Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Tranzit fesztiválon az előrejelzések alapján konkrét inflációs számokat mondott a következő hónapokra nézve. Hónapról hónapra vezette le, hogyan alakul majd a pénzromlás üteme.

Eszerint a fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lesz. A Portfolió cikkében megjegyzi, hogy ebből könnyedén kiszámolható, hogy a mostani várakozás szerint az éves átlagos infláció 2023-ban 17,5-17,7 százalék között lehet majd.

Ezzel egyébként Nagy Márton kicsit előrébb szaladt, mint a csötörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki akkor még csak annyit mert jósolni, hogy "jó esély van arra, hogy novemberre, akár októberre meglegyen" az egyszámjegyű infláció. Ráadásul mindezzel nem vagyunk sokkal beljebb:

Majdnem háromszor akkora a magyar infláció, mint az EU-é

Már csak a visegrádi országokban két számjegyű az infláció - derül ki az Eurostat friss adataiból. Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol az EU-ban.

A gazdaságfejlesztési miniszter egyébként a Tranziton azt is elmondta, hogy a fogyasztás egy év alatt 10 százalékkal esett vissza, kedvező azonban, hogy augusztusban már 16 százalék feletti reálbér-emelkedéssel kalkulálnak.

Fontos intézkedésnek nevezte, hogy a kormány a lakosságot állampapír-vásárlásra ösztönzi, amely magas kamatot biztosít a kisbefektetőknek, és további előnye, hogy a kamat Magyarországon marad. Tájékoztatása szerint a lakosság egy hónap alatt 300 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt, és további 300 milliárd forintnyit kötvényalapokon keresztül.

Miközben beleragadtunk a recesszióba, azt hallgatjuk, hogy megment minket a kormány

A kormányzati gazdaságpolitika csúcsra járt a nyáron. A számtalan lépés közt akad alapvetően pozitív trendre felülő látszatintézkedés, akad csekély hatású változtatás és sok-sok megszorítás. Az biztos, hogy jobb lesz - most annyira rossz a helyzet, hogy ennél már csak jobb lehet. Elemzés.