Amilyen jó ötletnek tűnt az ársapka, a végére már annyira jó volt megszabadulni tőle. Vagy épphogy vissza fogjuk még sírni a hatósági árak rendszerét? Augusztusi bevásárlásunk legnagyobb kérdése az volt, melyik állítás az igaz, miután augusztus elsejétől megszűnt a hatósági árak rendszere az élelmiszerboltokban.

Az, hogy megszűnt azért csak félig igaz: a kormány annyi korlátozást megtartott, hogy a boltok egyelőre legfeljebb a beszerzési áron adhatják tovább eddig árstopos termékeiket. Ez azonban csupán annyit jelent a gyakorlatban: maguktól nem srófolhatják fel az árakat, csak a piaci trendeket követhetik.

Az árstop másfél évének inflációs folyamatait tekintve ez jelenthet akár komoly drágulást is, de azt is, hogy a tavalyi energiasokk és aszály után visszaesnek az árak. Arra, hogy mindez kiderüljön a fogyasztók számára, augusztusig kellett várni, az árstop ugyanis nemcsak a drágulást akadályozta meg, de sok esetben, a boltláncok közötti versenye ellenére, elfedte az áreséseket is. Nem véletlenül: mint az árstop kivezetése után láthattuk, több élelmiszer beszerzési ára is jóval a fogyasztói ár fölött volt, ami – a megnövekedett kereslettel párosulva – komoly veszteséget produkált a kiskereskedőknek. Hol máshol tudták volna ezt a legegyszerűbben behozni, mint a valósnál magasabb szinten belőtt hatósági áraknál?

A kormány mindenesetre jól kalkulált az árstop kivezetésének időpontjával: ugyan a kommunikáció azt igyekszik sulykolni, hogy a július óta üzemelő online árfigyelő vagy a június óta meglévő kötelező akciózás indította be az áresést, ez finoman szólva túlzásnak tűnik, az esetleges áresések sokkal inkább tudhatók be annak, hogy a fogyasztás visszaesése óta a boltláncok igyekeznek minden áron megtartani vásárlóikat. Az viszont tagadhatatlan, hogy olyan időpontban vezették ki a hatósági árazást, amikor az már nem okozott akkora sokkot, mint tette volna hónapokkal ezelőtt. Több termék(csoport) ára ugyanis már láthatóan visszaesett: saját kosarunkban elég csak a vajat említeni, vagy éppen a zöldségeket és gyümölcsöket. Az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke is arról beszélt: a gazdaságban már tapasztalható árcsökkenésben a legnagyobb szeletett a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek teszik ki. Az infláció lassulása - vagy éppenséggel a dezinfláció - pedig lassan a fogyasztás növekedését is elősegítheti majd – tette hozzá. Ennek a folyamatnak jó eséllyel még az elején vagyunk, de már határozottan látható.

De hogyan is jelent ez meg a bevásárlókosarunkban? A 18 alapélelmiszer közül 9 termék ára csökkent, ebből három volt eddig ársapkás. A csökkenés igencsak jelentős: a tojás, az étolaj és a burgonya ára is két számjegyű visszaesést produkált. Ez is eltörpült azonban 7 termék, közte 6 eddig hatósági áras élelmiszer drágulása mellett. A legnagyobb mértékben a cukor ára emelkedett, ám – hacsak nem vagyunk nagyfogyasztói a kristálycukornak – ennél fontosabb az eddig árstopos húsok ára drágulása. Ezen annyira nem lehet meglepődni, hiszen a többi hústermék ára hónapokkal ezelőtt kilőtt a hatósági áras startvonalról. A három termék (csirkemell, csirke far-hát és sertéscomb) ára együttesen 20 százalékkal nőtt hónapról hónapra, ezzel együtt a húsok súlya is jelentősen megnőtt a kosárban. Amíg júliusban a három termék aránya 42,6 százalékos volt, ma már a kosárérték majdnem fele (49 százalék) húsra ment el. Ezzel pedig – annak ellenére, hogy például az öt zöldség-gyümölcs közül négynek az ára visszaesett – a kosár értéke is szemmel láthatóan, 4,6 százalékkal nőtt. Ehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy a mostani 7887 forintos szint tavaly szeptember óta a második legalacsonyabb, csak júliusban kellett ennél kevesebbet fizetni a négyfogásos, négyfős menü áráért.

Ezzel együtt pedig a boltok sorrendje is alaposan megborult a már megszokottakhoz képest. Most ugyanis az tud beelőzni, ahol a hústermékek árát nyomják le – akár az árstopos szint alá. Így fordulhat elő, hogy az eddigi árbajnok diszkontok helyére felkúszott a listán a Tesco, a második lett az Auchan, ez a két üzletlánc volt az, ahol 8000 forint alatt össze tudtuk hozni a menüt.

És hogy ez mennyire köszönhető a kormány akcióinak? Áraink összesítésénél nem az akciós árat nézzük, azt azonban megfigyeltük, melyik lánc éppen melyik volt árstopos terméket emelte be a kötelező akció körébe. (A rendelet szerint legalább egy termékkörben kell minden terméket legalább 15 százalékkal olcsóbban árulni a beszerzési árhoz képest.) Volt, ahol a tejet árulták olcsóbban, volt, ahol a lisztet – ezeknek az ára azonban eleve csak minimálisan nőtt, és eleve az olcsóbbak közé tartoznak. Húsakcióval ezzel szemben csak egy helyen találkoztunk – azzal annál többször, hogy árváltozásnak tulajdonították, ha valamit olcsóbban adnak. Csak remélni lehet, hogy az akciózás helyett ez lesz igazán gyakori a következő időszakban.