Elküldte Brüsszelnek az évi konvergenciaprogramot a Pénzügyminisztérium. A középtávú, jelenleg a 2024-2028-as éveket lefedő tervezési dokumentumnak már a bevezetőjében kiemelik: turbulens időszakon van túl a magyar gazdaság, amelyhez a háború és az infláció is hozzájárult. Azt is hozzáteszik ugyanakkor: az uniós források blokkolása a nemzetközi befektetői hangulatot is rontotta, ezáltal pedig „az EU finanszírozás eredendő támogató szerepe helyett, ezúttal érdemleges kárt okozott a magyar gazdaságnak”. A tavalyi, 0,9 százalékos visszaesést a fogyasztások és a beruházások visszaesésére, illetve az építőipar gyengélkedésére vezetik vissza, azt ugyanakkor kiemelik, a kedvezőtlen folyamatok ellenére az év második felétől növekedni tudtak a reálbérek és a vállalati szektorban is jelentős mértékű profitnövekedés volt tapasztalható.

A jövőt ennél kedvezőbbnek látják a Varga Mihály (képünkön) vezette tárcánál, igaz, a javulást, a Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációjával ellentétben ezt nem ahhoz kötik, folytatódik-e a háború. A növekedés pillérjeiként inkább a stabil foglalkoztatási helyzetet, a kamattámogatott hitelezési konstrukciókat, a „családokat védő intézkedéseket”, illetve a prognózis szerint 4,2 százalékosra csökkenő infláció és a gyorsuló reálbérnövekedés folytán növekvő fogyasztást említik a visszapattanó beruházási aktivitás, illetve a korábbi években indult nagyberuházások által teremtett kapacitásbővülések mellett.

A kormány mindezek alapján 2,5 százalékos növekedéssel számol erre az évre, ami persze jóval alacsonyabb a korábban jósolt 4 százaléknál. A növekedés leginkább a jövő évben gyorsulhat fel, 2025-re már 4,1 százalékot remélnek, utána pedig 4 százalék körüli bővülést. A bővülés egyik motorjának említett háztartási fogyasztás a tavalyi 2,2 százalékos csökkenés után idén 2,7 százalékkal növekedhet, majd ez is legalább 4 százalékos lehet a prognózis szerint. Az exportnál az 1 százalék alatti bővülés után 2025-ben már 6 százalékos növekedéssel számol a kormány, amely szerint ez a magas szint középtávon is fenntartható. Ezzel párhuzamosan hasonló szintre növekedhet az import is.

A foglalkoztatottak 4,7 milliárdos létszámához képest már csak 0,1 százalékos növekedést remél a kormány ebben az évben, utána ez a szint stagnálhat, miközben fokozatosan 3 százalék közelébe csökken a dokumentum szerint a munkanélküliek aránya.

A kormány a tavalyi 6,7 százalékos államháztartási hiány után erre az évre a 4,5 százalékos deficitet prognosztizál. Ez igen optimista jóslat, hiszen ennek a hiánynak áprilisra több mint a 90 százaléka összejött elsősorban olyan egyszeri kiadások miatt, mint a Prémium Magyar Állampapírok kamatának kifizetése. A hiány 2026-ra csökkenhet az EU által elvárt 3 százalékos szint alá – igaz, a beígért 2,9 százalékkal mintha a kabinet kipipálná a kötelező elvárást. Ez a számítás jóval optimistább a Standard & Poor’s által néhány napja közölt prognózisnál: a hitelminősítő erre az évre 5,3 százalékos hiányt vár – a júniusi választások után pedig további kiigazító lépéseket, ilyenekről a kormány nem tesz említést a mostani dokumentumban. A hitelminősítő 2027-ig átlagosan 4,2 százalékra teszi a deficitet, miközben az ország egyszer sem tudja majd teljesíteni a 3 százalékos szabályt.

A kormány derűlátásának is van azonban határa, hiszen az idei prognózis 1,5-1,8 százalékponttal magasabb hiányt vetít előre, mint az egy évvel ezelőtt kiadott hasonló program.

A kormány mindenesetre optimistább az S&P-nél az államadóssággal kapcsolatban is: a konvergenciaprogram szerint ennek GDP-arányos szintje fokozatosan közelíti az elvárt 60 százalékot, az idei 73,2 százalékos szint után 2028-ra már 62,8 százalékra csökkenhet.

A dokumentum itt érhető el.