„Egy miniházban lakni egyáltalán nem olyan, mintha visszatérnénk az őskorba”
Az energiaválság és a gazdasági terhek miatt egyre nagyobb a kereslet a kis méretű ingatlanok iránt, de sokakban felmerülhet, hogy vajon egy miniházban lakni mennyi lemondással jár? Egyedülálló anyaként már majdnem tíz éve lakik egy 29 négyzetméteres törökbálinti miniházban Orosházi Erzsébet, aki szerint a kis alapterület semmiben nem jelent hátrányt, sőt, mostanra máshol el sem tudná képzelni az életét.
Egy gyönyörű kertben fogad minket Törökbálinton Orosházi Erzsébet, a Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítója. Első ránézésre egyáltalán nem tűnik szűkösnek a tér: kis konyhakert, kutyák, macskák, csirkék és emuk mögött húzódik a 29 négyzetméter alapterületű miniház, amiben a háromgyerekes édesanya él egy kiskorú lányával.
„Nem is értem, hogy emberek hogy mernek több tízmilliós hitelt felvenni, hiszen tényleg bármi megtörténhet – én ezt meg is tapasztaltam. Ennél jóval nagyobb házban laktunk tíz évvel ezelőtt, azonban a házon volt egy svájci frankos hitel, aminek a törlesztőrészlete nagyon megugrott. Bár tudtam fizetni, olyan áron, hogy nem maradt életünk: nem tudtunk nyaralni menni, nem jártunk színházba, nem tudtam magamra költeni” – meséli Erzsébet. Ekkor megelégelte azt, hogy a hitelt 23 évig kellett volna még törlesztenie, és úgy döntött, eladja a házat, visszafizeti a hitelt, és csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér:
9 millió forintja maradt a családnak arra, hogy új otthont teremtsenek.
Mint meséli, ragaszkodtak ahhoz, hogy családi házban éljenek, így adódott a kis méretű ház ötlete. Egy kb. 1000 négyzetméteres telket találtak 3 millió forintért Budapest környékén, amelyre egy 29 m2-es miniházat húztak fel. „Nagyon korlátozott összegből olyan életminőséget szerettünk volna megteremteni, ami korábban is megvolt egy nagyobb alapterületen.” Lakberendező végzettsége segítette abban, hogy a házat úgy tervezze meg, mint egy lakást, vagyis minden funkció helyt kapjon, csak kisebb területen.
A földszint meg is épült 3 hónap alatt. „Nagyon jó érzés volt eleinte úgy élni, hogy nincs hitel, ami nyomasztana, miközben közel maradtunk a városhoz, és azonnal találtam munkahelyet is – mondja –, pedig korábban az agglomeráción belüli házból nehezebben tudtam csak elhelyezkedni.”
A háromgyerekes édesanya úgy látja, hogy az életminőségüket egyáltalán nem befolyásolta negatív irányba az, hogy kisebb területen laknak, sőt, előnyükre vált, hogy a hely szűkében kevesebbet is tudnak költeni tárgyakra, így több pénz marad a minőségi életre. „Most már el tudunk utazni országhatáron túlra is, meg tudunk venni egy-egy jó könyvet, van megtakarításom is.”
| Mit nevezünk miniháznak? |
A miniház egy legfeljebb 40 m2 hasznos alapterületű épület, amelyet a szabályozás értelmében leginkább a zártkertekben lehet építeni, vagy átalakítani, ezek beépíthetősége 3 százalékos, tehát nem is lehetne nagyobb házat felhúzni egy ilyen zártkertbe. A miniházak hosszú távú lakhatásra alkalmas épületek, szemben a „tiny house”-nak nevezett épületek azon típusaival, amelyek mobil kerekeken gurulnak. "Bár ezek jól néznek ki, a valóságban szűkös térérzetet nyújtanak, ehhez képest egy miniházban nem érezni azt, hogy szűkös lenne a tér. Egy tiny house teljes magassága - országonként változó – 4,5 méter körül van, kerékkel együtt. Ez azt jelenti, hogy a galéria alatt 2-2,2 méteres belmagasság, a kis tér hosszútávon depressziós érzetet nyújthat." |
A tervezésnél fontos szempont volt az, hogy nincs olyan terület, amely kizárólag közlekedésre szolgálna (pl. előszoba). Például a fürdő is a konyhából nyílik, azonban fontos volt, hogy ne csak zuhanyzó legyen, így egy 1,50-es kád pont befért. Emellett még ragaszkodott egy fatüzelésű tömegkályhához is, hiszen imád télen begyújtani, így az se zavarta, hogy a kályha elvesz a 29 m2-ből a kéménnyel együtt több mint egy négyzetmétert.
A belmagasság sem lehetett alacsony, emellett Erzsébet mindenhova nagy üvegfelületeket tervezett. „A majdnem földig érő ablakok nem kinyithatók, de optikailag is növelik a teret, fényt is engednek be” – mondja.
Erzsébet általánosságban azt emeli ki, hogy aki miniházban szeretne élni, le kell ülnie és leírnia azt, hogy melyik funkció a legfontosabb a számára, ugyanis 2-3 súlyozott funkció már nem fér el egy ilyen kis alapterületen, vagyis egy teljesértékű konyha, vendégfogadásra is alkalmas nappali, esetleg valamilyen hobbi kielégítésére szolgáló tér között már választani kell. Emellett annál jobb, minél világosabb és egységesebb egy miniház, például fontos, hogy ne legyen minden helyiség más színű.
A miniházba költözés nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell adni az igényekből
Amikor már pár éve miniházban éltek, azt tapasztalta Erzsébet, hogy furcsán néznek rájuk. „Sokan beskatulyázzák a miniházakat, hogy ezeket csak az ökotudatos megszállottak választják, és nagy lemondásokkal jár egy miniházban élni, pedig ez nem így van: itt minden megvan, ami egy 21. századi otthonban szükséges: villanybojler, villanytűzhely, kád, vizes öblítésű wc, és modern az enteriőr. Ráadásul a miniházak nem a környezettől vesznek el újabb helyeket, hanem be lehet lakni a korábban nem használt területeket” – teszi hozzá.
Szerinte pont, hogy "a nagy családi házas életforma nem természetes ma már, amikor nyakunkon a klímaválság és rendszeresek a gazdasági válságok is, pláne nem fenntartható a jelenlegi formájában.
A miniházba költözés nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell adni az igényeket, vagy olyan lenne, mintha visszatérnénk az őskorba”
A miniházakkal kapcsolatos ismeretek terjesztésére 2021-ben megalapította társával, Herendi Molnár Zsuzsával a Miniházakért Magyarországon Civil Társaságot. „Amikor elkezdtük a társaságot, kiderült, hogy még azok körében is ellenállás van a miniházakkal szemben - mondván, hogy túl sok mindenről kell lemondani –, akik egyébként szeretnének ilyenbe költözni." Ráadásul sok érdeklődő az anyagi helyzete miatt csak hitelre tudna egy miniházat megvenni.
A társaság célja az is, hogy a miniházakat jogilag lakóépületeknek minősítsék, ugyanis ezek jelenleg hivatalosan gazdasági épületként funkcionálnak, így kedvező hitelt sem lehet rájuk felvenni – teszi hozzá.
Magyarországon egyelőre inkább a kisebb jövedelmű fiatalok érdeklődnek a miniházak iránt, de a 45 feletti korosztály is tudatosabban keresi az effajta épületeket: utóbbi esetben gyakran a gyerekek kirepülése, vagy válás után marad az üres nagy ház. Mellettük még az idősek is gyakran keresnek miniházakat – meséli Erzsébet, „ők azok, akik nem tudtak idős korukra félretenni, miközben albérletben nevelték fel a gyerekeiket, és már nem szeretnék azt, hogy albérletre menjen el a nyugdíj, így a pénz hiányából fakadóan fordulnak a zárt kertek és a kis alapterület felé.”
És ha mi magunk érdeklődnénk, merre keressünk miniházakat? "Nézzünk körbe az összes zártkertben, ugyanis vannak még fel nem fedezett területek minden nagyobb és kisebb település környékén, ezek pedig gyakran nincsenek meghirdetve" - mondja. Azonban fontos azt is szem előtt tartani, hogy ezeknél az ingatlanoknál érdemes eleve energetikai korszerűsítésben gondolkodni, mert a nem állandó lakhatásra épült ingatlanok szigetelése többnyire messze elmarad a korszerűtől, és a fűtés is gyakran korszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy ne csak a megszerzés de a fenntartás is költségkímélő legyen.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
