A szaktárca közleménye szerint a tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és VINCI Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak.

Másfelől a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni – közölte az NGM, amely szerint az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretet képvisel. Az adásvételt megerősítette az AviAlliance is.

Mint az NGM írta, a mai megállapodásnak köszönhetően vételár arányosan a Magyar Állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot. A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel került meghosszabbításra.

Az NGM azt is hangsúlyozta a közleményében, hogy “a munka a visszavásárlással nem áll meg. Sőt csak most kezdődik igazán, hiszen a magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson.” Megemlítik azt is, hogy a reptér megvásárlása tovább fogja erősíteni a nyugati és keleti tőke és
csúcstechnológia Magyarországon történő összekapcsolását.

Azt is megígérték, hogy a reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét az NGM és a VINCI július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti.

Régóta lebegtették

A ferihegyi reptér állami visszavásárlása már fél éve zárul le „hamarosan”. A tárgyalásokért felelős Nagy Márton miniszter 2023 decemberének elején azt mondta, év végéig alá szeretnék írni a szerződést. A miniszter január elején tavaszra tette a szerződéskötés időpontját, január közepén pedig „nagyon közeli” megállapodásról beszélt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pár nappal később „legkésőbb február végi” időpontot emlegetett. Március közepén Nagy Márton annyit ígért: nyárra „biztosan” nyélbe ütik az üzletet. Április elején a miniszterelnök az Országgyűlésben azt találta mondani, hogy a reptér visszavásárlása csak napok kérdése, ám ezt Nagy Márton másnap finomította, mondván: az aláírásig két hét vagy akár egy hónap is eltelhet még. Végső határidőként ekkor a „közeljövőbent” határozta meg.

Újra nyereséges

A koronavírus-járvány és a nemzetközi turizmus visszaesése a ferihegyi reptérnek is betett, 2023-ban viszont már príma éve volt: 74 millió euró, átszámítva 28,3 milliárd forint lett a Budapest Airport nyeresége. Ez kis csökkenés az egy évvel korábbi 76,6 millió euróhoz képest, de így sincs miért panaszkodniuk a tulajdonosoknak, akik úgy döntöttek, hogy a profit kicsit több, mint felét, 42,8 millió eurót (átszámítva 16 milliárd forintot) veszik ki osztalékként. A cég sajtóközleményt is kiadott. Ebben azt írták: a tavalyi és az idei profit arra már elég volt, hogy a Covid alatt felhalmozott óriási veszteség nagy részét eltüntesse, még 47 millió euróra lesz szükség ahhoz, hogy a 2020-2021-ben összegyűlt veszteséget kiegyenlítsék.

Az árbevétel 21 százalékkal nőtt, 277-ről 337 millió euróra, azaz 129 milliárd forintra. A pénzügyi helyzet javulása természetesen összefügg a forgalom erősödésével. A statisztikai hivatal adatai szerint ötödével nőtt 2023-ban a reptér forgalma, amelyen így 14,6 millió utas fordult meg. Ez a 2020-as mélyponthoz képest 281 százalékos növekedés, a 2019-es csúcsévet azonban még így sem éri el. A teherforgalom 6,7 százalékkal, 142 762 tonnára nőtt.

Jönnek a franciák

A Budapest Airport megvásárlása régóta célja a kormányzatnak. 2021-ben nem kötelező érvényű ajánlatot tett az állam a repülőtér megvásárlására, de később a folyamatot leállították. A kormány 2023 februárjában élesztette fel az ötletet, amikor Nagy Márton gazdaságfejlesztési (immár nemzetgazdasági) minisztert bízták meg azzal, hogy tárgyalásokat folytasson a felvásárlásról.

A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH volt. Egy ideig olyan pletykák keringtek, hogy a magyar állam katari partnert vonna be a felvásárlásba, erre Orbán Viktor miniszterelnök is célozgatott egy katari fórumon 2023 májusában. Őszre kiderült, hogy a partner a francia Vinci Airports reptérüzemeltető lesz, a magyar állam pedig akkori hírek szerint csak szűk többségi, 51 százalékos tulajdonrészt szerzett volna a Budapest Airportban.

A Corvinus egy alapítói határozata alapján 2023 elején már azt tűnt valószínűbbnek, az állami vég első körben 80 százalékos részesedést szerezne, a Vinci 20 százalékost, az állam később adna át a maga részéből 29 százalékos részesedést a harmadik befektetőnek. Erre utal az is, hogy hogy a Budapest Airport jelenlegi tulajdonosai három pakettre bontották a meglévő részvénycsomagjaikat – ezzel három vevő felé történő értékesítést készítettek elő.

Az állam sokat (el)adott a reptérért

A 2023-as piaci találgatások 4 milliárd eurós vételárról szóltak, aztán 3 milliárd eurós, sőt 2,5 milliárd eurós vételár is felmerült. Az biztos, hogy a költségvetés tulajdonképpen nem engedheti meg magának a reptérvásárlást – a 2024-es egész évre tervezett pénzforgalmi hiányt már tavasszal sikerült elérni. Azzal együtt sem, hogy a kormány már 2023-ban elkezdett pénzügyi mozgásteret csinálni magának a felvásárláshoz.

A sort az Erste Bank Hungaryben lévő 15 százalékos részesedés tavaly októberi eladása nyitotta. A 2016. augusztusban szerzett tulajdonrész vételára 38,9 milliárd forint volt, míg a kiszállási ár 87,5 milliárd. November közepén szerződést írt alá az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., valamint a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport a magyarországi VIG-társaságokban 2022 márciusa óta meglévő 45 százalékos állami tulajdonrészek 10 százalékra csökkentéséről. December közepén a Corvinus értékesítette a Yettel Magyarországban és a Yettel Real Estate Hungaryben lévő 25 százalékát, valamint a Cetin Hungary Zrt. 20 százalékát a cseh PPF-csoporthoz tartozó TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaságnak. A három dealből összesen több mint 700 millió eurós (mintegy 270 milliárd forint) bevétel folyt be.

Az NGM mostani közleménye szerint a kormány a vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta.

A büdzsé mozgásterét az is növeli, hogy egy januári kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági tárca 450 milliárd forinttal lépheti túl az egyik idei költségvetési kiadási sorát. Az utóbbi hónapokban az állami adósságkezelő ÁKK Zrt. is aktívan vett fel devizahitelt: szeptemberben 1,75 milliárd euróhoz (5,375 százalékos kamattal), novemberben félmilliárd dollárhoz (6,125 százalékos kamat), idén január elején pedig 2,5 milliárd dollárhoz (5,5 százalékos kamat) jutott.

A végét az Orbán-kormány adta el

A Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány privatizálta 2006-ban, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát adták el a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig. A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.

Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”.