kétmilliárd fölött – bebetonozták magukat az NB I közepére, élvezhető focit mutatnak be (három éve ők adják a gólkirályt, 2020 óta csak egyszer nem ők lőtték a legtöbb gólt), ráadásul mindezt magyar játékosokkal. De mivel mi a nemzetközi eredményeket nézzük, ez a fix középmezőny nem elég. Márpedig az is tény, hogy 2011 óta nem értek el olyan sikert, amely nemzetközi selejtezőre elég lett volna.
2. Vasas – 10,9 milliárd forint, 1 pont
A Vasas 2015-ig még az NB I alja és az NB II teteje között ingázott szerény, évi 80-260 millió forintból (ennyi pénzből az is szép volt), utána viszont velük lehetne illusztrálni, mit is jelent „az isten pénze sem elég” szólás. 2017-ben egy bronzérem és így egy EL-selejtező összejött még, de utána kiesett, majd egymást követő három NB II-es szezon elején is nagybevásárlást tartott, sima feljutás volt az ígéret, végül harmadik vagy negyedik helyen zárt. Negyedik próbálkozásra 2022-ben összejött a feljutás, hogy aztán tökutolsóként azonnal újra ki is essen.
1. Diósgyőr – 24,1 milliárd forint, 2 pont (12 milliárd Ft/pont)
A Money for Nothing díj abszolút győztese: 2015-ben ötödik magyar csapatként érte el az egymilliárd forintos éves határt, 2020 óta már 3-4 milliárd forintból él meg évente. Ennyi pénzből évekig volt az NB I alsóházában, a nemzetközi selejtezőben pedig csak azért indulhatott, mert 2014-ben az Újpestet kizárta az UEFA, így a kupadöntő veszteseként mehetett helyettük. 2017 és 2019 között három egymást követő szezonban is az utolsó fordulóban izzadta ki a bennmaradást, majd 2021-ben ez sem jött össze, így az ország 4-5. legnagyobb költségvetésével az NB II-ben nézett körbe két évre. Erre szokták azt válaszolni, hogy Miskolcon legalább nézők vannak – képzeljük el, mi történne, ha még foci is lenne.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
