Az egy hónappal ezelőtti 6,4-ről 6,1 százalékosra lassult az Európai Unió inflációja – számolt az Eurostat. A friss adatok szerint júliusban az EU 27 tagállamából 23-ban már egy számjegyű az áremelkedés üteme, és regionális szinten elég könnyű belőni, hol van a baj: a négy ország, ahol még 10 százalék fölötti az az infláció, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország.

Persze a visegrádi államokon belül is két külön kategóriára érdemes bontani az országokat: van Magyarország, és van mindenki más. Nálunk 17,5 százalékos az infláció, a másik három visegrádi országban pedig pár ezrelékponttal van csak a 10 százalékos lélektani határ fölött.

Az is jól látszik a korábbi másfél év számaiból, hogy a régiónk másik három országa hosszú ideje nagyjából együtt mozog, Magyarország teljesen külön utat jár be. Nálunk a rezsi és az üzemanyagárak nyomott áron tartása sokáig visszafogta az inflációt, amióta viszont elengedték ezeket, sokkal durvább a helyzet, mint bárhol máshol.

A magyar infláció már 2021-ben is volt néhány hónapig az EU legmagasabbja – csak akkor az 5 százalék környéki szinteken ez még annyira nem tűnt fel. Aztán 2022 novembere óta már sorozatban a kilencedik hónapban a mienk a legdurvább áremelkedési ütem a 27 ország közül.

A KSH egyébként egy kicsit más módszertannal dolgozik, mint az Eurostat, így jöhetett ki most egyetlen ezrelékponttal alacsonyabb magyar szám, mint a KSH szerint. A különbség lényege az, hogy az Eurostat azt számolja, amit az adott hónapban megvásárlunk, a KSH pedig azt, amit abban a hónapban kifizetünk. Ez normál esetben ilyen egy ezrelékpontos különbségeket okozhat, majd augusztusban lesz érdekes, mert az Eurostatnál akkor már ki fog kerülni a bázisból a rezsicsökkentés tavalyi elengedése, a KSH-nál pedig ez csak szeptemberben történik majd meg.

A problémák azért persze még nem múltak el, a 27 országból 7-ben gyorsult az infláció júniusról júliusra. Persze mi vágyakozva tekinthetünk az olyasmi számokra, hogy mondjuk Spanyolországban az 1,6-ról 2,1 százalékosra növő infláció a baj, vagy hogy Luxemburgban megduplázódott, 1-ről 2 százalékosra nőtt. De ez azért mutatja, hogy a drágulással továbbra is kell foglalkozniuk a nyugati gazdaságpolitikusoknak is.

Arról sem érdemes elfeledkezni, hogy ugyan a magyar kormány most azt hirdeti, hogy a legeslegfontosabb cél 10 százalék alá levinni az inflációt, és valószínűleg már most elkészültek előre azok a győzelmi dicshimnuszok, amiket majd az év vége felé, amikor ez tényleg sikerülni fog, elzenghetnek, de eközben még egy 7-9 százalékos infláció is elég magas. Ez problémát okoz az EU sok helyén még most is, van viszont öt állam – Görögország, Dánia, Ciprus, Spanyolország és Luxemburg –, ahol már most bent van az infláció abban a 2-4 százalék közötti sávban, amely az MNB célja is lenne. A belga 1,7 százalékos infláció pedig azért nem lenne jó Magyarországon, mert az itteni jegybanki célok szerint már túl alacsonynak is számítana.