Kissé meglepő módon a jegybank Monetáris Tanácsa úgy döntött január 30-ai ülésén, hogy tartja az eddigi 75 bázispontos (0,75 százalékpontos) kamatvágási ütemet, az alapkamat mértéke így 10 százalékra csökken.

Virág Barnabás alelnök január közepén, a bécsi Euromoney konferencián arról beszélt, hogy terítékre került a 100 bázispontos kamatvágás – 2023 októbere óta a jegybank 75 bázispontos lépésekkel halad, így csökkent az alapkamat az októberi 13 százalékról decemberben 10,75 százalékra.

„A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat” – mondta akkor Virág.

Ami azt illeti, a Monetáris Tanács már a decemberi kamatdöntő ülésen két opciót tárgyalt, a 75 és a 100 bázispontos csökkentést, végül a tagok egyhangúan az óvatosabb 75 bázispontos csökkentés mellett voksoltak.

A kamatcsökkentés gyorsítása előtt teret nyithatna, hogy az infláció a vártnál nagyobb ütemben mérséklődött 2023 végén, a decemberi adat 5,5 százalék volt. Várakozások szerint a januári infláció már 5 százalék alatt lehet.

A jegybank eddigi kommunikációja szerint pozitív reálkamat (tehát az infláció mértékét meghaladó alapkamat) fenntartását tartják szükségesnek az idei évben az infláció tartós letöréséhez. E tekintetben van tér, a reálkamat még a mostani csökkentés után is vaskosan pozitív. Igaz, innentől az infláció lassabban fog mérséklődni, vagyis a kamatcsökkentések folytatása mellett a fokozatosan eltűnik a rendkívül magas kamat. Az infláció a várakozások szerint nyáron 4 százalék környékére mérséklődik, majd ősszel újra gyorsul valamelyest. A jegybank kamatvágási ciklusának vége nyáron 6 százalék körül lehet.

Kockázatként említhető a forint árfolyama – a forint bő egy hete gyengül, a kamatdöntés napján az euróval szembeni jegyzés áttörte a 390-es szintet. Igaz, a gyengülésben már benne van, hogy a piac a 100 bázispontos kamatvágást árazta. Ezzel együtt a jegybank egy ideje kiemelt figyelmet fordít a forint árfolyamára.

Kockázatot jelent az üzemanyagok árának elmúlt hetekben produkált jelentős emelkedése – emögött a világpiaci kőolajárak emelkedése és a forint árfolyama áll.

Szintén kockázati tényező, hogy a jemeni húszi lázadók támadásai bizonytalanná tették a hajózást a Vörös-tengeren, a világ nagy hajótársaságai biztonsági okokból inkább megkerülik az Afrikai kontinenst. A hosszabb szállítási idők magasabb szállítási költségeket jelentenek, amelyek végül meg fognak jelenni az Európába érkező áruk árában.