Bejelentették a korábban nagy visszhangot kiváltott Európai Szuperliga (ESL) átalakított terveit, nem sokkal azután, hogy az Európai Unió bírósága kimondta, a klubok szakadár bajnoksághoz való csatlakozási tilalma jogellenes - írja a BBC.

Az A22 Sports Management, vagyis az eredeti ESL-t kitaláló cég által előterjesztett javaslat egy olyan európai sorozatot irányoz elő, amelyben a kontinens legjobb 64 férfi klubja három ligában szerepelne, a részvétel pedig a sportszerűségen alapul, és nincsenek állandó tagok. A női bajnokságban két ligában 32 klub szerepelne.

A férfi bajnokságban a felsőbb ligák - a Sztár Liga és az Arany Liga - egyenként 16 csapatból állnának, míg az alsó liga, a Kék Liga 32 klubból állna, és az egyes ligákból a feljutás és a kiesés is lehetséges lenne. A kieséses szakaszba az egyes ligák első nyolc helyezettje jutna, ahol a negyeddöntőket és az elődöntőket kétfordulós mérkőzéseken, a döntőt pedig semleges helyszínen rendeznék.

A Kék Liga utolsó 20 csapata automatikusan kiesne, helyükre pedig az európai nemzeti bajnokságok legjobban teljesítő klubjai kerülnének. Az Arany Liga és a Kék Liga döntőjébe jutó két csapat egy osztállyal feljebb lépne, míg a Sztár Liga és az Arany Liga két utolsó helyezettje egy osztállyal lejjebb kerülne.

A mérkőzéseket a hét közepén játszanák, így az új sorozat a nemzeti bajnokságokkal párhuzamosan zajlana, akárcsak a Bajnokok Ligája napjainkban. A női bajnokság hasonló modell szerint működne. A javaslat szerint a sorozatnak nem az UEFA, hanem a klubok lennének a tulajdonosai, így a bevételek teljes egészében őket illetnék.

Mint beszámoltunk róla, az Európai Bíróság csütörtökön kimondta, hogy „a FIFA és az UEFA klubok közötti labdarúgó-versenyek, például a Szuperliga előzetes jóváhagyására vonatkozó szabályai ellentétesek az uniós joggal”. A pert az ESL támogatói indították, mondván, a két szervezet megsérti az uniós versenyjogot azzal, hogy szankciókkal fenyegeti azokat, akik csatlakoznak a szakadár ligához.

A döntést tudomásul véve az UEFA azt írta: „Ez az ítélet nem egyenlő az úgynevezett Szuperliga támogatásával, inkább az UEFA előzetes engedélyezési szabályain belüli hiányosságokat hangsúlyozza, amelyeket már 2022 júniusában felismertek és kezelni kezdtek. Az UEFA bízik az új szabályzatának szilárdságában, és különös tekintettel abban, hogy azok megfelelnek az összes vonatkozó európai törvénynek és előírásnak". Hozzátették, az UEFA továbbra is elkötelezett „az európai futballpiramis fenntartása mellett", és a jövőben is a nemzeti szövetségekkel, ligákkal, klubokkal, szurkolókkal, játékosokkal, edzőkkel, uniós intézményekkel, kormányokkal és partnerekkel közösen kívánja alakítani az európai sportmodellt.

Az ügyben megszólalt már néhány nagy európai klub is. A Manchester United úgy reagált, hogy „az álláspontjuk nem változott", és „továbbra is teljes mértékben elkötelezettek az UEFA-versenyeken való részvétel mellett". A Bayern München ezzel párhuzamosan kiadott közleményében azt írta: „Teljesen egyértelmű: a Szuperliga ajtaja az FC Bayernnél továbbra is zárva marad". Mellettük a Borussia Dortmund, a Sevilla és az Atlético Madrid is jelezte, nem kíván részt venni a Szuperligában.

A BBC leszögezi, az EU bíróságának döntése nem jelenti azt, hogy a szakadár ligát „feltétlenül jóvá kell hagyni", az ítélet azonban megnyitotta az utat a klubok új javaslatai előtt.

Emlékezetes, 2021 áprilisában 12 európai csapat, az angol Manchester City, Manchester United, Liverpool, Tottenham, Arsenal és Chelsea, a spanyol Real Madrid, Barcelona és Atletico Madrid, valamint az olasz Internazionale, Juventus és AC Milan külön kupasorozatot tervezett indítani Szuperliga néven, ám az UEFA, a FIFA, valamint a szurkolók felhördülése miatt többségük visszalépett az ötlettől. Egyedül a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus tartottak ki azóta az elképzelések mellett.

(Nyitóképünk illusztráció)