Bár nem súlyos, de látható mértékű kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszer számára a gyerekvállaláshoz kötött, a hitelpiacon keresztül megvalósított családtámogatási programok, mint a csok és a babaváró – ezért a Magyar Nemzeti Bank friss Stabilitási jelentésében külön foglalkozott ezekkel.

A bankrendszer számára kockázatot jelent, hogy a vállalt gyerekszám nem teljesülése jelentős költségekkel jár, ugyanis főszabályként a gyermekvállalást a határidőig teljeskörűen nem teljesítőknek egy összegben vissza kell fizetniük a folyósított támogatás késedelmi kamattal megnövelt összegét. Ez érdemben növelheti az érintett háztartások aktuális és jövőbeli fizetési kötelezettségeit is. Gyakori a támogatások és kamattámogatott hitelek egymással, illetve piaci hitellel kombinált igénybevétele, így

a gyermekvállalás meghiúsulása miatt megemelkedő fizetési teher és magasabb nemfizetési valószínűség az adott háztartás további hitelpiaci termékeire és részvételére is kihathat

– figyelmeztet a jegybank.

Az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének elmulasztása a fedezetértékesítésen keresztül az ingatlanárakra is hatást gyakorolhat – ezzel a jegybank arra utal, hogy a bedőlő támogatott és nem támogatott jelzáloghitelek miatt a bankok elvehetik és értékesíthetik a fedezetet jelentő ingatlanokat, ez pedig – amint azt láthattuk a 2010-es évek közepén – áresést eredményezhet.

Visszahullhat a kormány fejére

Egyébként – bár a jegybanki jelentés ezzel természetesen nem foglalkozik – a befuccsoló csok- és babaváró-támogatásoknak politikai vetületük is bőven van. Egyrészt, ha több tízezer bajba jutott adós – köztük családok – jelenik meg a kormány családtámogatási konstrukciói miatt, az mindenképpen visszahullhat a kormány fejére. Különösen, hogy már az elején látható volt, hogy akik nem teljesítik a gyerekvállalási feltételeket, nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Veres Viktor

Kérdés, hogy a kormány akar-e majd ezzel a helyzettel kezdeni valamit. Mondhatja persze, hogy nincs tennivalója, hiszen a támogatások igénybe vevői felelős döntést hoztak, ismerték a következményeket. (Akik egészségügyi okokból nem tudják teljesíteni a gyerekszámvállalásukat, mentesülnek a retorziók alól.)

Ugyanakkor ha elég sok babaváró- és csok-károsult lesz – márpedig lesz –, a kormány úgy érezheti – különösen választási években –, hogy a kedélyeket csillapítandó mentőövet kell dobnia; és a jelenlegi helyzetben nem lenne nagy meglepetés, ha ezt meg is tenné. Ha viszont dob, akkor megint magára húzza a különféle adósmentések örök kritikáját: nem igazságos állami forrásokból olyanokat támogatni, akik felelőtlenül viselkedtek. Kérdés, hogy ez mennyire fogja érdekelni a kormányt.

Arra, hogy milyen viselkedés várható a kormánytól, példát mutathat az, hogyan kezelte korábban a hasonló támogatásokat. Emlékezetes: amikor a Napi.hu 2019-ben kikérte az adatokat, kiderült, hogy sok ezer gyerek nem született meg a szocpol-támogatások után, nem szaporodtak meg a büntetések: a 30 milliárdos kintlévőségből a NAV 10 éve alatt mindössze 900 milliót hajtott be.

Végül, de nem utolsósorban a csok- és babaváró-károsultak elszaporodása fel fogja hívni a figyelmet arra, mennyiben tekinthetők sikeresnek ezek a programok az alapcélkitűzés (a gyerekvállalási hajlandóság növelése) fényében. Illetve egyáltalán: mennyiben tekinthető sikeresnek a Fidesz „családbarát”, népesedésösztönző politikája.

A helyzet az, hogy kevéssé, a támogatott konstrukciókban igen magas, nagy vonalakban 20-30 százalékos a nem teljesítő – mármint gyermeket nem teljesítő – támogatottak aránya. Ráadásul a termékenységi ráta a 2010-es évek második felében ugyan valamelyest emelkedett, de az inkább az általános gazdasági fellendülés számlájára írható. Az utóbbi években újra mélyponton van, és nagyon messze a népességszám puszta fenntartásához szükséges 2,1-es rátától.

A babaváróknál lehet a legnagyobb baj

A támogatott konstrukciók közül különösen a babaváróhitelek érdemelnek kiemelt figyelmet, itt ugyanis nemcsak sok szerződésről, de sok pénzről is szó van. A babaváróhitelek esetében a hitelkockázat emelkedése abból fakadhat, hogy ha a gyermekvállalási feltétel nem teljesül a futamidő első 5 évében, akkor megszűnik a kamattámogatás. Ennek következtében az addig kamatmentes támogatott hitel átalakul egy jóval magasabb kamatozású piaci hitellé, valamint az igénybe vett kamattámogatást egy összegben vissza kell fizetni.

A jegybanki elemzés a babaváróhitelek közül a program elindulásának első fél évében – 2019 júliusa és decembere között – kötött szerződésekre fókuszált, mert esetükben 2024 második fél éve során már letelik a gyermekvállalási határidő. Ezek a szerződések 450 milliárd forintot meghaladó szerződéses összeggel jelentős részét képezik a babaváró-portfóliónak, a 2019–2023 közötti időszak babaváróhitel-kibocsátásának közel 20 százalékát teszik ki.

A 2019-ben babaváró-kölcsönszerződést kötő házaspárok 25 százalékának nem lett gyermeke 2023. júniusig bezárólag.

Ez közel 12 ezer szerződést jelent együttesen, 115 milliárd forintos szerződéskori hitelösszeggel.

Arról, hogy néz ki a büntetés, illetve hogyan lehet enyhíteni azt, itt írtunk bővebben:

Három gyerek sokaknál soknak bizonyult

A csok esetében bonyolultabb a képlet, illetve kevesebb az érintett és a szóban forgó pénz. A csok- és a falusicsok-támogatások és az azok mellé felvehető kamattámogatott hitelek esetében 1 gyermek vállalása esetén 4 év, 2 gyermek vállalásakor 8 év a „teljesítési idő”.

A 2016–2018 között, egy jövőbeli gyermek vállalása mellett igénybe vett csok támogatási és hitelszerződések esetében a határidő lejárta miatt már véglegesnek tekinthető gyermekvállalásra vonatkozó nemteljesítési arányok számíthatók, melyek támogatási típustól függően 27–33 százalék között szóródnak – írja a jegybank. A kamattámogatott csok-hitel felvételére 2018-ig bezárólag legalább 3 gyerek esetén volt lehetőség, legfeljebb 10 millió forintos hitelösszeggel. Az ezen időszakban kötött szerződések esetében a gyermekvállalási feltételt nem teljesítő támogatások együttes szerződéses összege a két vizsgált támogatási kategória esetében 8-8 milliárd forint volt, míg a csok-hitelek esetében 6 milliárd forint.

A legalacsonyabb, 27 százalékos nemteljesítési arány a 10 millió forintos csok-támogatással járó kategóriában látható, míg

a jóval szélesebb körben igénybe vett, legfeljebb 2 gyerekre felvehető csok-kategória 2016–2018 között megkötött szerződéseinek 33 százalékában nem bővült a család a vállalásnak megfelelően az előírt határidőn belül.

A csok első három évében folyósított kamattámogatott hitelek körében 29 százalék esetében nem teljesült a szerződésben foglalt gyermekvállalás.

A 2019-ben 1 gyermek, 2016-ban 2 gyermek vállalásával kötött csok támogatási és hitelszerződések (ezek „teljesítési határideje” jár le 2024-ben) esetében még nincsenek teljes körű és végleges adatok, ugyanakkor az adatszolgáltatás 2023. júniusi adatai irányadók lehetnek a várható teljesítési arányokra vonatkozóan. Az 1 gyermek vállalása mellett 2019-ben igénybe vett csok támogatási és hitelszerződések – támogatási típustól függően – 34–38 százaléka esetében nem teljesült a gyermekvállalási feltétel 2023. június végéig. Nagyságrendileg tehát a 2016–2018-as szerződésekhez hasonló kép rajzolódik ki, mivel ezek az arányok még csökkenni fognak a 2023. második fél évére vonatkozó adatok beérkezésével.

A falusi csok első évében, 2019-ben 1 gyermek vállalásával kötött támogatási szerződések 27 százaléka, mintegy 180 szerződés esetében nem bővült még a család az előzetes vállalásnak megfelelően.

A családtámogatások darabszám és volumen alapján is relatív kis csoportját képezik a két jövőbeli gyermek vállalásával létrejött szerződések, melyek közül a 8 éves határidő miatt egyelőre a 2016-ban kötöttek esetében leginkább releváns, hogy hány gyermekkel bővült eddig a család a vállalásokhoz képest.

Ebben a csoportban 2023 júniusában 42–57 százalék között volt azon szerződések aránya, ahol még nem teljesült az összes gyermekvállalás,

de esetükben még érdemben csökkenhet ez az arány a hátralévő másfél év alatt.